Istenem, úgy indultam el hazulról,
hogy amikor belépek templomodba,
kizárom a mindennapi életet szívemből,
gondolataimból,
elrejtek mindent, ami gondot okoz.
Látod, nem sikerült.
Egyre az jár eszemben,
hogy a következő hét is olyan lesz,
mint a többi, munkával,
vitatkozással és mérgelődéssel teli.
Hétről-hétre alig változom,
legfeljebb csak öregszem,
hibáimmal, bűneimmel,
gyerekes gyarlóságaimmal együtt.