Magyarok Nagyasszonya. (Okt.8.)
Isten, ki nemzetünket a szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására számtalan jótéteménnyel halmoztad el, engedd kegyelemesen, hogy őt, kit első királyunk, Szent István rendelkezésére Nagyasszonyunkként ünnepelünk a földön Pártfogónkként tiszteljük és az égben örökké vele együtt örvendezhessünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.
Szűzanya, leánya saját fiadnak, aki alázatosabb és felségesebb vagy minden teremtménynél, Isten örökkévaló elhatározásának előre meghatározott célja: Te vagy az, akiben az emberi természet annyira megnemesedett, hogy teremtője nem átallotta belőle venni magára alakot. A szeretet lobogó fáklyája vagy a mennyben, a halandók számára pedig örök eleven forrása a reménységnek. Ó Asszony, oly nagy vagy és oly hatalmas: aki kegyelmet keres, és nem nálad keresi, olyan emberhez hasonlít, aki szárnyak nélkül akar repülni. Jóságodban nemcsak, hogy segítségére sietsz a könyörgőnek, hanem akárhányszor hívatlanul is megelőzöd imádságát. Benned az irgalmasság, benned a könyörület, benned a nagylelkűség, benned egyesül minden, ami jóság van a teremtményekben. Ime, én, aki a mindenség legmélyebb mélységeitől föl egész hozzád annyi szellemnek szemébe néztem életemben, kegyelemért könyörgök hozzád: adj nekem erőt, hogy tekintetem még magasabbra hatolhasson, a végső üdvösségig. Sohasem égett bennem erősebben semmire a vágy mint Annak szemléletére. Hozzád intézem minden könyörgésemet és kérlek, ne legyen hiábavaló; oszlasd el imádságod által előlem a halandóság felhőit és nyisd meg előttem a legfelső boldogságot.
Ó Királyné, ki mindent, amit akarsz, megtehetsz, még egyre kérlek: tartsd meg bennem elevenen az örökkévalóság utáni vágyat. Győzze le bennem védelmed a földiség hajlamait. Ámen.
(Dante)