Egyház: Krisztus országa itt lenn.
Beszél a lélek:
Úgy estem hited Törvény-tőrébe, mint kivont kardélbe.
Átdöfte elmémet, agyam fényébe hasítóan mélyedt.
Már nem járhatok többé a szemem csillagán,
kezembe görcsös bottal ballagván...
Elszaggattad a partomat, földet föltépted lábaim alatt.
Hajóim tengered sodorta ki;
te rángatád fel a kötélzetet,
széttörtek gondolatom láncai,
és himbálóznak mélységek felett...
Sötétbe-vert madár, csapongok Atyám házánál,
kutatva rést, hol furcsa fényed rám talál...
De itt e földön semmise,
csak lelkem mély sebe...
Úgy estem hited Törvény-tőrébe, mint kivont kardélbe...
Töviseidből mégis mily erő sugárzik,
mélységeidből mily zene visszhangzik?
Árnyékaid, mint rózsabokrok, takarják szívem', ezt a bomlót...
S mint mámoros bor: éjsötéted!
Szeretni foglak akkor is,
beléd szerelmem hogyha messze téved.
Az Én ahol kezdődik, ott én szűnök;
s ahol Beléd szűnök, örökkön ott én megülök.
Hol lábam kullog, s vinni nem akar, -
hol cserbe hagy kéz, - csüngve kar, -
leszek ködpára ősz dölyfös derébe és hó simája kételyek telébe.
Mint hólepte sírokban, a félelmek nyugosznak holtan.
Porrá leszek Tanod Sziklája alatt.
Hamuba veszek, ha parancsid lángja csap!
Karomat eltöröm, ha árnya is utánad kap...
S az Egyház felel
Amit én török, az nem törött; mit porba hajítok, magasba, égig ért!
Ha kegyelmetlen voltam hozzád: a Kegyelem kedviért!
És irgalomból maradtam hozzád irgalmatlan.
Kápráztatlak, vakítlak: veszíts korlátid, mert avittak!
Sötétbe árnyékoltalak! Ne leljed védfalad!
Mint tenger nyel be szigetet,
elöntöm szívedet,
hogy öröklétbe ellebegj...
Gúny lettem értelmedre, erőszak ösztönödre:
hogy bezárjalak börtönödbe, vonszoljalak kapudon ön-kívülre!
Hová legbensőbb szomjad hajszolt: a földi forrási ott szárazok...
Hol szürkén foszlik rég honvágyad: Idő órája mind megállott.
...Ím szárnyaim hozzák a Minden-más fehérlő árnyait.
Homlokra fú túlpartok lehe-illata...
Igen, ezért kell, hogy legyek vadon és vad az elméddel!
Legyek: - a Semmi ajkadon!
De lelkednek én Induló vagyok, az Út haza!
Az Úr szivárványán Békéd ragyog, a felhőid felett.