L. Gál Mária:

Kettesben

Ő a Király,
én az alattvaló.
Ő igazgatja életemet,
én legyőzöm félelmemet.

Róla beszél...
Az ég valamennyi madara,
a föld valamennyi halandója,
a tenger tajtékzó hulláma.
Róla, ki mindezek
megalkotója.

Látom Őt...
Mindennek gyökerében,
az események hátterében,
az igazságok tisztaságában,
a megőrzött szeretetben.
Látom Őt, betegségben, ínségben.

Keze érint...
Az a kéz, mely
megalkotott engem.
Az a kéz, ha segítségre van szükségem.
Az a kéz, mely óvón terül fölöttem.
Keze érint egész életemben.

Néz rám...
a fényből, mely körülölel.
a sötétségből, melyből kivezet.
a csillagokból, melyek
fenn ragyognak.
a gyermekszemekből, melyek
rám mosolyognak.
Néz rám, s a kételyek elhagynak...

Ölel...
Azzal a szellővel, mely
hajamat érinti.
Azzal a napsugárral, mely
arcomat simogatja.
Azzal a felhővel, mely az
éltető vizet hullatja.
Ölel, ki értem
életét adta.

Ő a Király,
én az alattvaló
Ő igazgatja életemet,
én legyőzöm félelmemet...
...csendben Kettesben.


dugo@szepi_PONT_hu