Asztalodhoz hívsz bennünket, Urunk.
Önmagadat osztod meg velünk.
Köszönjük, hogy gondoskodsz rólunk,
hogy fontos neked a lélek mellett a test is,
hogy egész emberségünkben szeretsz
és elfogadsz minket,
hogy Szent Fiad kiüresítve magát,
közösséget vállalt velünk.
Köszönjük, hogy csodáid által
növeled bennünk a hitet,
a testvériséget, a bizalmat.
Hálát adunk, hogy újra és újra
a mindennapi kenyérben
felismerteted velünk nagyságodat
és irántunk való nagy szeretetedet.
Add, hogy példádat látva
mi is megosszuk utolsó falatunkat,
és a nélkülözőkben,
a hiányt szenvedőkben,
a betegekben,
az elhagyatottakban
szenvedő arcodat lássuk meg.
Úgy akarunk adni,
ahogy tanítottál bennünket:
mindent, magunkat, egészen!
Ámen.
