Szegedi Piaristák

Beiskolázás

Felvételi előkészítő

logo

Címlap >> Irodalom >> Irodalom >> Irodalom >> Kv 005.html

    Wass Albert:

    Üzenet haza

    Üzenem az otthoni hegyeknek:
    a csillagok járása változó.
    És törvényei vannak a szeleknek,
    esőnek, hónak, fellegeknek
    és nincsen ború, örökkévaló.
    A víz szalad, a kő marad,
    a kő marad.

    Üzenem a földnek: csak teremjen,
    ha sáska rágja is le a vetést.
    Ha vakond túrja is a gyökeret.
    A világ fölött őrködik a Rend
    s nem vész magja a nemes gabonának,
    de híre sem lesz egykor a csalánnak;
    az idő lemarja a gyomokat.
    A víz szalad, a kő marad,
    a kő marad.

    Üzenem az erdőnek: ne féljen,
    ha csattog is a baltások hada.
    Mert erősebb a baltánál a fa
    s a vérző csonkból virradó tavaszra
    új erdő sarjad győzedelmesen.
    S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
    a gyilkos vasat rég felfalta már
    s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
    hasznos anyaggá vált a föld alatt…
    A víz szalad, a kő marad,
    a kő marad.

    Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
    ha egyenlővé teszik is a földdel,
    nemzedékek őrváltásain
    jönnek majd újra boldog építők
    és kiássák a fundamentumot
    s az erkölcs ősi, hófehér kövére
    emelnek falat, tetőt, templomot.

    Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
    ki nem hamuval és nem embervérrel
    köti meg a békesség falát,
    de szenteltvízzel és búzakenyérrel
    és épít régi kőből új hazát.
    Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
    a fundamentom Istentől való
    és Istentől való az akarat,
    mely újra építi a falakat.
    A víz szalad, a kő marad,
    a kő marad.

    És üzenem a volt barátaimnak,
    kik megtagadják ma a nevemet:
    ha fordul egyet újra a kerék,
    én akkor is a barátjok leszek
    és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
    Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
    és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
    a víz szalad, de a kő marad,
    a kő marad.

    És üzenem mindenkinek,
    testvérnek, rokonnak, idegennek,
    gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
    annak, akit a fájás űz és annak,
    kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
    vigyázzatok és imádkozzatok!
    Valahol fönt a magos ég alatt
    mozdulnak már lassan a csillagok
    s a víz szalad és csak a kő marad,
    a kő marad.

    Maradnak az igazak és a jók.
    A tiszták és békességesek.
    Erdők, hegyek, tanok és emberek.
    Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

    Likasszák már az égben fönt a rostát
    s a csillagok tengelyét olajozzák
    szorgalmas angyalok.
    És lészen csillagfordulás megint
    és miként hirdeti a Biblia:
    megméretik az embernek fia
    s ki mint vetett, azonképpen arat.
    Mert elfut a víz és csak a kő marad,
    de a kő marad.

    Bajorerdő, 1948.

    Forrás: http://sfkornyek.szabadsagharcos.org/wass_uzenet_haza.html