Szegedi Piaristák

logo

    Reményik Sándor:

    Ne ítélj

    Istenem, add, hogy ne ítéljek –
    Mit tudom én, honnan ered,
    Micsoda mélységből a vétek,
    Az enyém és a másoké,
    Az egyesé, a népeké.
    Istenem, add, hogy ne ítéljek.

    Istenem, add, hogy ne bíráljak:
    Erényt, hibát és tévedést
    Egy óriás összhangnak lássak –
    A dolgok olyan bonyolultak
    És végül mégis mindenek
    Elhalkulnak és kisimulnak
    És lábaidhoz együtt hullnak.
    Mi olyan együgyűn ítélünk
    S a dolgok olyan bonyolultak.

    Istenem, add, hogy minél halkabb legyek –
    Versben, s mindennapi beszédben
    Csak a szükségeset beszéljem.
    De akkor szómban súly legyen s erő
    S mégis egyre inkább simogatás:
    Ezer kardos szónál többet tevő.
    S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem,

    De egyre inkább csak igen.
    Mindenre ámen és igen.
    Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.
    Ámen. Igen. És a gonosztól van
    Minden azonfelül.