A magyarság népzenéje / 09

1. Sej, a tari rétën Piros-barna kislány. Arra mëgy ëgy piros-barna legény, Lëvëszi kalapját. 2. Mit csinálsz të, kislány, Piros-barna kislány? Nëm látod, hogy én a tari rétën a Szénám gyüjtögetem? 3. Nëm való \jaz néked, Piros-barna kislány! Nekëd csak ëgy hűvös szoba këllene, Kibe singolgatnál. `Tar` (Heves) Kós Istvánné Görőcs Katalin (63) Borsai 1969. AP 7753/b.

Sej, csütörtökön este

Sej, csütörtökön este
Jártam, babám, erre.
Esett a hó, fújt a szél,
De be nem eresztëttél,
Pedig jaj de nagyon fáztam.

`Poroszló` (Heves)
Vass József (65)
Vass L. 1964.
AP 5379/a.

1. Ezé' a legényé'

1. Ezé' a legényé'
Nëm annék ëggy almát,
Aki mindën, aki mindën szombat este
Keresi \ja lovát.

2. Në keresd a lovad,
Mer be van a' hajtva,
Domaházi hírës bíró udvarába
Szól a csëngő rajta.

3. Ismerëm a lovam
Csëngő szólásáról,
Mëgösmerëm a domaházi szeretőm a
Büszke járásáról.

`Domaháza` (Borsod)
leányok
Dincsér 1939.
Gr 65/Ab.

1. A rátóti legényëk

1. A rátóti legényëk
Libát loptak szëgények.
Nëm jól fogták a nyakát, a nyakát, sej, a nyakát,
Elgágintotta magát.

2. A rátóti legényëk
Jaj de nagyon szegényëk!
Pénzér nyúl a zsebébe, a zsebébe, sej, a zsebébe.
Tökmag akadt a kezébe.

`Berhida` (Veszprém)
Kudar József (72) - a dalt rádióból tanulta
Kiss L. 1965.
AP 5023/g.

1. Tisza partján elaludtam,

1. Tisza partján elaludtam,
Jaj de szomorút álmodtam!
Megálmodtam azt az egyet,
Hogy a ti\jed sosem leszek.

2. Éjféltájba felébredtem,
Kilenc zsandár áll előttem.
Zsandár urak, mit akarnak?
Talán vasalni akarnak?

3. Nem akarunk mink vasalni.
Szilaj csikót keresünk mi.
Szilaj csikóm nem eladó,
Nem is zsandár alá való.
Mert ha arra zsandár ülne,
Szabad madár is rab lenne!

`Kecskemét` (Pest-Pilis-Solt-Kiskun)
Csőke Istvánné Sebők Margit (28)
Szomjas 1964.
AP 6186/b.

`Az előző dallam citerákon`

`Az előző dallam citerákon`

`Sándorfalva` (Csongrád)
Budai Sándor (48), Süli Sándor (45), Bánfi Béla (53)
Sárosi 1966.
AP 6739/c.

1. Tisza partján elaludtam,

1. Tisza partján elaludtam,
Jaj de szomorút álmodtam!
Mëgálmodtam én azt az ëggyet,
Hogy a babám mást is szeret.

2. Tisza partján fëlébredtem,
Kilenc zsandár áll előttem.
Ëggy azt kérdi, hogy ki a nevem,
Hol az utazólevelem.

3. Várjál, zsandár, mëgmutatom,
Csak a lajblimot kigombolom.
Kivëszëm a lëvorverëm:
Ez az utazólevelem!

`Zsáka` (Bihar)
Pintye József (62)
Kiss L. 1959.
AP 3065/h.

1. A szuhai kertek alatt

1. A szuhai kertek alatt
Barna legény zabot arat.
Zabot arat a fëketë lovának,
Szeretőt keres magának.

2. Erre gyere, në mënj arra!
Jobb út van ërre, mint arra.
Erre gyere, szivem legszëbb párja,
Adj ëgy csókot utoljára!

3. Csókot biz én nem adhatok,
Nem a të szeretőd vagyok.
Páros csókot csakis annak adok.
Kinek a babája vagyok.

`Szuha` (Heves)
Végh Kas Andrásné Kerepesi Anna (56)
Borsai 1969.
AP 7750/m.

1. Sárgalábú kis pacsirta

1. Sárgalábú kis pacsirta
Szárnya az eget hasíjja,
Hasíjja \ja szép csillagos eget.
A szeretőm mássat szeret.

2. Erre gyere, në mënj \=ara!
Jobb út van erre, mint \=ara.
Erre gyere, szivemnek a párja!
Adj ëgy csókot utoljára!

3. Csókot biz én nem adhatok,
Nem a të szeretőd vagyok.
Páros csókot csakis annak adok,
Kinek a babája vagyok.

4. Sárgalábú kis pacsirta,
Në szállj az én ablakomra!
Në szállj az én ablakomra sírva,
Katonának vagyok írva.

5. Katona az én életëm,
Sirat engëm a kedvesëm.
Sirat engëm, csuhaj, még az ág is,
Még az ágonn a madár is.

`Bogács` (Borsod)
asszonyok
Víg 1963.
AP 6716/e.

1. Akkor szép az erdő, mikor zöld,

1. Akkor szép az erdő, mikor zöld,
Mikor a vadgalamb benne költ.
Olyan a vadgalamb, mint a büszke lány,
Sírva jár a legényëk után.

2. Elvágtam az ujjam, jaj de fáj!
Fügefa levelét raktam rá.
Fügefa levele éjjel harmatos.
Kicsi \ja szeretőm, de csinos.

`Váraszó` (Heves)
asszonyok
Dobszay 1972.
AP 8272/n.

1. Akkor szép az erdő, mikor zöld,

1. Akkor szép az erdő, mikor zöld,
Mikor a vadgalamb benne költ.
Olyan a vadgalamb, mind a büszke lyány,
Sírva jár a legényëk után.

2. Mëgvágtam az újam kiskéssel,
Bëköttem csipkés kis kendővel.
Csipkés kis kendő \jaz édësanyámé.
Soha nem lëszëk a babámé!

3. Nem vagyok én oka sëmminek,
Édësanyám oka mindënnek.
Mé' nem adott engëm, tyuhaj, ollyannak,
Akit választottam magamnak!

`Rimóc` (Nógrád)
Holecz Istvánné Kanyó Margit (56)
Vakler, Németh I. 2001.
Dat 267b02.

1. Kihajtom a libám a rétre,

1. Kihajtom a libám a rétre,
Magam is le\jülök melléje.
Elkiáltom magam, hajja, libuskám.
Üljél az ölembe, Juliskám!

2. Elvágtam az ujjom, jaj de fáj!
Fügefa levelét raktam rá.
Fügefa levele éjjel harmatos.
Kicsi \ja szeretőm, de csinos.

`Fedémes` (Heves)
asszonyok, leányok
Paulovics 1966.
AP 6732/i.

Haza, lányok, haza, haza már,

Haza, lányok, haza, haza már,
Mer a piros hajnal hasad már.
Mer a piros hajnal tiszta \jaranyos,
Este csókoljál mëg, de në most!

`Rimóc` (Nógrád)
leányok
Ág 1959.
AP 3044/b.

1. Jaj de szépenn esik az esső,

1. Jaj de szépenn esik az esső,
Esső \jután zöldül a mező.
Mező közepébe legel a bárány.
Jaj de szép a göndörhajú lány!

2. Haza, legény, haza, haza már,
Mert a piros hajnal hasad már.
Mer a piros hajnal, hej babám, aranyos,
Este csókollak mëg, de nem most.

`Bogács` (Borsod)
asszonyok
Víg 1963.
AP 6717/e.

1. Csütörtökön este gyer nálunk.

1. Csütörtökön este gyer nálunk.
Mindenféle virág van nálunk.
Ha fehér kell, fehéret ádok,
Ha piros kell, az meg én vagyok.

2. Erre gyere, erre nincsen sár.
Nincsen az ajtómon semmi zár.
Kinyílik az ajtó magától
A szeretőm gyenge karjától.

`Áj` (Abaúj-Torna)
csoport
Bereczky, Németh I., Vargyas G. 1999. (Vargyas 1940-es gyűjtése nyomán).
Dat 257/40.

1. Szakajtottam mályvát, pirosat.

1. Szakajtottam mályvát, pirosat.
Tartottam szeretőt, csinosat.
De már annak vége, vége van,
Már miköztünk, rózsám, harag van.

2. Erre gyere, erre nincsen sár.
Nincsen az ajtómon semmi zár.
Kinyillik az ajtó magától,
A szeretőm gyenge karjától.

`Pasztafalu` (Abaúj-Torna)
asszonyok, karikázás közben
Halmos I., Martin, Olsvai 1970.
AP 7377/k.

1. De szép kocsi, de szép ló előtte,

1. De szép kocsi, de szép ló előtte,
De szép legény ül az elejébe!
Rozmaring az ustora, hajlós a nyele,
Én vagyok a legény szeretője.

2. Nagydorogon kettő \ja kisbíró,
Eggyik dobos, másik levélhordó.
Olyan szépen ki tudja, sej, haj, dobolni:
Melyik legény melyik lányt szereti.
Olyan lánynak hordja \ja rózsás levelet,
Ki \ja legény szëme közé nevet.

`Nagydorog` (Tolna)
asszonyok, lányok
Olsvai 1972.
AP 8286/a.

1. Édësanyám, kedves édësanyám,

1. Édësanyám, kedves édësanyám,
Te voltál a fölnevelő dajkám.
Fölneveltél engëm ekkorára,
Barna legény szivefájdalmára.

2. Tudod, babám, tudod azt az ëggyet,
Hogy én tégëd igazán szeretlek.
Nincsen / Nincs is oly kincs, ki\jért od'adnálak,
Mer én tégëd holtig siratnálak.

3. Édës rózsám, ki volt indittója,
A mi szerelmünknek elrontója?
Nëm kivánok én annak ëgyebet:
Mëg në lássa kék csillagos eget!

`Nagydorog` (Tolna)
asszonyok, lányok
Olsvai 1972.
AP 8285/i.

1. Sej, haj, lemegyek az Alföldre aratni.

1. Sej, haj, lemegyek az Alföldre aratni.
Ott fogok én sűrű rendet vágni.
Sűrű a rend, gyöngyharmat az alja,
Sej, haj, / Sej, haja-haja, nem birja \ja babám gyenge karja.

2. Sej, haj, lemegyek az Alföldre csikósnak.
Szilaj csikót választok magamnak.
Szilaj csikó, réz a zabolája.
Sej, haj / Sej, haja-haja, tiéd leszek, babám, nemsokára.

`Váraszó` (Heves)
asszonyok
Dobszay 1972.
AP 8272/h.

1. Sej, ha bemegyek Eger városába,

1. Sej, ha bemegyek Eger városába,
Egyenesen (a) borbély szobájába,
Széket is adnak, hogy üljek le rája.
Éles az olló, (a) göndör hajam vágja.

2. Göndör a hajam, mind lehull a földre.
Gyere, babám, szedd fel a kötényedbe!
Ahány szálat szedsz fel a kötényedbe,
Sej, annyi százszor jussak az eszedbe!

`Váraszó` (Heves)
asszonyok
Dobszay 1972.
AP 8272/g.

Elmentem én a vásárra, Kata,

Elmentem én a vásárra, Kata,
Tyukot vittem a vásárra, Kata.
A tyuk árát mind megittam,
Odahaza jól kikaptam, Kata.

`Dunafalva` (Baranya)
Dékány János (58)
Martin 1961.
AP 6330/g.

1. Minek mënjek én el a templomba,

1. Minek mënjek én el a templomba,
Ha a babám nëm látom a sorba,
Sëm a sorba, sëm a sor szélibe,
Lányok vitték a gyöngyvirágos temetőbe.

2. Buza, buza, három tábla búza.
Közepébe van ëgy të\jarózsa.
Széle piros, a közepe sárga.
Adj ëgy csókot, kisangyalom, utoljára!

`Pincehely` (Tolna)
Németh Fülöpné (69)
Paulovics 1976.
AP 7715/n.

1. Rózsát ültettem a gyalogútra.

1. Rózsát ültettem a gyalogútra.
Hogy szeretlek, csak az Isten tudja.
Mëgtagadom apámot, anyámot,
Mégsëm hagyom árván a babámot.

2. Elhordta \ja szél a gyalogútat.
Járnék hozzád, babám, de nem szabad.
Messzi van nékëm innen oda járni,
Tőled, kisangyalom, el këll válni.

`Gyöngyöspata` (Heves)
Balogh Ilona (20).
Halkovics 1959.
AP 3428/i.

1. Rózsát ültettem a gyalogútra.

1. Rózsát ültettem a gyalogútra.
Úgy szeretlek, csak az Isten tudja.
Mëgtagadom az édësanyámat,
Mégsë hagyom árván a babámat.

2. Hazafelé \jáll a kocsim rúdja.
Jártál hozzám, azt mindënki tudja.
Jártál hozzám, de nem fogol járnyi!
Örülök, hogy ki tudtalak zárnyi.

`Rimóc` (Nógrád)
Holecz Istvánné Kanyó Margit (54)
Németh I. 1991.
Dat 238a01.

Hej, mikor mëntem Hadikból kifelé,

Hej, mikor mëntem Hadikból kifelé,
Hasadt az ég tizënháromfelé.
Rogyogtak rám a fényës csillagok,
Hej, mer ők tudták, hogy én vándor / árva vagyok.

`Hadikfalva` (Bukovina) -- `Himesháza` (Baranya)
Bogos Imre (52)
Kiss L. 1960.
AP 3112/f.

1. De szeretnék hajnali csillag lënni,

1. De szeretnék hajnali csillag lënni,
A babámhoz estére bëragyogni!
Bëragyognék hozzája hajnalba,
Csókot kérnék tőle, de utoljára.

2. Viszi \ja víz a hollókői rétet.
Benne viszi a kedves szeretőmet.
Elmék, anyám, kifogom belőle.
Három évig voltam a szeretője.

3. Ëggy asszonynak két eladó lánya:
Ëgyik szëkfü, \ja másik majoránna.
Én a szekfüt választom magamnak,
Ha mëghalok, jó lësz a síromra.

`Hollókő` (Nógrád)
asszonyok
Borsai 1963.
AP 6625/f-6626/a.

`Az előző dallam citerán`

`Az előző dallam citerán`

`Kunszállás` (Pest-Pilis-Solt-Kiskun)
Gáspár Lajos (72)
Sárosi, Tan 1974.
AP 9003/b.

Hej, csillag, csillag, szép hajnali csillag

Hej, csillag, csillag, szép hajnali csillag
Éjfél után de hamar mëgvirrad!
Virrasztja a szëgény legényëket,
Hej, kit az őszön katonának visznek.

`Körösfő` (Kolozs)
Péntek Jánosné Szabó Ilona (63)
Bartók J. 1959.
AP 3049/d.

1. Sëj, de csillag, csillag, de szép hajnali csillag,

1. Sëj, de csillag, csillag, de szép hajnali csillag,
Azt gondoltam, soha fël sem virjad.
Fël këll kelni sok szëgény legénynek,
Ëj, de katanának këll mënni szëgénynek.

2. Ëj, de bíró, bíró, de nagy lészpëdi bíró,
Vëgye ki \jaz két szëmëd ëgy holló!
Mért írtad bé nevem katanának,
Ej, mikor még a lyányok sem sajnálnak?

3. Ëj, de le az úton, de le végre, lefelé
Mindën kis ablakba rózsa termik.
Mindën kis ablakba kettő-három,
Ej, de csak az enyém hírvad el a nyáron.

4. Ëj, de anyám, anyám. öreg édësanyám,
Gyűtsön össze mindën civilgúnyám!
Tëgye be \ja tiszta ládájába,
Ëj, mëgy / jön a fiad hosszú szabadságra.

`Lészped` (Moldva)
Demeter Antalné Jánó Anna (36)
Kallós 1963.
AP 4628/b.

Bárcsak lányokat is soroznának,

Bárcsak lányokat is soroznának,
Vélem ëgy századba rukkolnának!
Kipucolnám a réz-sarkantyúját.
Csókolom a babám száját.

`Kéked` (Abaúj-Torna)
Mura Andrásné Ráski Anna (50)
Sztareczky 1959.
AP 3489/d.

1. Fecskemadár szállott a vasútra.

1. Fecskemadár szállott a vasútra.
Isten veled, babám. utoljára!
Nem fogok a házatok előtt járni,
Tudom, fog az árva szived fájni!

2. Fecskemadár, de régenn utazol!
Nem láttad-e a rózsám valahol?
Láttam biz én Heves megye felé járni.
Elkezdett az árva szivem fájni.

`Fedémes` (Heves)
asszonyok
Kapronyi 1975.
AP 9591/f.

1. Szépen úszik a vadkacsa \ja vízben.

1. Szépen úszik a vadkacsa \ja vízben.
Szépen legel a lovam a réten.
Szépen szól a csengő a nyakában.
Ti\jed leszek én, babám, nemsokára.

2. Piros-barna lány, mikor hozzád jártam,
Ablakid alatt de sokat megálltam.
De én azért nem vetem szemedre.
Él még a jó anyád, juttassa \jeszedbe!

`Taktaszada` (Zemplén)
Szakolczay Bertalan (60)
Szánthó, Németh I. 1987.
AP 15434/a.

`Az előző dallam klarinéton és tekerőn`

`Az előző dallam klarinéton és tekerőn`

`Tiszaújfalu` (Pest-Pilis-Solt-Kiskun)
Bársony Mihály (50) és Papp Rókus (65)
Sárosi 1966.
AP 6742/e.

`Az előző dallam citerán`

`Az előző dallam citerán`

`Kunszállás` (Pest-Pilis-Solt-Kiskun)
Gáspár Lajos (72)
Sárosi, Tari 1974.
AP 9003/g.

Ki\jöntött a Tisza \ja partjára,

Ki\jöntött a Tisza \ja partjára,
Ks pej lovam térgyig jár a sárba.
Sáros kantárszára \ja kezembe.
Gyere, kisangyalom, az ölembe!

`Tápé` (Csongrád)
Molnár Ferencné Révész Rozália (70)
Paksa 1967.
AP 6389/l.

1. Fájhat annak a kislánynak a szíve,

1. Fájhat annak a kislánynak a szíve,
Kinek házasodik a szeretője.
Lám, az enyém házasodik, mégsë fáj,
Mert nem talál igazabbat nálamnál.

2. Fájhat annak a kislánynak a szíve,
Kinek más utcába \ja szeretője.
Lám, az enyém velem van ëgy utcába,
Sok az írígy, nem szólhatok hozzája.

`Bogács` (Borsod)
kukoricafosztás résztvevői
Víg, Sárosi 1959.
AP 3038/h.

1. Szép csillagos ég ha bëborul, kiderül.

1. Szép csillagos ég ha bëborul, kiderül.
Találkoztam a babámmal, kikerül.
Szóltam hozzá, de még azt së fogadta,
Árva szivemet de gyászba borította.

2. Szép csillagos ég ha bëborul, kiderül.
Házunk előtt van ëgy lóca, rá në ülj!
Ha ráülsz is, jól vigyázz, hogy le në \jess!
Voltál szeretőm, de már nékëm nem këllesz!

`Hollókő` (Nógrád)
asszonyok
Borsai 1963.
AP 6626/h.

1. Ha még egyszer tüzes ménykő lëhetnék,

1. Ha még egyszer tüzes ménykő lëhetnék,
A ménesi irodába bëcsapnék!
Széjjelvágnám azt a magos irodát,
Mëg azt a sok bennë ugató kutyát.
Széjjelvágnám, intéző úr, magát is,
Mëg azt a sok ingyenélő kutyát is.

2. Sëgédtiszt úr, nem kívánok ëgyebet:
Hónalj-mankón keresse \ja kënyeret!
Én is adok ëgy-két fillért magának,
Amér sokat mëgszidta az anyámat.

`Fedémes` (Heves)
Molnár Káli Tivadarné Tóth Margit (49)
Kapronyi 1975.
AP 9596/g,i.

1. Ha még ëgyszër húszesztendős lëhetnék,

1. Ha még ëgyszër húszesztendős lëhetnék,
Barna legény szeretője nem lënnék.
Mer annak a szivének a csábító szerelme,
Az tësz engëm a hideg sír fenekére.

2. Ha csakugyan nem találok szeretőt,
Fëlszántatom a rimóci temetőt.
Belevetem magamot ëgy rózsának, virágnak,
Kinek nem lësz, szakajjon lë magának.

`Rimóc` (Nógrád)
Holecz Istvánné Kanyó Margit (56)
Vakler, Németh I. 2001.
Dat 267a24.

1. Udvaromba van ëgy kerek almafa,

1. Udvaromba van ëgy kerek almafa,
De nëm tudja sënki, mi terëm rajta.
Terëm azon hű szerelëm, rozmaring a párjával.
Mért is éllëk én a más babájjával?

2. Udvaromba ëgy kis patak csörgedëz.
Ablakom alatt ëgy barna legény keserëg.
Olyan bussan, bánatossan zokogja ki azt a szót:
Nyisd ki, kedves kisangyalom, az ajtót!

3. Nëm nyitom ki, úgysëm adnak tëhozzád,
Mënyasszonyi gyöngykoszorúm most fonják.
Ahhoz adnak, kit az árva, gyönge szivem nem szeret.
Öngyilkossa lëszëk az életëmnek.

`Nagydorog` (Tolna)
asszonyok
Olsvai 1972.
AP 8285/j.

1. Fáj a lábam, mer fëltörtë a csizma,

1. Fáj a lábam, mer fëltörtë a csizma,
Mer ott jártam, ahol nem këllëtt volna.
Az këll annak a kutya-bëtyárnak, hagy fájjon!
Sënki mëgunt babájáho në járjon.

2. Deblöhëgyën kifaragták azt a fát,
Amëlyikre a juhászlegént akasztják.
Fúja \ja szél a gyócs ingét, gatyáját,
Összeveri \ja lagosszáru csizmáját.

`Domaháza` (Borsod)
leányok
Dincsér 1939.
Gr 66/Bb.

1. A bogácsi kislányoknak nincs párja,

1. A bogácsi kislányoknak nincs párja,
Mikor mënnek vasárnap a templomba.
Olvasó \jés imakönyv van a kicsi kezébe,
Régi szeretője van az eszébe.

2. A bogácsi legényëknek nincs párja,
Mikor mënnek vasárnap a kocsmába.
Sörös pohár a kezébe, \jösszecsörgeti,
Bal karjával a babáját öleli.

`Bogács` (Borsod)
csoport, kukoricafosztás alkalmával
Víg, Sárosi 1959.
AP 3038/f.

Cintányéron jó a cukros bogácsa.

Cintányéron jó a cukros bogácsa.
Fáj a szivem ëgy szép barna kislányra.
Énrám pedig sënki szive në fájjon,
Úgysë mëgyëk még én férjhëz a nyáron!

`Váraszó` (Heves)
asszonyok
Dobszay 1967.
AP 6254/d.

1. Cintányérbul jó a cukros herőce.

1. Cintányérbul jó a cukros herőce.
Fáj a szivem ëgy szép barna legényre.
Arra pedig sënki szive në fájjon,
Úgysë házasodik még ő a nyáron!

2. Édësanyám de sokat kért a jóra,
Hogy ne mënjek szombat este sëhova.
Nem hallgattam édësanyám szavára,
Rávittek a lányok a csalfaságra.

`Bogács` (Borsod)
asszonyok
Víg 1963.
AP 6718/b.

1. Tëgnap este kaptam ëgy gyászlevelet:

1. Tëgnap este kaptam ëgy gyászlevelet:
Mëgházasították a szeretőmet.
Örülök, hogy barna legény, mëgházasodtál,
Mer énnálam alábbvalót találtál.

2. Tisza partján halászlegén vagyok én.
A Tiszába aranhalat fogok én.
Kiesëtt az aranhal a ritka hálóból.
Én is ki\jestem a babám karjából.

`Rimóc` (Nógrád)
Árva Istvánné Olajos Erzsébet (32)
Borsai 1965.
AP 5991/g.

1. Én Istenëm, minek is teremtëttél,

1. Én Istenëm, minek is teremtëttél,
Ha számomra szeretőt nem rendëltél?
Egész életëmën átal csak ëgyet adtál,
Attól is de hamar elválasztottál!

2. Anyám, anyám, mér szültél a világra,
Mér nem vettél a zavaros Tiszába?
Tisza vize vitt volna \ja szélës Dunába,
Hogy a babám gyënge szíve në fájna!

3. Ha fëlmëgyëk én a tokaji hëgyre,
Legurítom a gyűrőmet a völgybe.
Most látszik mëg, ki \jaz igazszívű szerető,
Ki hozza fël a gyűrőmet legelő[bb].

4. Kiskertëmben tulipántot ültettem.
Este-rëggel könnye\jimmel öntöztem.
Lëhullott a tulipántnak a rëzgős levele.
Babám karjánn aludtam el az este.

`Bogács` (Borsod)
asszonyok
Víg, 1963.
AP 6717/h.

Apró gyöngyszeme van a kukoricának.

Apró gyöngyszeme van a kukoricának.
Ket szép szeme van a kedves babámnak.
Két szép / Szép két szemét nem birom elfelejteni,
így jár az, aki igazán tud szeretni.

`Váraszó` (Heves)
asszonyok
Dobszay 1972.
AP 8272/j.

`Az előző dallam citerán`

`Az előző dallam citerán`

`Tiszaújfalu` (Pest-Pilis-Solt-Kiskun)
Papp Rókus (65)
Sárosi 1966.
AP 6740/f.

1. El këll mënni katonának messzire.

1. El këll mënni katonának messzire.
Itt këll hagyni a babámot, nincs kire.
Tërád bízom, legkedvesebb pajtásom:
Éllyed velë a világodat, nëm bánom.

2. Visszajöttem, kitőjtöttem időmet.
Add vissza \ja vót régi szeretőmet!
Élted velë a világodat idáig,
Én majd élem a koporsóm bezártáig.

`Domaháza` (Borsod)
leányok
Dincsér 1939.
Gr 66/Ba.

1. Sëj. most építik a domaházi templomot.

1. Sëj. most építik a domaházi templomot.
Kilenc kislyány hordja rá \ja homokot.
Kilenc kislyány kilenc barna legénvel,
Sëj, mindegyik a maga szeretőjével.

2. Sëj, zárda, zárda, a miskolci nagy zárda!
Édësanyám maga van belë zárva.
Së nëm édës, së nëm egész mostoha.
Sëj, azt szerettem, akit nëm këllëtt vóna.

`Domaháza` (Borsod)
leányok
Dincsér 1939.
Gr 66/Bc.

1. Sej, tiszta búzát szëdëget a vadgalamb.

1. Sej, tiszta búzát szëdëget a vadgalamb.
Jaj de szépen szól a bogácsi harang!
Mind a két oldalára csak azt vágja:
Sej, szerettelek, barna legény, hi\jába.

2. Sej, barna legény, ha tudtad, hogy nem szeretsz,
Mér nem írtál ëgy szomorú levelet?
Tëtted volna fël az egri postára,
Sej, eljött volna víg Bogács falujába.

`Bogács` (Borsod)
asszonyok
Víg 1963.
AP 6717/a

1. Nëm járok én lagosszárú csizmába,

1. Nëm járok én lagosszárú csizmába,
Nëm állok mëg mindën lány kapujába.
Szombaton este mëgállottam ëgy percre,
A szeretőm édësanyja mëgleste.

2. Még mámma is hányja-veti szëmëmre,
Ki lányával beszélgettem az este.
Nëm beszélgettem én vélle soká\jig:
Éjfél után két vagy három órá\jig.

3. Páros kiskés a zsebembe, de éllës!
Ki\jé ez a barna kislány? De kényës!
Ha kényës is, másnak ara mi gondja?
Csak az én szeretőm ez a kis barna.

`Zsáka` (Bihar)
Pintye József (62)
Kiss L. 1959.
AP 3067/b.

szaszi@szepi.hu