szegény vándor fecske
(szentegyházasfalu, udvarhelyszék)
szegény vándor fecske panaszolja sorsát hogy ő mennyi búval éli e világját menjünk el édes fiaim nem lehet itt ülni következik a hideg tél el kell nekünk veszni elindulunk a nagy útra a keleti földre elérkeztünk a tengernek nyugati szélére siránkozva panaszoljuk hogy mehessünk által a nagy víznek szélességét hogy repüljük által megsegít minket az isten mégis átrepülünk hogyha az isten megsegít még hazánkba jövünk a fecskének az ő sorsa mint a vándorlegény csak országot s bujdosódik mindörökké szegény
(moldva)
hazám hazám csendes hazám bárcsak határid láthatnám látom füstjét de csak alig az ég alatt zengedezik az ég alatt a föld színén olyan árva nincsen mint én az ég alatt a föld színén olyan árva nincsen mint én testvér mikor az úton jársz szíved fáj-e ingem nem látsz de ha fáj es mit tudsz tenni egyszer ennek így kell lenni egyszer ennek így kel lenni ketten két útra indulni meg kell egymástól válani meg kell egymástól válani úgy elválunk mi egymástól mint a lapi az ágától úgy megválunk mi egymástól mint a lapi az ágától
(moldva)
a fekete hattyú gyászt visel magáért én is gyászt viselek a régi babámért istenem istenem de sok ennyi idő hogy telik el búval ennyi gyászesztendő nyárba nyíl a szegfű s e sok piros rózsa nem tudnálak rózsám felejteni soha nem tudnálak rózsám soha megátkozni nagy átok van rajtam mért tudlak szeretni hosszú az éjszaka nincs kivel aludjak bánatos a szívem nincs ki vigasztalja sokan lefeküsznek víg álmokat látnak csak az én szemeim párnákat áztatnak fúvom az éneket de nem jókedvemből csak a bú fúvassa szomorú szívemből
(moldva)
ha folyóvíz volnék bánatot nem tudnék hegyek-völgyek között zengedezve járnék hegyek-völgyek között zengedezve járnék kaszáló rétekre porondot hajtanék kaszáló rétekre porondot hajtanék kövicses víz martján violát nevelnék vetettem violát várom kinyílását a régi babámnak visszafordulását kinyílt a viola ki is virágoza s az én régi babám vissza nem jött soha kövecses víz martján páratlan gerlice annak es édesem én voltam egyike annak es édesem én voltam az oka kinek ez világhoz nem volt része soha
(magyarszovát, mezőség)
költözik a vándormadár keletre bánatim is bárcsak vel bárcsak vele mehetne nem férhet már két szárny alatt a bánat fészket rakott a szívembe a szívembe magának azt gondoltam amíg élek mindig víg napokat élek de már látom megcsalódtam a búnak is helyet adtam adj egy csókot az orcámra régi babám utoljára adj egy csókot én meg mást hogy ne felejtsük egymást az az egész nyavalyám csak egy csókért fáj a szám azt a csókot megkapnám többet nem fájna a szám
(magyarszovát, mezőség)
a szerelem szívet éget ki nem hiszi próbálja meg én nem hittem próbát tettem s azzal magam elvesztettem megfújtak azok a szelek kiben rózsám szerettelek de még azok is megfújnak kiben el kell felejtselek bánom amit cselekedtem amit véled elbeszéltem nem beszéltem a rosszakat csak a szép igazságokat zöld erdőben liliomszál tied vagyok mert megfogtál két karoddal átöleltél de szemeddel mást ügyeltél gyenge szívem fárasztottad szelíd álmom megszaggattad álom álom édes álom a szerelem szívfájdalom
(szentegyházasfalu, udvarhelyszék)
mikorjára menyecske lesz a lányból hegyes kontyot göndörít a hajából hegyes kontyát jaj de sokan megnézik boldogságát a leányok irigylik száraz fáról lecsepegett az eső az én babám a faluban legelső ha nem kacag egy araszos a szája de ha kacag a hármat is kiállja
(szentegyházasfalu, udvarhelyszék)
mikor a tök virágozik a vénasszony bogárkozik hej de iccse fehér zeke ha felvesszük tetű benne én ma nem ettem egyebet csak egy tányér aludttejet azt is csak úgy kanál nélkül megélek a dolog nélkül
(szentegyházasfalu, udvarhelyszék)
lakodalom sokadalom nincsen akkor beteg asszony aratás meg a kapálás akkor van a nagy jajgatás házasodjál meg te pista feleséged lesz anniska jaj anniska olyan tiszta a fazekat ki se mossa kenyeret is jól tud sütni hétszer keleszt kovászt neki ötször-hatszor begyújt neki mégis sültelen kiszedi fölkel reggel nyolc órakor feje olyan mint a bokor keze nem fog a mocsoktól szeme nem lát a csipától a fejébe olyan tetű mint egy . kesztyű a szemébe olyan csipa mint egy kétkrajcáros pipa
(szék, mezőség)
a menyasszony szép virág koszorúja gyöngyvirág az a boldog vőlegény ki azt mondja az enyém a menyasszony gyöngykoszorú csak az én szívem szomorú a menyasszony szíve tája boldog minden dobbanása virágos a fa teteje koszorús a leány feje hullani kell a virágnak esküdni kell a leánynak gyere rózsám gyere már mert a szívem téged vár téged óhajt téged vár téged csókolni nem kár szép a leány ha lánykort él szép hajával játszik a szél azt se tudja mi a bánat még lánybarátival játszhat de a leány férjhez megy már s kalickába bézárt madár megtudta hogy mi a bánat mert az örömtől megválott
(szék, mezőség)
nincsen a világon nagyobb nyomorúság mint kik összepárosodnak s nem szeretik egymást ha meg kell ölelje karjait fájlalja ha meg kell csókolja bús könnyit hullatja szeretlek szeretlek csak ne mondd senkinek míg a templom földjén össze nem esketnek ne mondd meg anyádnak hogy szeretlek téged ne tudja meg senki hogy meghalok érted rózsám ha meghalok tégy egy annyit értem hogyha nem is sajnálsz sirassál meg engem ne sirassál rózsám ott hol sokan látnak sírd ki két szemedet magányos fejfámnak
(szék, mezőség)
édesanyám mért is szültél ha engemet megvetettél mért is szültél a világra örökös szomorúságra édesapám is volt nékem nem is olyan réges-régen mért nincs apám mért nincs anyám csak mióta meghalt apám édesanyám hol a szíved hol az anyai szerelmed mért virágzik jégvirágot mért vetetted meg a lányod kimegyek a tevetőbe leborulok egy sírkőre az a sírkő kinek jele ott van apám eltemetve leborulok sírhalmára szívem vigasztalására göröngyei azt susogják itt vár reád a boldogság itt lesz szíved meggyógyulva itt lesz lelked megnyugodva édesanyám mért is szültél ha ennyire megvetettél de sok mindennek kitettél a bánattól nem kíméltél
(kétvízköz, esztergom megye)
a varga józsinak a varga józsinak franyó bözsit visznek szél fújja az arany erdőt a fenyőnek ágát a kicsmer sanyinak a kicsmer sanyinak dávid julist visznek... a jónás palinak a jónás palinak dávid trézit visznek... a csernák ferinek a csernák ferinek fucskó jolánt visznek...
(kétvízköz, esztergom megye)
széles a duna magas a partja nincs olyan legény ki átugorja kovács pista átugorja a csizmáját besárolja az ám a legény leteszi szűrjét a duna mellé lehajtja fejét a juliska mellé varga julcsa jár utána nehéz batyut hord utána az ám a leány varga julcsa jár utána páros csókot hány utána az ám a leány
(kétvízköz, esztergom megye)
az ipoly partjára kertet kerítettem mind a négy sarkára rózsafát ültettem rózsafa levele lehajlik a vízre régi babám szavai most jutnak eszembe elejbe elejbe sárga ló elejbe be talál ugrani az én kiskertembe be talál ugrani kárt talál csinálni rózsafa levelét le találja rágni
(kétvízköz, esztergom megye)
mély a dunának a széle mély a dunának a széle sej de még mélyebb a közepe barna legény méresgeti sej által akar rajta menni sej piros rózsát szakítani nem tevéled akartam én sej rózsám szerelembe esni sej egy tányérból ketten enni de az isten így akarta de az isten így akarta sej legyen meg az akaratja megtetszett a csalfa szemed a két ügyes dolgos kezed sej a hűséges szép szerelmed
(hetény, kürt, komárom megye)
volt nékem szeretőm falu végen kettő nem volt búzakenyér meghalt mind a kettő egyiket temettem virágos kiskertbe másikat pedig a szívem közepébe egyiket öntöztem tiszta duna vízzel másikat pedig a sűrű könnyeimmel
(hetény, kürt, komárom megye)
szárnya szárnya a fecskének jobb a lánynak mint a menyecskének jobb a lánynak kisangyalom mint a menyecskének mert a lánynak befonják a haját azt gondolja övé egész világ azt gondolja kisangyalom az övé egész világ menyecskének bekötik a fejét búban tölti az egész életét búban tölti kisangyalom az egész életét
(hetény, kürt, komárom megye)
nem ám az az asszony kinek sok lúdja van hanem az az asszony kinek szép lyánya van nékem is van kettő mint az arany vessző illik a fejére a szép selyemkendő nékem is van kettő mint az arany vessző ráillik a fejére az aranyos fejkendő minek a hat ökör hosszú istállóba ha nincsen szerelem a vetett nyoszolyába szerelem szerelem átkozott gyötrelem mért nem termettél meg minden fa tetejen minden fa tetején a fügefa levelén hogy szakajtott volna minden szegény legény lám én szakajtottam de elszalajtottam szelíd galamb helyett vadgalambot fogtam
(ördöngösfüzes, észak-mezőség)
verd meg isten verd meg azt kinek szíve nem igaz mer az enyém igaz volt mégis megcsalatkozott mégis megcsalatkozott de csuhajja ez az utca szebenyi szabad rózsát cserélni szőkét barnát pirosat amilyent én akarok amilyent én akarok de csuhajja a füzesi csorgóvíz olyan édes mint a méz aki iszik belőle vágyik a szerelemre vágyik a szerelemre de csuhajja
(ördöngösfüzes, észak-mezőség)
adj egy kicsit te kati az isten megfizeti az isten megfizeti de fizeti ne bánd édes virágom hogy így élem világom hogy így élem világom de világom éljed te is nem bánom szívemből azt kívánom szívemből azt kívánom de kívánom három kupa máléliszt megcsókolt egy gazdatiszt megcsókolt egy gazdatiszt de gazdatiszt ha megcsókolt ő bánja ő kerül a kórházba ő került a kórházba de csuhajja
(ördöngösfüzes, észak-mezőség)
nyüsző lányok ügyes lányok mind a legény után járnak úgy járnak a legény után mint a róka a tyúk után
(ördöngösfüzes, észak-mezőség)
azt gondoltad babám bánom hogy tetőled meg kell válnom megválásom csak egy álom bús szívem másnak ajánlom szerettelek babám nagyon de már annak vége vagyon vége vagyon szerelmünknek teljen kedve irigyimnek irigyeim irigyelték az ösvényt elkerítették nem tövissel se nem fával csak az irigyek szájával irigyeim sokan vannak mint a kutyák úgy ugatnak csináltatok kőpalotát irigyimnek akasztófát közepébe tükrös szobát hol a babám fesse magát jaj de csendes eső esik halálomat sokan lesik azért lesik halálomat vegyék el a galambomat d én azért se halok meg hogy a szíve hasadjon meg
(ördöngösfüzes, észak-mezőség)
anyám anyám édesanyám minek neveltél fel engem bús életem bánat napom fekete gyász alatt lakom elcserélném de már késő hull a könnyem mint az eső hull ölembe hull a földre hull a gyászos kebelembe éjjel sírok nappal sírok míg a jó anyámhoz jutok ott nincs panasz nincsen átok fekete föld orvosságom
(ditró, gyergyószék)
bánjad asszony bánjad hogy lányodhoz járok minél jobban bánod annál jobban járok nappal véle járok éjjel véle hálok paplanyos ágyába jól bétakarózok csak azért szerettem falu végén lakni oda jár a rózsám lovát itatgatni nem lovát itatja magát fitogtatja szép piros orcáját vélem csókoltatja
(ditró, gyergyószék)
száraz a bokor a tetőn s haragszik az én szeretőm ha haragszik majd kibékül vaj a háta jól megkékül megyek az úton lefelé senki se mondja gyere bé senki se mondja gyere bé túrós kenyert veszek elé szeress szeress csak nézd meg kit mert a szerelem megvakít engemet is megvakított örökre megszomorított s édesanyám sok szép szava kit fogadtam kit nem soha megfogadnám de nincs kinek fogadnom kell idegennek
(ditró, gyergyószék)
ha a molnár malma mind aranyat járna úgy se kéne nékem a molnárné lánya koszos a bokája zabolás a szája úgyse kéne nékem a molnárné lánya
(ditró, gyergyószék)
anyám édesanyám szívem édesanyám anyám édesanyám fölnevelő dajkám mikor ringatgattál a ringó bölcsőbe ringatgattál volna kicsi koporsóba mikor takargattál gyenge gyolcsruhába takargattál volna a földnek gyomrába mikor született volt a bánya tetején eleresztett volna az orotva vizén hadd ettek volna meg tengernek halai sirattak volna meg tengernek habjai
gyere kismadárka
(kalotaszeg)
gyere kismadárka vidd el a levelem tedd az ablakába kit a szívem szeret s mondd meg azt üzenem szeressen ha lehet majd meghalok érte úgy kívánom látni rózsapiros ajkát száz csókkal lezárni márványfehér testét a magamévá tenni nem engedi az anyja hogy vele találkozzam inkább képes a világból kiátkozzon olyan legény kell ki gazdagságot hozzon nádfedeles házban él egy árva legény sírva furulyázza hát mit is akarok én hogy is mer szeretni aki árva szegénynem tudja azt senki csak a jó isten
(kalotaszeg)
nem tudja azt senki csak a jó isten milyen bánat nyomja az én szívemet ha kicsapna tenger lenne belőle nagy a világ elborítná örökre arra kérem én a jó istenemet gyógyítsa meg az én gyenge szívemet gyógyítsa meg csak még egyszer ha lehet ha nem pedig most vegyen el engemetén istenem vigyél oda
(kalotaszeg)
én istenem vigyél oda hova a szívem gondolja húzzad édes muzsikásom mer én néked megszolgálom ha elszakad az a húr megfizeti ez az úrgyolcs az ingem aranyrojt az alja
(kalotaszeg)
gyolcs az ingem aranyrojt az alja nem vagyok én a faluban a lányoknak alja kolozsvár megyében ülök az én barna babám ölében téged isten soha meg ne verjen egyik szerencsétlenségből a másikba vessen kolozsvár megyében ülök az én szép szeretőm ölébeniszom a bort a pálinkát
(kalotaszeg)
iszom a bort a pálinkát úgy verem a szívem búját igyál lelkem adj nekem is szomjan meg kell haljak én is én istenem sok este jön akit várok sohasem jön
megszabadultam már
(pereg, pest megye)
megszabadultam már én a testi haláltól és megmenekedtem minden nyavalyáimtól bűntől és ördögtől ez csalárd világtól az örök kárhozattól lelkemet ajánlom a hatalmas istennek és testemet hagyom ő anyjának a földnek ez világot pedig az én feleimnek még őbenne élőknekgyászba borult isten csillagvára
(pereg, pest megye)
gyászba borult isten csillagvára függönyt vont a mennynek ablakára jaj mikor két szívnek meg kell válni keserűvé szok a méz is válni
szaszi@szepi.hu