Beiskolázás

Ideiglenes felvételi rangsor 2017/2018

logo

Kedves Látogatók!

Kérjük, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-ával támogassák a gimnázium alapítványát, a Dugonics András Alapítványt!
Adószám: 19083924-1-06

 

Címlap » Piaristák » Piaristák » Dugonics András életrajza

    Dugonics András életrajza


    I. A család

    Dugonics András ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek Szegedre. Nagyapjáról szinte semmit sem tudunk. Az édesapa, Dugonics András (1715-1780), 1722-ben már a szegedi piarista gimnáziumban tanult. Élete folyamán lassan jómódú kereskedővé vált. 1747 és 1760 között állandóan a külső tanács tagjává választották meg. Ezután is halálig városi tanácsos, az árvák gyámja és 1768-1771 között Szeged Szabad Királyi Város kapitánya volt. Az elszaporodott tolvajok, rablók ellen eredményesen intézkedett. Töltéseket építtetett. 1770-ben egy éjszaka toronyőr volt, a harangozásával felébresztette a város lakosságát, megmentette a tiszai árvíztől a várost. 1774-ben az ő kapta feladatul Kistelek puszta betelepítésének megszervezését. A módosabb polgárok közé élete végén került, két háza, több telke, marhái, lovai, malmai voltak. Dugonics András 1740. október 18-án látta meg a napvilágot. Két lánytestvére volt, az öccse, Dugonics Ádám később a város polgármestere lett. Imre Katalin, az édesanya korai halála után az apa ismét megházasodott. Ebből a házasságból is született két leánytestvér.

    II. Az iskolái

    A Felsővároson kezdte az elemi iskolát. Majd egy évig nyelvtanulás céljából a belvárosi német iskolába is járt. 1750-ben a latin iskolában, a kegyesrendiek szegedi gimnáziumában tanult. Tanárai közül Tarnóczi Simont különösen dicsérte. Nemcsényi Adolf rendfőnökként 1753-54-ben Szegeden lakott. A házfőnök, Tapolcsányi Gergely nagy hatással volt Dugonicsra, tőle tanult magyar irodalmat.

    III. A paptanár

    1756. október 17-én öltözött be, és 2 évig volt novícius Privigyén. Nyitrán kezdte a tanítást 1758-ban. Megismerte Nagykárolyban (1760-61) a philosophia modernát, azaz a newtoni, leibnitzi bölcseletet. 1761-62-es tanévben elsőként tanított Szegeden filozófiát. A szülővárosában előadták az első magyar nyelvű művét, egy vígjátékát. A teológiai tanulmányait Nyitrán (1762-65) végezte. 1765. június 23-án mutatta be a palánki plébániatemplomban a primíciáját. A tanári pályáját Vácon kezdte. 1766-1769 között Medgyesen tanított, majd ismét Vácra került, aztán nyitrai tanár lett.

    IV. Az egyetemi oktató

    1774-ben a nagyszombati egyetem elemi mennyiségtan tanszékének „királyi oktatója” lett. Szülővárosa a saját dicsőségeként is ünnepelte a kinevezést, első országosan híres szülöttét. Egyetemi tanárként matematikát, mértant és építészettant tanít, hiába próbált a magyar nyelvi tanszékre jutni. Barátai közé tartozott a jezsuita Katona István történész, Veisz Ferenc csillagász és Sajnovics János. Az egyetem átköltözésekor 1777-78-ban telepedett Budára.

    V. Tanárból író lesz

    Alig húsz éves volt, amikor 1762-ben Szegeden bemutatták magyar nyelvű vígjátékát. A fordítás, az iskoladrámák készítése és a versek gyűjtése az ifjú tanár pedagógiai munkájának része, a teljes életmű ismeretében azonban az irodalmi alkotások előzménye. A klasszikusok olvasása a gimnáziumi tanárkodásának mindennapi szellemi élménye is. Cicero, Vergilius és Homérosz hősi, hazafias érzésű, témájú művei megerősítik magyarságát. A gyermekkorában kapott Gyöngyösi-kötetből a nyelvi megformáltságot lesi el. A legnagyobb magyar barokk lírikus, Gyöngyösi István (1620? - 1704) műveinek első kiadását is ő állította össze (1796). Érdeklődik a magyar régiségek, népies énekek, szólások iránt. 1769/70-től jelentek meg nyomtatott munkái. Nincs még magyar irodalmi nyelv, így a szegedi beszélt nyelvet az ő nyelvezetében (a rendi feljegyzés szerint anyanyelve a dalmát volt) csodálhatjuk meg.

    VI. A latin és magyar nyelvű barokk író

    A pozsonyi Landerer Nyomda kiadásában 1774-ben megjelent Homérosz első magyarországi fordítása, a Trója( veszedelme, mellyet a régi vers-szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András kegyes oskolákbeli szerzetes pap. A kiadás évében, 1774-ben összesen három magyar nyelvű irodalmi munka jelent meg Magyarországon. Dugonics az első nyomtatott munkájában az eposzi formára tett kísérletet. A korszak az eposzt tekintette a legértékesebb irodalmi műfajnak. A nemzeti téma, a hősiesség és a verses forma – pl. Homérosz, Vergilius, Voltaire (Henriade), Gyöngyösi (A murányi Vénusz) - mintát nyújtott számára. A Trója veszedelmét Medgyesen írta, és egykori szegedi tanárának, a már rendfőnök Tapolcsányi Gergelynek ajánlotta. Feldolgozta Vergilius, Homérosz és Sallustius, Ovidius műveit és ókori kommentárjaikat, a forrásait paragrafusokba szedte. Népies nyelven, az első és harmadik részben prózában, a második részben magyaros tizenkettesekben alkotott. Eredeti motívuma, hogy Herkules a cethal szájába ugrott, leereszkedett a gyomrába, és belülről ölte meg a cetet. A tenger által kivetett döglött halból kimászott a hős. A későbbi sárkányölő János vitéz is hasonlóan cselekszik majd.

    1780-ban magyarul adták ki az Ulissesnek, ama híres és nevezetes görög királynak csudálatos történeteit. Az Ullisses átdolgozása szintén magyaros tizenkettesben, négysorú versekben tartalmi hűséggel tolmácsolja a homéroszi eposzt. Előszavában a művet atyjának ajánlotta. Ez az első magyar nyelvű Odüsszeia. A magyar nyelvet akarta alkalmassá tenni a hősi mondanivalónak a tolmácsolására, erre a legmegfelelőbbnek a nép nyelvét tartotta, amelyet régi és új alkotású szavakkal némileg már újított. Sokszor szinte szó szerint fordított, bár ez a hitelesség akkor nem volt irodalmi követelmény, elég volt a tartalmi megfelelés. Az Odüsszeiája a befejezésben eltér az eredeti történettől, kimarad az alvilág, és az isteneket álombéli ifjakként jeleníti meg, a XVIII. századi keresztény szemléletnek megfelelően modernizálta a történetet - elhagyta a deus ex machinát.

    1778-ban a Pozsony-Kassa székhelyű Landerer Nyomda kiadásában jelent meg az Argonauticorum sive de vellere aureo libri XXIV. A klasszikus téma, az argonauták utazása az arany gyapjúért, Dugonics kedvenc ókori története volt. Az egyetlen, 754 lapos latin nyelvű barokk regényével a legjelesebb magyar írók közé akart kerülni. Elismertséget szerzett. Magyarország egyetlen aranygyapjas vitézének, gróf Esterházy Ferencnek, Magyarország kancellárjának ajánlotta művét.

    VII. Az első magyar nyelvű matematika tankönyv szerzője

    1784-ben II. József nyelvrendelete srkallta az első magyar nyelvű matematika tankönyv gyors kiadására, amelynek címe: A( Tudákosságnak két könyvök. A( tudákosságnak első könyve. A( bötü vetés. (Al-gebra) A( második könyve. A( föld-mérés (Ge-ometria) a( háromszögellések. (Trigonometria). Előzőleg Benyák Bernát piarista atya 1777-ben 900 matematikai szakszót írt össze és adott közre, hogy e tudománynak is legyenek magyar műszavai. Ebben az évben megjelent fizika tankönyv (Molnár János: A természetiektől Newton tanítványainak nyomdoka szerint) is erősítette a terminus technikusok lefordításának igényét. A külföldi egyetemek álláspontját képviseli a Mercur von Ungarn folyóirat (1786), amikor kijelenti, a magyar nyelv nem alkalmas a tudományok művelésére. A magyar kancellária is ezt nyilatkoztatta ki: a magyar nyelv alkalmatlan hivatalos használatra. A nyelvrendelet a modernizálást, a latin helyett a német nyelv használatát szorgalmazta. Az egyetemi előadások nyelve eddig a latin volt. A tudákosság könyvei nyílt cáfolatok lettek arra, hogy a magyar nyelv csak köznapi használatra jó. „Nincs a( világon semmi, a( mit magyarul ki-ne-lehessen mondani, csak ésszel, és tudománynyal forgolódgyon az ember.” (Jeles történetek II., Pest, 1795. 101. o.) Kazinczy évekkel később (1790) a magyar tankönyvírás mintájának tekinti ezt a művet. Dugonics matematikai műszavai közül meghonosodott az állomány, a derékszög, az egyenlet, a gömb, a hasáb, a köb, a kör, a szög, a tétel stb. E művével a nemzeti szellem ébresztője kezd lenni Dugonics András.

    VIII. Az első magyar regény írója

    A XVIII. század közepén a nemzeti érzések csak a kuruc költészet utóéletében fejeződtek ki. Az 1770-es évektől a legnépszerűbb írások között olyan alkotások szerepeltek, mint Gyöngyösi Murányi Vénusza (Zrínyi Ilona Munkács várának védelméről szóló eposza), Salamon és Markalf elbeszélése, Argirius királyfi históriája és Balassi istenes énekei (Zrínyi eposzát 1790-ben Kazinczy az első modern kiadásban adta ki). Bessenyei György: Az Ágis tragédiáját (1772), A philosophus című vígjátékát (1777), A magyar néző (1777), a Magyarság (1778), A Holmi (1779) és Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék (1790) című röpiratokat jelentette meg. Báróczy Sándor: Kasszandra regénye (1774), Erkölcsi meséi és erkölcsi levelei (1775); Gvadányi József: Egy falusi Nótáriusnak budai utazása (1791), Rontó Pál és gróf Benyovszky Móric élete (1793); Kármán József: Fanni hagyományai (1794) voltak az 1770-es, 1780-as, az 1790-es évek magyar nyelvű (majdnem teljes körű) jelentős epikus alkotásai.

    1788-ban adták ki az Etelka, egy igen ritka magyar kisasszony Világosvárott Árpád és Zoltán fejedelminek idejében. /Pozsony, Landerer regényt. 1791-ben a 2. kiadás, majd 1805-ben a 3. életében utolsó kiadás is megjelent. A magyar irodalomtörténet az első eredeti magyar regényként tartja számon. Ez a mű az, amely felkeltette az érdeklődést a nagy nemzeti múlt és irodalom iránt, és Magyarországon olvasóközönséget teremtett. A történet Árpád korában játszódik. Forrása Anonymus: Gesta Hungaroruma (kiadása 1746-ból való) és Bölcs Leó: Taktikája. Elsőként használta fel irodalmi alkotásban Sajnovics János: Demonstratiojában (1770) kifejtett nézetét, amely a lapp és magyar nyelv hasonlósága kapcsán megingatta a török-magyar rokonságot, és a finnugor (karjeli) nyelvrokonság első irodalmi megfogalmazása volt. Műve kulcsregény. „Igaz magyar vagyok, s hazámat szerfölött szeretem” – vallotta. II. József személyét tisztelte, de rendeletei kapcsán a tanácsadóit kárhoztatta: „Ezen könyvem( írásának fö oka vala Magyar országnak ekkori siralmas állapottya Második József Császárnak igazgatása alatt.” (Etelkának kulcsa). A középosztálynak, azaz a nemességnek szánta, a nemesi ellenállás számára irányregény. Nem véletlen, hogy életében három kiadást ért el. Nem érdemes esztétikai értékek alapján megítélni a művét, hanem inkább történeti megközelítésnek van helye. Az uralkodó nem koronáztatta meg magát, és nem ismerte el a magyar nemesi alkotmányt. A nemesi vármegye jogai csorbultak, az egyházon erőszakos átszervezés történt. Az államregény keretei között a jozefinista rendszer vezető alakjait ismerték fel a kortársak. A honleányok példaképnek tekintették Etelkát, egy személyben allegorizálta a magyaros nemzeti karaktert. II. Lipót megkoronázásnak ünnepségén e hősnőt másolták a hölgyek, a Dugonics által alkotott női név a mai napig népszerű név maradt.

    A mű jól megkomponált szerkezetű barokk regény. A magyar irodalomban még újdonság volt ez, bár Európa nyugatibb felén megkésettnek számítana. Bonyodalma, Etele - Etelka szerelme valamint a (tót) Róka (gróf Niczky Kristóf királyi tanácsnokra ismert rá a kortárs) ármánya felkeltette a korabeli olvasók érdeklődését. A jellemek visszásak, pl. Árpád iszákos, gyönge, Etelka pedig egyszerre szentimentálisan sóhajtozó és barokkosan realista, nyersen szókimondó hősnő. Szegedet Árpád és Zoltán városaként mutatta be, Attila fővárosáról is írt, a helyi hagyományból mitológiát teremtett. A regény a népnyelvén készült, az előtte írók nem a nyelvjárásban alkottak, a szólások, szólásmódok, a közmondások nem kaptak ekkora teret. Dugonics a szegedi nyelvet tartotta a legszebbnek, az alföldi magyarságot a legmagyarabbnak. Csokonai a regény hatására a honfoglalók iránt annyira érdeklődött, hogy belefogott az eposzírásba, az Árpádiászba.

    IX. További epikai alkotások

    Az Etelka sikerén felbuzdulva szélesebb tömegek számára készült Az arany pereczek (1790) szomorú történet. „Minden szavak tulajdon értelmekben vannak”, nincs tehát politikai célzata a műnek. A főhős Julianna. A kalandos történet a szülők és a gyermekek kölcsönös szeretetét mutatja be. Nem volt alkotásának esztétikai célja, mindent alárendelt a hazafias nevelésnek. A szerző életében két kiadást ért meg ez a mű.

    A gyapjas vitézek (1794) a latin nyelvű regényének magyarítása. Nagyon bonyolult mű az argonauták története, sok epizódot tartalmaz. Az elbeszélő egy ókori görög személy. Tanít, a régi görög szokásokkal ismeretet és gyönyörködtet: „Kész akarva és szántt szándékkal minden össze vagyon itten zavarva: hogy annál inkább gyönyörűnek tessék kimenetele.” A szkítákat a magyarok őseinek tekintette (pl. Medea kincstárában hever az Isten kardja, a szkíta király Álmos, az amazon Tápé stb.).

    Ugyancsak fordítás A( szerecsenek (1798). Heliodórosz: Aithiopika antik regényének magyarra való átültetése. A történet, az elbeszélés rendje híven követi az eredeti művet, ám beszédmódja következtében, népiességével anakronisztikus. A hősök parasztlegényként és leányként beszélnek. Dugonics András büszke arra, hogy sikeresen alkalmazta Heliodórosznak cselekményt kezdő formáját, az in medias rest.

    A Jólánka (1804) Gyulafi és Jólánka szerelméről szóló szentimentális történet. Több szálat kapcsolt össze. Ez a legterjedelmesebb regénye, 1543 oldalas. A királyfi csodaszarvast űzve erdőbe ér, ahol az állat királylánnyá változott, a főhősnek távoli országokban kellett próbákat kiállnia, hogy beteljesüljön a szerelme. Tudatosan Szeged-központú munka. A helyszín Magyarország majd Karjel, a történelmi korszak Zoltán fejedelem kora. Argirius széphistóriájának hatása is felfedezhető a Csongor és Tündénél korábbi, mesejátékszerű alkotásban. A hősnő Etelka lánya. A hős jellemében hol Odüsszeusz, hol Telemakhosz, hol Aeneas alakja fedezhető fel. A prózai szövegbe több verset épít be (pl. Faluditól, Balassitól stb.).

    A Cserei. Egy honvári herceg (1808) című munkája az utolsó regénye. Taksony és Géza fejedelem korában játszódik a történet. A laza cselekményt csak a főhős személye fogja össze. A mű megírásakor hatott rá a XVIII. századi utazóregény. Voltaire: Zadig című szatírikus regényét dolgozta át. Különösen jól sikerültek népies alakjai. Cserei szereti Örkény fejedelmi kisasszonyt, de Taksony haragja elől Arábiába kellett menekülnie. Dugonics regényei nemcsak a magyar irodalom legjelentősebb alkotásai voltak, de megfeleltek a korabeli ízlésnek, az olvasók érdeklődésnek, hazafias érzelmeket keltettek, követendő mintákat, nemzeti életmintát nyújtott.

    X. Drámai alkotásai

    Nagyon népszerű volt a Jeles történetek, mellyeket a magyar játékszínre alkalmaztatott Dugonics András királyi oktató (négy szomorújáték - Bátori Mária, Etelka Karjelben, Toldi Miklós, Kun László)/ Pest.

    A drámai alkotásai a vándorszínészek kedvenc előadásai lettek, a Bátori Mária a legnépszerűbb színdarabbá vált az 1830-as évekig. Dugonics András színműírói munkássága az iskolai drámákból nőtt ki. Az iskoladrámákat nem a művészi tökéletesség jellemezte. A jellemek sem voltak tökéletesen kidolgozva. A tanítás, a nevelés sok erkölcsi példázat és vallásos igazság beépítését kívánt. Ilyen mű lehetett az 1762-es szegedi magyar nyelvű darabja. Plautust is fordított. Az arany pereczeket és az Etelkát mások átdolgozásában is színre vitték. A Jeles történetek (1794-1795) című kötet történeti műveket, átdolgozásokat tartalmaz. Kelemen László társulata is előadta műveit. Páratlanul népszerűséget ért el, a vándortársulatok Dugonics darabjaival mindig teltház előtt tudtak előadni. Pedig idegen darabokat másolt, megcserélte a neveket, az öltözetet, és hazafias szólamokat épített be. A jellemek és a légkör idegenszerűségét a nyelv, olvasásban a jegyzetek takarták el. A leggyöngébb darabja a Toldi Miklós. A címszereplő egy érzelgős, gyámoltalan figura. E mű Arany számára is ismert lehetett. A legérdekesebb történetű az Etelka Karjelben. Színhely Finnország. Irodalmunkban Shakespeare első nyomát ebben a műben fedezhetjük fel. A története a Viharé, Etele alakja a Téli regéből (Leontesz) való. A mese történeti, szórakoztató, ám valószerűtlen. A Bátori Mária című darabja vetélkedett sikerében az Etelkával. Könyves Kálmán korában vagyunk. A király fia, István házasemberként folytat viszonyt Bátori Máriával. Erkel Ferenc 1840-ben operát írt a szöveghez. Kun Lászlója Arany László feldolgozásához járult hozzá. Első magyar drámaíró volt, aki színdarabjaival népszerűséget és tekintélyt szerzett.

    XI. Irodalomtörténeti és történetírói munkái

    1796-ban Megjelentette Gyöngyösi István költeményes kiadványai. I-II. Kiadja és bevezeti Dugonics András./ Pozsony – Pest című kötetet. Nagyon hiteles, alapműnek tekinthető Gyöngyösi István életrajza. Gyöngyösi műveit még iskola évei alatt kapta Tapolcsányi Gergelytől. Kedvence lett a barokk költő, a könyv ösztönözte a magyar nyelv ápolására.

    A XVIII. századi Magyarországon virágzik a latin nyelvű történetírás. Magyar nyelvű munkák azonban alig jelentek meg. Dugonics műveihez csatolt széljegyzetek a kor tudományos színvonalát tükrözik. Főleg a honfoglalás korát ismertetette, Bölcs Leó, Anonymus, Jornandes, Marcellinus, Priscus rétor, Liutprand, Kézai Simon, Bonfini, Heltai Gáspár és Thuróczy munkái alapján. Szegedet az első szerzők között jelölte meg Attila szálláshelyéül. Mind a hun-magyar, a török-magyar, a finnugor-magyar rokonság híve volt. Szómagyarázatai sokszor erőltetettek. Erdély történetéhez Apor Péter: Metamorphosisát használta.

    A magyarok uradalmaik (1801) című műve 25 tartományt mutat be. Dugonics lelkesíteni akart: a magyarságnak bármely birodalommal összevethető múltja van. Magyarnak tekintette a szkítákat (szittyák), a hunokat (honni magyarok), az avarokat (csabai magyarok).

    A Szittyai történetek (1806-1808) a honfoglalás elmesélése. A Római történetek (1800) Róma alapításától Augustus koráig terjedő időszakot ismerteti, a római nép miként tett szert a nagyságra. Felhasználta Livius, Florus munkáit. Fiúk számára adatta ki ezt az antik példakötetet. A Nevezetes Hadi Vezérek (1807) fordításokat tartalmaz Cornelius Nepos és Plutarkhosz műveiből, életrajzokat férfiak nevelésére. Kéziratban maradt a nagyszombati egyetem és a magyar várak történetéről szóló munkája és Sallustius fordítása.

    XII. Az utolsó évek termése

    1808-ban tüdővérzés érte, nyugdíjas éveit a Tisza-parton töltötte unokahúgánál, Beniczki Miklósnénál. A Radnai történetek (1810) a búcsújárók számára készült könyvecske, amely a búcsúhely eredetét, a Boldogságos Szűztől nyert kegyelmeket írja le. Közmondás-gyűjteménye csak halála után jelent meg. A Magyar Példabeszédek és Jeles Mondások (1820) anyaga hatalmas, negyven év munkájának eredménye, 10.182 közmondást, szólást tartalmaz.


    Dugonics András hagyománya Szegeden

    1818. július 25-én halt meg. 1820-ban Magyar Példabeszédek és Jeles Mondások posztumusz kötetét adták ki. 1847-ben sírját (Dugonics temető) vörös márványoszloppal jelölik meg rendtársai. 1876-ban szobrot állíttatott a város (Dugonics tér) Izsó Miklós tevei alapján, Huszár Adolf készítésében. 1891-ben szervezték meg a Dugonics Társaságot. Könyvtára külön gyűjtemény lett a Somogyi-könyvtárban. 1924-ben a piarista gimnázium felvette Dugonics András nevét.

    Miért tiszteljük Dugonicsot?

    Dugonics András a legnagyobb szegedi születésű író a 20. századig, Tömörkényig, Móráig, Juhász Gyuláig. Műveivel egyszerre lett a XVIII. század végi nemesi ellenállásnak, a nemzeti öntudatra ébredésnek irodalmi kifejezője és szellemi kincsestára. A 18-19. század fordulóján példakép, ha nem is feltétlen az írók, de a honoráciori középnemesi réteg körében. A felvilágosodás korában a nemzeti érzelmű, hazafias irodalom egyik legnagyobb, mára az irodalmi köztudat elfelejtett alakja. Irodalomra fogékony olvasóközönséget teremtett, feltárta a népies nyelv lehetőségeit. A magyar irodalom kincsének tekintette a magyar erkölcsöt, a nemzeti érzést és a dicső múltat. Esztétikai hiányai ellenére korának ünnepelt írója, a népies iskola vezéralakja volt.