GOLDA JÁNOS
Az új szegedi Piarista Gimnázium, templom és rendház építészeti kialakítása
A helyszín és a telek
A Piarista Rend hosszú előkészítő folyamat után Rókusvárosban kapott
telket Szeged városától iskolaépítés céljára.
A kijelölt terület a múlt századi nagy árvíz után kialakult
hagyományos, zártsorú belső városi szövet, és az északi városrész 70-es, és
80-as években kiépített laza lakótelepi struktúrája közötti senki földjén
fekszik, térbelileg inkább ez utóbbihoz kapcsolódva.
A megközelítési lehetőségek kedvezőek: egyrészt a Rókusi körút
tömegközlekedési eszközeivel, másrészt a belváros felől a Körtöltés utcán
kerékpárral vagy gyalogosan.
Az első látásra elhanyagoltnak és kietlennek tűnő építési terület
rendkívül jó lehetőségeket rejt magában: éppen köztes térbeli helyzete
miatt kapcsolatot teremthet a nagy laksűrűségű, fiatal, sokgyermekes
lakótelepi városrészek és a hagyományos belváros között. A telek mögött
terül el a Franciahögy nevezetű parkerdő újulat, lakossági teniszpályákkal,
sportteleppel, labdarúgópályával.
A szomszédos és rendkívül elhanyagolt Rókusi temetőt évtizedek óta nem
használják, rendezése a közeljövőben várható.
A telek és a Rókusi körút közötti értékes, jelenleg beépítetlen
területen nagy valószínűséggel kereskedelmi, szolgáltató létesítmények,
lakások és irodák fognak épülni.
Mivel városépítészeti szempontból kialakulatlan köztes területről van
szó, az új piarista épületegyüttes kristályosodási pont lesz, amely
hosszabb távon meghatározhatja környezetének arculatát. Az épületegyüttes
meghatározó eleme a későbbi ütemben megvalósuló 4-500 fős piarista templom
lesz, amely a közösségi házzal együtt a környező lakosság pasztorális, sőt
missziós, közösségi központja lehet.
Az első ütemben csak a hat évfolyamos, 12 tantermes gimnázium, a
tornacsarnok és a szabadtéri sportpályák épülnek meg 1997-98 folyamán.
A telek északi, lakóterület felőli sávjában később fog megépülni a
százfős kollégium, az étterem, a 400 adagos főzőkonyha, a gazdasági
épületszárnyak, csónaktárolók, műhelyek, garázsok.
A konviktus-szárny kiépítésével párhuzamosan készül el az együttes
építészeti hangsúlyát képező templom, a hozzá kapcsolódó közösségi házzal
és rendházzal.
Pályatervünkben azt igyekeztünk modellezni, hogy a Rend, illetve a
piarista iskolaközösség miként lakja be és veszi birtokba lépésről-lépésre
a rendelkezésére álló 2,7 hektáros területet, illetve annak környezetét.
Az iskola...
A telek déli részén egymást követő udvarok köré szervezzük a gimnáziumi
és a távlati általános iskolai funkciókat. A Bálint Sándor utcai főbejárat
a gimnáziumi kerengőbe vezet, amelyet a pályázati tervben kétszintes
tanulmányi épület keretez.
A továbbtervezés során a tervprogramot valamelyest csökkentettük, az
elrendezést tömörítettük, a szintszámot növeltük, de a beépítés karaktere,
a kerengős jelleg nem változik. A gimnáziumi átriumudvar északi térfele az
igazgatási épület, amelyet a pályázatban Magtárnak neveztünk.
A továbbtervezett igazgatási épület földszintjén az igazgatóságot és a
tantestületi helyiségcsoportot, a galériás emeleten a könyvtárat és
olvasótermet, a tetőtérben pedig 200 fős színháztermet alakítottunk ki. A
bajárattal szemben melegítőkonyhát és százfős éttermet javaslunk a
kerengőhöz kapcsolni, amely a kollégiumi szárny és a végleges főzőkonyha
üzem megépülte után más funkciót kap (pl. diákműhely). A kerengő északi,
kiszélesedő szárnya az udvarral és az étteremmel összenyitható 600 fős
aulatér.
A keleti, déli és északi épületszárnyak földszintjén a
természettudományi és számítástechnikai szaktantermi helyiségcsoportokat
helyeztük el.
A földszint széles kerengő fűzi fel afogatolt rendszerben, egy-egy
lépcsőház köré szervezett alaptantermi egységek vertikális közlekedőit, az
éttermet, a 22×45 m-es tornatermet, az iskolai kápolnát, a tantestületi
szobákat, könyvtárat és olvasótermet a szaktantermeket, a művészeti
tantermeket.
Egy-egy évfolyam otthonaként alkítottuk ki az első és második emeleti
helyiségcsoportokat: két 54 négyzetméteres normál tanteremhez két 24
négyzetméteres fakultáció: kistanterem, wc -csoport, ruhatár, előtér
kapcsolódik.
Ezzel az elrendezéssel folyamatosan bővíthető struktúrát hozunk létre,
amely nyitott a funkcionális vagy egyéb változtatásokra is. A
tömegképzésben, térformálásban ősi minták modern felhasználására
törekszünk. racionális, puritán, de otthonos, derűs tereket szeretnénk
létrehozni. Anyaghasználatban a természetes anyagokat preferáljuk: kő,
tégla, cserép, fa. A fény szerepét a természetes és mesterséges
megvilágításban alpvető térképző elemnek tartjuk.
dugo@szepi.hu
