2026. február 10-én, kedden közel 100 diákkal indult az iskolai sítúra Koralpere, Ausztriába.
A 8 órás út után megérkeztünk a szállásra, kellemesen ki tudtunk pakolni és elfogyasztottunk egy jó hangolatú vacsorát. Az estét a hely felfedezésével, társasozással és meghitt imával zártuk.
Másnap reggeltől minden nap síoktatással kezdtünk, több csoportban, így mindenki a szintjének megfelelően tudott új dolgokat tanulni. Míg a kezdők az alapokat sajátították el, addig a profik már a carving technikával is megismerkedhettek. Azonban délután már kisebb csoportokban síelhettünk a korábban tanultak alapján.
Utolsó esténken egy izgalmas vetélkedőn vehettünk részt, ahol csapatonként dalt írtunk a síelésről majd el is játszottuk őket. A kísérő tanárokból állt a zsűri. Szoros volt a verseny, de végül a 11. C tagjaiból álló társaság nyerte az estét.
Végül február 14-én, a hazaindulás előtt sajnálatos baleset érte egy iskolatársunkat.
Bár mentőhelikopter jött érte és kis időt kórházban is töltött, ennek ellenére megúszta egy kulcscsonttöréssel. Mihamarabbi gyógyulása érdekében a haza vezető úton imádkoztunk érte.
Összességében egy nagyon jó hangulatú, interaktív élménnyel távoztunk a táborból. Reméljük, lesz még alkalmunk hasonlóan felemelő élményekben részesülni az iskola által!
Írta: Balogh Larissza 11. A és Mándoki Gergely 11. C
Az ausztriai síutunk felejthetetlen élményt nyújtott minden résztvevő számára. Már az utazás során lenyűgözött minket a gyönyörű havas táj. A helyszínre megérkezve csodálatos napsütéses idő fogadott minket, ami szerencsére végig meg is maradt. A pályák kiválóak voltak, minden nehézségi szinten kínáltak lehetőséget, így a kezdők és haladók egyaránt tudták élvezni a síelést. A felvonó rendszernek köszönhetően gyorsan lehetett közlekedni a pályák között. Ezek mellett különleges élményt jelentett a csodás téli táj miközben lesuhantunk a lejtőkön. Többünk először álltunk sílécre, ami különös izgalmassá tette a tábort. Egyik osztálytársam megfogalmazása szerint ,,nagyon jó volt életemben először síelni és közben egy remek csapatépítő program is volt”. A szállás és az ellátás is hozzájárult a jó hangulathoz, hiszen a finom ételek minden nap után jólestek.
A napközbeni sportolás mellet nagy szerepet kapott a közösségépítés is. Egy vélemény szerint ,,az tetszett a legjobban, hogy addig ismeretlen emberekkel is egy csapattá kovácsolódtunk össze”. Mások azt emelték ki, hogy ,,nagyon örültem, hogy új barátokat szereztem és a régiekkel is közelebb kerültünk egymáshoz”. Esténként közös programokkal és meghitt hangulatú imákkal zártuk a napot, amelyek lehetőséget adtak arra, hogy egy kicsit lelassuljunk a nap végén.
Összességében ez a tábor nem csak sportélmény volt, hanem egy olyan közös élmény is, amelyre még sokáig emlékezni fogunk. Remélem, hogy jövőre még hosszabb időre el tudunk menni.
Írta: Németh Virág Veronika 9. B
