Szegedi Piaristák

bolt.piarista.hu

Nyári ügyeleti napok:

Az ügyeleti napok a következőképpen alakulnak a nyári szünetben:

  • 2019. július 3. (szerda) 9:00-13:00
  • 2019. július 10.(szerda) 9:00-13:00
  • 2019. július 17.(szerda) 9:00-13:00
  • 2019. július 24.(szerda) 9:00-13:00
  • 2019. július 31.(szerda) 9:00-13:00
  • 2019. augusztus 14.(szerda) 9:00-13:00
  • 2019. augusztus 21.(szerda) 9:00-13:00
  • 2019. augusztus 28.(szerda) 9:00-13:00

Ezeken a napokon van lehetőség ügyintézésre.


Osztályozó-, javítóvizsgák időpontja:

2019. augusztus 26-én (hétfő) 9.00 órától


 

    A baktérium-okozta agyhártyagyulladás (meningitis)

    Miben is áll tulajdonképpen ez a betegség?

    Az agyhártyagyulladás az agy-gerincvelői folyadék (liquor cerebrospinalis) fertőzéses megbetegedése. Vírus- vagy baktériumfertőzés idézheti elő. A betegség komolysága és gyógymódja jelentős mértékben különbözik a vírusos és a baktériumos formában. A vírusos agyhártyagyulladás (asepticus forma) általában kevéssé jelentős és főleg nem tartós tünetekkel jár. Általában egy-két hét alatt spontán gyógyul. A bakteriális forma (septicus v. „gennyes”) sokkal komolyabb. Agykárosodással, sőt halállal is végződhet.

    Mely baktériumok okozhatnak meningitist?

    Leginkább három baktérium játszik szerepet kórokozóként: a Haemophilus influensae, a Neisseria meningitidis és a Streptococcus pneumoniae. A gyakorlattá vált gyermekkori védőoltások eredményeképpen a korábban legjelentősebb Haemophilus vezető helyét a jelenleg hazánkban is megbetegedést előidéző Neisseria vette át. A baktérium species neve után a betegséget meningococcusos meningitisnek is nevezik. A kórokozó kiderítése a megbetegedés kezdeti szakaszában nagyon jelentős, mert ennek alapján választanak antibiotikumot mind a beteg, mind pedig prevenciós célzattal a környezete számára.

    Hol fordulnak elő a kórokozók?

    Világszerte előforduló betegségről van szó, mivel a kórokozók a normál baltériumflórához tartoznak, vagyis minden emberi közösségben megtalálhatók. A legyengült immunrendszerű embereknél azonban áttörhetik a nyálkahártya falait, és a vérrel a liquorba kerülhetnek. A kórokozóktól az idegrendszer hármas hártyája begyullad, sőt be is gennyesedhet.

    Hogyan lehet elkapni a betegséget?

    A baktérium fertőzött személy orr- vagy torokváladékával való közvetlen érintkezéssel kerülhet át ránk. Szerencsére a kórokozóknak nem nagy az áthatolóképességük, tehát közös helységben tartózkodás, vagy egyszerű testérintés nem terjeszti a megbetegedést.

    Mik a tünetei és a lehetséges szövődményei a megbetegedésnek?

    A közös tünetek: magas láz, fejfájás és merev tarkó. A tünetek néhány óra alatt is kialakulhatnak de a tünet-együttes kialakulásához általában egy-két nap is szükséges. További tünetek lehetnek: nátha, hányás, fényérzékenység, zavartság, aluszékonyság. A kifejlettebb formákban rohamosan terjedő bőrkiütések is megjelenhetnek.

    A kifejlett formák gyakorta vezetnek agykárosodáshoz, kómához, néha halálhoz is. A túlélők gyakran szenvednek hosszú távú következményektől is, mint pl.: halláskárosodás, szellemi visszamaradottság, érző vagy mozgatóbénulás.

    Hogyan diagnosztizálják és gyógyítják a betegséget?

    Liquormintából kitenyésztett baktériumtörzsek elemzése adja a pontos diagnózist. Ez egyúttal a megfelelő antibiotikum kiválasztásához is segítséget jelent. A korai stádiumban felismert betegség általában szövődmények és hosszú távú károsodás nélkül gyógyítható.

    Milyen a betegség elterjedtsége?

    Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában gyakorlatilag csak elszórt esetek ismeretesek. Tőlünk keletre (pl.: Romániában) az utóbbi években jelentősebb járványok zajlottak le több halálos megbetegedéssel. Hazánkban évente kb. 10-30 eset fordul elő. A halálozási arány (ha más társult betegség nem járul hozzá) nagyon alacsony, évente egy-két eset. A legnagyobb járványok Afrikában fordulnak elő. Évente kb. 1 millió megbetegedést regisztrálnak a világon, és ennek kb. 10%-a a halálos kimenetelű.

    Hogyan előzhető meg a betegség terjedése?

    Az USÁ-ban oltanak gyermekkorban a H. inf. ellen, de ott sem kötelező a védőoltás a Meningoccus ellen. Hazánkban egyik baktérium ellen sem oltanak. A beteg személy közvetlen környezetét 30 napos karanténba szokás zárni (a lappangási idő 15 nap és ennek a kétszerese), illetve a kitenyésztett baktériumtörzs elleni hatásos antibiotikum-spektrumot adnak.