Szegedi Piaristák

bolt.piarista.hu

    Boros László:

    Reményből élünk – A fordító előszava (2. fejezet)

    A Szolgálat első számában közölt cikkünkben már említettük, hogy Boros László egyike a ma legtöbbet olvasott németnyelvű lelki íróknak[1]. Ez az örvendetes tény késztette a Szerkesztőséget arra, hogy a Szolgálatnak ezt a számát teljes egészében neki szentelje. Szeretné általa azokat is megismertetni Boros László gondolataival, akik valamilyen oknál fogva nem olvashatják műveit eredetiben. Fordításunk számára legújabb könyvét választottuk[2]. Ez a könyv nemcsak azért látszott alkalmasnak a lefordításra, mert kisebb terjedelme miatt pontosan beleillett a folyóirat adott kereteibe, hanem azért is, mert mintegy összefoglalója a szerző minden fontosabb gondolatának. Ez a könyv ugyanis nem más, mint Boros László rádióelőadásainak gyűjteményes kiadása[3].

    A könyv jellegéből következik, hogy egyes gondolatok többször is visszatérnek az előadások folyamán, így azok nem összességükben, mint inkább önálló egységként tekintendők.

    Aki Boros László egyik-másik könyvét eredetiben ismeri, tudja hogy műveinek lefordítása nem könnyű feladat. Nyelvezete sokszor a német olvasók számára is kemény diót jelent. Kifejezések, amelyek eredeti fogalmazásukban oly plasztikusan hatnak, magyarra lefordítva könnyen laposakká válnak. Különösen áll ez Boros számtalan újképzésú szavára, amelynek magyar megfelelője még nincsen. Így a szerző gondolatainak visszaadására két út állt nyitva: vagy megtartani az eredeti, bár kissé nehézkes nyelvezetet s ezzel Boros mondanivalóját megmásítás nélkül visszaadni, vagy a stílus javára meghamisítani gondolatait. A fordító az előbbi út mellett döntött, bár ezzel a fordítás stílusa érezhető kárt szenvedett.

    Egy fordítás elkészítése még nem jelenti azt, hogy a fordító minden tekintetben egyetért a szerző gondolataival. Boros László tételei illetőleg hipotézisei közt vannak olyanok, amelyeken természetesen lehetne vitatkozni. A fordítás célja azonban nem a vita, hanem a lehető legtárgyilagosabb ismertetés.

    Bármiként vélekedjék is valaki Boros László gondolatairól, egy bizonyos: ebben a könyvben – mint a szerző többi könyvében is – egy sokat olvasott, egy mélyen gondolkodó és – főleg – egy sokat szenvedett ember beszél hozzánk olyan közvetlenséggel, az átélésnek olyan elevenségével, amelyet kevés mai lelki írónál találunk meg.

    Adná Isten, hogy a szerző gondolatai sok olvasónak, sok-sok szenvedő embernek szívébe megtalálnák az útat, és segítenék őket, hogy mások számára a keresztény remény igazi tanúivá legyenek!

    Würzburg, 1969, augsztus.


    1. RITTER, Márton: Egy magyar lelkiíró sikerei külföldön. = Szolgálat, 1969. húsvét, pp. 75-83.

    2. BOROS, Ladislaus: Aus der Hoffnung leben. Zukunftserwartung im christlichen Denken. Olten – Freiburg i. Br., Walter-Verl, (1968). – /Theologia publica. Bd. 10/. Mind a szerzőnek, mind pedig a kiadónak ezúton is köszönetünket fejezzük ki a fordítás engedélyezéséért.

    3. Az első sorozatot (Jövőbenézés) Boros a „Südwestfunk” hallgatóinak mondta el 1965 novemberében; a Keresztények reménysége címűt ugyancsak a „Südwestfunk”-ban 1967 decemberében; A jövő ígéretének jelei-t a „Saarländischer Rundfunk” 1966 januárjában; a teremtés és fejlődés c. előadást pedig a „Westdeutscher Rundfunk” 1965 júniusában sugározta.

    Forrás: Szolgálat, 1969.