Az Egyfejű Királyfi elment a Hétfejű Sárkányhoz, és így szólt hozzá:
- Otthon a gyűlésen arról beszélgettünk, hogy miért van neked hét fejed. Amikor nekünk csak egy van! Nos?
- Így születtem - felelte a Sárkány jóindulatúan. - Nekünk, sárkányoknak hét fejünk van.
- Ez nem mentség - replikázott a Királyfi. - Sőt annál rosszabb rád nézve. Mert ha szerezted volna valahol azt a rusnya hét fejedet, akkor ezt talán mi is megtehetnénk. De így reménytelenül egyfejűek maradunk mindörökre!
- Minek nektek ennyi fej, ha rusnyának látjátok? Miért irigyled?
- Irigyli a nyavalya. Boldog vagyok, hogy csak egy fejem van!
- Hát akkor?
- Hát akkor még jobban idegesít minket, hogy ezzel a hét fejeddel rontod a közízlést, és elszívod előlünk a levegőt.
- Levegőből van elég - mondta a Sárkány. - Jut belőle nektek is, nekem is.
- Csak egy rossz szagú, Hétfejű Sárkány beszélhet ilyen demagóg módon! - mondta a Királyfi. - Hát tényleg nem akarsz olyan szép egyfejű lenni, mint mi valamennyien? Elkülöníted magad? Azt hiszed, hogy különb vagy nálunk?
- Nem gondolom, hogy különb vagyok nálatok. Csak egyszerűen így nézek ki.
- És hét kalapod is van - vádaskodott tovább a Királyfi. - Nekünk meg csak egy.
- Ti is vásárolhattok hét kalapot. Sőt hetvenhetet is.
- De nem hordhatjuk egyszerre mind a hetet. Te pedig igen.
- De nektek nincs is szükségetek rá, mert csak egy fejetek van. Hordjatok mindennap más kalapot.
- Elég volt a pimaszságból! - háborodott fel a Királyfi. - De adok neked még egy utolsó lehetőséget, hogy kimagyarázkodj. Mire használod a hét fejedet?
- Látod, ez az! - könnyebbült meg a Sárkány. - Elárulok neked egy titkot: én mind a hét fejemmel másképp látom a világot.
- Micsoda? - ámult el a Királyfi.
- Bizony. A világ nagyon nagy és bonyolult. Nem fér be egyik fejembe sem egészen. Ezért mindegyik fejemmel másik oldaláról veszem szemügyre, és más érdekeset fedezek fel benne.
- Te szélhámos! Hát nem tudod, hogy az igazság egy és oszthatatlan?!
- Ha egy fejjel gondolkozunk róla, akkor igen. De látod, én a hét fejemmel rájöttem arra, hogy annyi igazság van, ahány nézőpontból vizsgáljuk a dolgokat. Mindegyik fejem tud egy részigazságot. A hét együtt tudja az egészet.
- Én például szép vagyok és okos és jó és erős? - kérdezte a Királyfi.
- Ha ezzel a fejemmel nézlek, akkor igen.
- És ha azzal a másikkal?
- Akkor például már nem vagy annyira erős, mert vannak nálad erősebbek is. Hozzájuk képest kifejezetten gyenge vagy.
- De okos?
- Ez a harmadik fejem úgy látja, hogy okos vagy ugyan, de mégis nagyon keveset tudsz ahhoz képest, amit tudni lehet. Akár butának is gondolhatlak.
- De szép vagyok?
- Nézd, ez a negyedik fejem mindent nagyon közelről lát. Így nem vagy olyan szép. Például nagy lyukak vannak a bőrödön, tele faggyúval és szőrtüszőkkel. Ez az ötödik fejem pedig messziről néz. Olyan messziről, hogy csak egy pirinyó pontnak lát a mindenségben. Így sem vagy szép.
- Fantasztikus! De remélem, mindegyik fejeddel igencsak jónak látsz.
- Ezzel a hatodikkal - felelte a Sárkány feszengve - az a gyanúm támad, hogy nem vagy mindig jó. Néha hiú vagy, önző és erőszakos.
- És milyennek lát a hetedik fejed?
- A hetedik fejemmel egyáltalán nem látlak - felelte a Sárkány szomorúan. - A hetedik fejem máshová figyel.
- Nincs több dobásod, te büdös himpellér! - mondta a Királyfi határozottan. - De egy kis műtéttel majd segítek rajtad!
Ezzel levágta a Sárkány hat fejét, csak a legelsőt hagyta meg.
- No, most milyennek látsz?
- Furcsa - mondta a Sárkány. - Most ezzel az egy fejemmel látlak sokféleképpen. Okosnak és butának, szépnek és csúnyának, erősnek és gyengének, jónak és gonosznak egyszerre. Valószínűleg ilyen vagy.
Ekkor a Királyfi levágta a Sárkány hetedik fejét is. Rögtön úgy érezte, hogy tisztább lett a levegő a világon.
