Szegedi Piaristák

Sapientia

bolt.piarista.hu

    Nagy Szent Leó:

    Betlehemi alázat

    „Három mágus Jézushoz jön” – nincs jelentés nélkül íme:
    Új csillagnak fénye hívja: nem ahhoz, ki ül székébe'
    és parancsol démonoknak. Nem, Hozzá, ki holtat támaszt,
    ki némának torkát nyitja, vaknak fényt ad, sántát jártat.
    Nem látják, ki istenerőt: csodát mutat ámulónak…
    Egy szólni sem tudó Kisded az, akinek ők hódolnak!
    Hallgat Ő! És rászorul Ő az anyai gondozásra.
    Semmi jele hatalomnak! Csak alázat nagy csodája!
    Fülnek hirdet néma Igét, bűvöl szemet, hívők szívét…
    Még emberszót sem szól ajka, s földet látás már oktatja.
    Mert a mi szent Üdvözítőnk minden dicső győzedelme,
    poklot sujtó, föld-hódító, lelket-vonzó nagy szerelme
    ily alázattal kezdődött, ily alázat végezte azt.
    Földön rendelt napjait ím megnyitotta már üldözés;
    s üldözés, mi befejezte;„kifosztottságba-öltözés”…
    Megvolt már a Kisdedben is a szenvedés szent türelme,
    majdan-szenvedőben ott a kisgyermeki szelíd lélek…
    Mert a magas Úristennek Egyszülöttje: Szent Fia
    fönségét elhagyni vágyott, tetszett földre szállnia!
    Emberként, hogy megszülessék;
    s emberektől megölessék…

    Forrás: Nagy Szent Leó: 37. beszéd