Ősi ír áldás

Áldott legyen a Fény, mely rád sugárzik
– és a Fény, mely benned van!

Az áldott Napfény sugározzon be téged
és melegítse fel szívedet,
míg úgy nem lobog, mint a kandallók tüze!
Így minden idegen melegedni jöhet hozzád
és minden barátod is.
Sugározzék szemedből a Fény,
mint ablakokba állított gyertyák fénye,
mely a viharban vándorlókat hívogatja!

Áldott legyen a rád hulló, lágy, édes eső!
Hulljanak lelkedre a cseppek
és csalogassák ki a virágokat,
hogy illatukkal megteljék a levegő!

De áldott legyen a nagy vihar
és rázza meg lelkedet,
hogy fényesre és tisztára mossa –
és sok kis tavacskát hagyjon hátra,
amiben megcsillan az ég kékje,
s időnként egy-egy csillag is!

Legyen áldott a Föld,
az egész Földkerekség,
hogy mindenütt kedvesen fogadjon,
bármerre is vezessen utad!

Legyen puha a föld,
mikor terhétől fáradtan lepihensz
– és legyen könnyű,
amikor majd kint fekszel alatta!
Olyan könnyen terüljön el fölötted,
hogy lelked kiröppenhessen felfelé
– és elérje útja végén – Istent!


dugo@szepi_PONT_hu