Szegedi Piaristák

bolt.piarista.hu

      1927


        Chant de prolétaire

      Sur les eaux fraîches et immenses
      les continents nagent en silence
      parapamm paramm papamm
      les continents nagent en silence
      
      l'on a des pots et des choux ronds
      nous vivons sales et nous mourons
      parapamm paramm papamm
      nous vivons sales et nous mourons
      
      oh pourquoi pleures-tu? pourquoi?
      je rłve une chemise neuv' sur toi
      parapamm paramm papamm
      je rłve une chemise neuv' sur toi
      
      il n'a de deuil il tue il vainc
      dont seul le Parti prend soin
      parapamm paramm papamm
      dont seul le Parti prend soin.
      
      1927. jan.

        Dúdoló

      A rétek, útak csendesen
      úsznak a hűvös vizeken
      sejhaj
      úsznak a hűvös vizeken - -
      
      Van krumplink és van kanalunk,
      piszokban élünk s meghalunk
      sejhaj
      piszokban élünk s meghalunk - -
      
      Mért görbül kicsikém a szád?
      új inget gondolok reád
      sejhaj
      új inget gondolok reád - -
      
      Senkije sincs, nem éri gyász,
      akire csak egy párt vigyáz
      sejhaj
      akire csak egy párt vigyáz.
      
      1927. jan./1928 vége

        Biztató

      Kínában lóg a mandarin.
      Gyilkolt ma is a kokain.
      Zizeg a szalma, menj, aludj.
      Gyilkolt ma is a kokain.
      
      Az áruházak üvegén
      a kasszáig lát a szegény.
      Zizeg a szalma, menj, aludj.
      A kasszáig lát a szegény.
      
      Végy kolbászt és végy kenyeret,
      őrizd meg jól az életed.
      Zizeg a szalma, menj, aludj,
      őrizd meg jól az életed.
      
      Aki majd főz is, csókol is,
      kerül majd egyszer asszony is.
      Zizeg a szalma, menj, aludj,
      kerül majd egyszer asszony is.
      
      1927. jan./1928 vége

        A bőr alatt halovány árnyék

      Egy átlátszó oroszlán él fekete falak között,
      szívemben kivasalt ruhát hordok amikor megszólítlak
      nem szabad hogy rád gondoljak munkám kell elvégeznem,
      te táncolsz,
      nincsen betevő kenyerem és még sokáig fogok élni,
      5 hete, hogy nem tudom mi van veled
      az idő elrohant vérvörös falábakon
      az utak összebújnak a hó alatt,
      nem tudom, hogy szerethet-e téged az ember?
      néma négerek sakkoznak régen elcsendült szavaidért.
      
      1927. jan.

        Szabados dal

      Ahol nincsen villanylámpa
      gyújtsd a burzsujt gyertyalángra,
      ahol nincsen hús a babban
      füstölt burzsuj főjjön abban,
      ugy biz édes cimborám!
      
      Rossz cipőd nem ér egy füttyöt?
      Burzsujszemmel kend a bütyköd;
      hát az ablak? vedd a sorját -
      gitteld be a burzsuj orrát,
      ugy biz édes cimborám!
      
      Hol titkolni kell a harcot,
      burzsujbőrbe kösd be Marxot;
      ha nem Marxot, akkor inkább
      Bakunint és Kropotkinkát,
      ugy biz édes cimborám!
      
      Egyre többen, egyre jobban,
      irtsd a burzsujt megfontoltan; -
      aki gyönge anyámasszony,
      az csak százhuszat akasszon,
      ugy biz édes cimborám!
      
      1927. ápr.

        Bevezető

      Lidi nénémnek öccse itt,
      Batu khán pesti rokona,
      kenyéren élte éveit
      s nem volt azúrkék paplana;
      kinek verséért a halál
      öles kondérban főz babot -
      hejh burzsoá! hejh proletár! -
      én, József Attila, itt vagyok!
      
      1927. máj.

        (ó európa...)

      ó európa hány határ
      minden határban gyilkosok
      ne hadd hogy sirassam a lányt
      ki két év mulva szülni fog - -
      
      ne hadd hogy szomorú legyek
      mert európai vagyok
      szabad medvék komája én
      szabadságtalan sorvadok - -
      
      verset irok hogy szórakozz
      a tenger a hegyfokra jött
      s egy terített asztal uszik
      a habon fellegek között - -
      
      1927. júl.

        Két vázlat

        Simon Jolán

      Egyszer, ha nem veszi észre,
      nézzetek arcába hosszan,
      magános férfiak gondolták ki,
      amikor én még futballoztam.
      
      Élete: peng a levegőben,
      borítsátok be nagykabáttal,
      sosem szavalt még verset tőlem,
      súrol, szalad egy könyvállvánnyal.
      
      Ha volna kollektív iparosfa,
      téli cipőjét megteremné,
      ha volna igazszívű kecske,
      az ő dícséretét mekegné.
      
      1927 vége/1928. aug.

        Németh Andor

      Egy nagyon tiszta vízcseppet
      dörgöljetek a szemire -
      harminchat éve várja már
      térden a kékpúpú teve.
      
      Lidi, főzz neki húslevest,
      rabbi, mondj neki kabbalát,
      vegyetek békákat neki,
      hogy legyen népe legalább.
      
      Vad ágyúszóval vágtatott
      gyöngyház-korán a tenger át,
      két fürtjén őrzi a leölt
      halacskák szürke sóhaját.
      
      1927. szept. 22./1928. aug.

        Kiszombori dal

      Oly sok zavart okoztál - kedvesebben
      bánsz legjobb barátommal, mint velem.
      Csak hajadat szeretném simogatni.
      Alig is érnék hozzá.
      Idegen érzések bántanak meg.
      Vízcsepp
      alakjában világítsz álmaimban.
      Csak kapáltam nap mint nap egyre.
      Kis ösvényecském el van keveredve
      búsító fürtjeiddel.
      Sándor úrnak jó keztyűje van
      s az én kezemet nem melengeted.
      Iddogálnak - hej! - a legények,
      ünnep van
      és én nem tudok örülni neked.
      
      1927 vége [?]

        [Töredékek]

        (Ó bánat ne érj el csak holnap...)

      Ó bánat ne érj el csak holnap
      ma nem voltam csók senkinek
      eredj felhő hisz úgyis mennél
      ha árnyad nem volna hideg!
      
      1927. máj.

        Örökkön háborog a tenger

      Örökkön háborog a tenger
      örökkön zúgnak a lombok
      örökkön fájdalmas az ember
      örökkön kicsik a dolgok.
      
      1927. jún.

        (Főzz neki lüszi huslevest...)

      főzz neki lüszi huslevest
      fogd meg ügyetlen karjait
      mig hátranézel eltünik
      és rózsaszinné változik
      
      egy felhőn alszik délután
      húzd összébb jól a sálodat
      
      1927 vége

        Áldalak búval, vigalommal

      Áldalak búval, vigalommal,
      féltelek szeretnivalómmal,
      őrizlek kérő tenyerekkel:
      búzaföldekkel, fellegekkel.
      
      Topogásod muzsikás romlás,
      falam ellened örök omlás,
      düledék-árnyán ringatózom,
      leheletedbe burkolózom.
      
      Mindegy, szeretsz-e, nem szeretsz-e,
      szívemhez szívvel keveredsz-e,
      látlak, hallak és énekellek,
      Istennek tégedet felellek.
      
      Hajnalban nyujtózik az erdő,
      ezer ölelő karja megnő,
      az égről a fényt leszakítja,
      szerelmes szívére borítja.
      
      1927 karácsony

    dugo@szepi.hu