Karácsonyi műsor – Szövegkönyv

(A szereplők 1-10-ig vannak jelölve.)

I. Hívás

Csengettyűs hangok

1. középkori, portugál, ismeretlen szerző: Krisztus születése

1:

Jőjjetek, óh hívek
diadalmaskodva,
jőjjetek, jőjjetek Betlehembe!
Megszületett az angyalok királya.

2:

   Óh jőjjetek, imádjuk.

3:

   óh, jőjjetek, imádjuk,

4:

   óh, jőjjetek, imádjuk az Urat!

5:

Nyájukat elhagyva
a szerény bölcsőhöz
hívásra igyekeznek a pásztorok.
Mi is ünnepi lépéssel siessünk:

6:

   óh, jőjjetek, imádjuk az Urat!

Tiszta zene, hangulatfestés

2. Mary I.: Karácsony

6:

Éjkék a menny,
Száz csillag ég.

1:

Szerény a bölcső
És halk a rét.

5:

Az ajtó nyitva,
A messzi hegy
Ormán bárány-
S pásztorsereg.

II. Csillag

1. Jenkins: Karácsony haikuban (Advent)

6:

Csendes, sötét éj –
Hirtelen szélre számíts,
Új csillag. Csak várj.

2. William, Bernáth: Karácsony

7:

Hó nem szitál. Az ég derűs.

8:

Csupán az este hűs.

6:

Havatlan pusztán mély a csend
egy csillag megjelent.

3. Dsida Jenő: Közeleg az emberfia

9:

Tudom, hogy közeleg már a jó ember fia,
aki nem tőlem és nem tőled kap életet.
Néhány pásztornak, akik sohasem öltek
nyulat, nem hordoznak emberölő
szerszámot, megjelenik az angyal és
megjelenik a csillag és tele lesz dallal
a decemberi hegyoldal.
(…)
Ô megmutatja minden vándornak az útat,
minden töprengőnek az igazságot, minden
haldoklónak az életet.

III. Indulás

1. Fáy Ferenc: Pásztor-ének

10:

Bokánkig ér a hó,
térdünk fölé a nyomorúság.
Hogy induljunk el hozzád, Betlehembe?
Bárányainkat farkasok,
lányainkat az ordas-ősz hurcolta el.
A források befagytak.
S asszonyaink tömlő-emlőjéből,
esténként, izzó levegőt iszunk.
(…)

7:

Megzabáltuk a Holdat
s még éhesek vagyunk!
Gyengék vagyunk és rongyosak vagyunk…
(…)

8:

Ez a Pill és az abortusz kora,
a humanista gyilkosok kora,
hol véres jelek milliója szárad
az ember bezárt homloka felett.

Sokan:

Véresek vagyunk és éhesek vagyunk!

6:

Talpunk alól elrágtuk már a földet.
Bokánkig ér az ég,
és csizmánk szárán becsurog az Isten.
A zsoltárokat fújjuk még, Uram,
de nincs már időnk Betlehembe menni.

Zene

2. Babits Mihály: Csillag után

6:

Ülök életunt szobámban,
hideg teát kavarok…
Körülöttem fájás-félés
ködhálója kavarog.
Kikelek tikkadt helyemből,
kinyitom az ablakot
s megpillantok odakint egy
igéretes csillagot.
Ó ha most mindent itthagynék,
mennék a csillag után,
mint rég a három királyok
betlehemi éjszakán!
Gépkocsin, vagy teveháton –
olyan mindegy, hogy hogyan!

Zene

3. Dsida Jenő: Valami arcot viszek

1:

Valami arcot, szentséget viszek
elrejtve mélyen.
Havas nagy úton bandukolok
szembe a lemenő nappal.

Ezt a szentséget nem ismeri
senki kívülem:
Elítélt próféták máglya-lángja
perzselte a szívembe hajdan.

4. József Attila: Karácsony

8:

Legalább húsz fok hideg van,
szelek és emberek énekelnek,
a lombok meghaltak,

9:

de született egy ember,
meleg magvető hitünkről
komolyan gondolkodnak a földek,
az uccák biztos szerelemmel
siető szíveket vezetnek…

IV: Úton

1. József Attila: Téli éjszaka

7:

Tündöklik, mint a gondolat maga,
a téli éjszaka.

Ezüst sötétség némasága
holdat lakatol a világra.

10:

A hideg űrön holló repül át
s a csönd kihűl. Hallod-e, csont, a csöndet?
Összekoccannak a molekulák.

Milyen vitrinben csillognak
ily téli éjszakák?

8:

A fagyra tőrt emel az ág
s a pusztaság
fekete sóhaja lebben - -
varjucsapat ing-leng a ködben.

2. Weöres Sándor: Rongyszőnyeg I. 112.

2:

Nől a dér, álom jár,
hó kering az ág közt.
Karácsonynak ünnepe
lépeget a fák közt.

Én is, ládd, én is, ládd,
hóban lépegetnék,
ha a jeges táj fölött
karácsony lehetnék.

4:

Tó fölött, ég alatt
nagy könyvből dalolnék
fehér ingben, mezitláb,
ha karácsony volnék.

Viasz-szín, kén-sárga
mennybolt alatt járnék,
körülvenne kék-eres
halvány téli árnyék.

3. Dsida Jenő: Tél közepén

5:

Csörren a cserfák csupasz ága,
Kegyetlen a hideg!
Csikorgó tél van, s zordon éjjel,
S a világ didereg;

7:

Gyémántmezőket lát az ember,
Amerre elhalad;
A hókristályok ezre csillog,
Ropog a láb alatt.

1:

Mint oszlop, mely a természetnek
Ékíti templomát,
Halvány, fehér füst száll magasra
A messzeségen át;
Felette néma fenségében
Az ég hatalmas boltja,
S a tájra titkos szürke fényét
A hold világa ontja.

V. Tábortűz mellett

1. Dsida Jenő: Minden nap esttel végződik

6:

Minden nap esttel végződik.
Minden zaj csenddel végződik.
Minden valami semmivel végződik
és holt betű lesz minden fájdalom.
(…)

Ilyenkor senkinek sem szabad beszélnie,
a koldusok bokrok alá húzzák magukat,
a tücsök ciripel. Este lett.
S néma verssé lesz egy-egy fájdalom.

2. Radnóti Miklós: Álomi táj

6:

Ha az éjszaka korma lecsöppen,
Ha lehervad az alkonyi, égi szeszély:
fonogatja fölöttem a mélyvizi csöndben
csillagkoszorúit az éj.

Ha a hold feje vérzik az égen
s gyürüző köröket ver a tóban a fény:
átkelnek az árnyak a sárga vidéken
s felkúsznak a domb peremén.

VI: Megérkezvén

1. Weöres Sándor: Rongyszőnyeg I. 21.

10:

Te égi gyerek, hogy nyomra lelek
s meglátlak a földön végre:
sose hittem én, hisz e táj szegény,
síkos, becsapós a reménye.
(…)

8:

Te égi gyerek, te angyali-jó,
mért jöttél szökve utánam?
Óvd lépteimet, mert sűlyedek, ó,
sűlyedek az éjszakában.

2. Dsida Jenő: December

9:

Ti már nem hozhattok jóhírt nekem.
Ami jó van, magamtól megtaláltam
az erdőkben, hol sok-sok este háltam
- s keresztelő Jánosként hírdetem.

Most járok hóban és halálra váltan,
ám ez számomra boldog kínt terem;
a hófuvásban gyakran hirtelen
csak térdre hullok: Gyermeket találtam!

3. Tótfalusy István: Karácsonyi leoninusok

8-9-10:

Barmok romlatag ágyán, Jessze ígéretes ágán
    Új élet született; boldog a Szűz: anya lett.
Barmok romlatag almán, kisfia fekszik a szalmán,
    Barlang, ágy csupa fény: Isten, a Szűznek ölén.
Künn viharok furulyáznak, tépik a pusztai fákat.
    S lám, elnyugszik a szél benne, az akol küszöbén.

5-6-7:

Játszik a gyermek, a karja kicsúszott, nincs betakarva,
    Mária nézi: nevet – „Fúj az ökör meleget!”
Fúj az ökör… s ugye, jó lesz? - fürge tüzet vete József:
    Lobban a rőzserakás, mind csupa láng, ragyogás.

1-2-4:

Csillan a jó bari szőre, vidáman a szürke tetőre
    Fény fut. Koppan a kő:„Pásztorok, gyertek elő!”
Vének s ifju legények, jönnek, az ajkukon ének.
    Billeget ám a dudás, fújja a kis furulyás!
(…)

Mindenki:

Barmok romlatag ágyán fekszik a második Ádám,
    Új ág, égi virág, újul a régi világ.

4. Dsida Jenő: Itt van szép karácsony

5:

Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.
Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

Zene

5. Weöres Sándor: Rongyszőnyeg II. 79.

2:

Takaród hadd igazítsam,
puha párnád kisimítsam,
legyen álmod kerek erdő,
madaras rét, bokor-ernyő.

6. Weöres Sándor: Nem szándékom

1-9:

Nem szándékom, hogy kérjelek a jóra.
Perzselő szomjat kelteni a jóra: ezért jöttem.
Nem szándékom, hogy hívjalak a jóra.
Korgó éhet kelteni a jóra: ezért jöttem.
Nem szándékom, hogy kérjelek és hívjalak.

7. Dsida Jenő: Egyszerű dal a kegyelemről

6:

Csodákat próbáltam:
arannyal, ezüsttel
hivtam a népeket,
jöjjenek énhozzám!

Mindenki:

Hiába, hiába,
az arany nem kellett,
az ezüst nem kellett,
nem jöttek énhozzám.

6:

Elmondtam naponta
tíz hegyibeszédet,
gyönyörü szavakat,
igéző szavakat,

Mindenki:

hiába, hiába:
egy fül sem fülelte,
egy szív sem szívelte
a hegyibeszédet.
(…)

8:

…S egyszer csak maguktól
gyűlnek az emberek,
együgyű szavamtól
sírásra fakadnak,
ránéznem alig kell
s a tűz is felszökken, -
az Ur áll mögöttem.

8. Bella István: Karácsony-esti vers

10:

Istennel játszom. Már mióta
játszik az Isten velem.
Karácsony este van. Ezer év óta.
Ülünk egy csendes szegleten
valamelyik világ zugában.
Játszom Istennel s ő velem.
(…)
Minthacsak értene, megmozdul
Isten. Végtelen hiány.
A világűr helyébe a nincsen
valami mássá visszaáll.
Katonaköpenytejút, s egy szó.
Fekete luk a homlokán.

Közben az idő zuhog zölden.
Karácsony van. Mint valaha.
De valami szívemben csörren.
Ránézek. És már sehova.
Előttem, mögöttem, köröttem
Felemelt karral áll a fa.

9. Bartis Ferenc: Karácsonyi regős ének

Mindenki:

(2)
Mennyországban
és pokolban,
bölcsőben és
koporsóban,
tar mezőkön,
málló szirten,
kiapadó
szennyes vízben,
kóróban és
virágvágyban,
alvó házak
bundájában,
rőt-didergő
tűzvidéken,
szoknyalángú
utcaszélen
sírhantemlék-
kopjafákon,
fegyvercsőben,
bombaszárnyon,
templomban és
kocsmarévben,
adósságban,
fizetségben,
vérben, borban,
könyvben, szóban,
fejünkre-szórt
atomporban,
bennem, benned,
mindenkiben,
tagadásban
és a hitben,
múltunkban és
jövendőnkben,
ahol Krisztus
tündöklőben,
ott mindenütt
Karácsony van
mennyországban
és pokolban!
(3)

7:

Krisztus Testvér, halld meg
fohászom:
komor sorsom legyen
karácsony…

10. Ady Endre: Békesség ünnepén

6:

Békesség most tinéktek, emberek.
Övendezzél, derék világ,
Hangozzatok, jámbor legendák,
Zsolozsmák, bibliák, imák.
Kicsi gyertyák, lobogjatok föl,
Bóduljunk tömjénnek szagán!…
Szép dolog ez!… Így kell csinálni
Minden karácsony-éjszakán…
Hejh, szép az istenes legenda,
A csillag, a jászol, az élet,
Ki lehetne még vele húzni
Talán még néhány ezer évet…

VII. Ima

Zene – végig a szöveg alatt,
refrént minidg közösen!

1. Keresztes Szent János: Könyörögj érettünk

9:

Tudom, hogy forrás fakad titkosan
      Bár éjszaka van
Ez örök forrás rejtőzik szemünktől
Barlangnak sűrű mélységéből tör föl
      Bár éjszaka van

6:

Nem tudni hol, mert eredete nincsen
Ám ami van, ered belőle minden
      Bár éjszaka van

7:

És szépségéhez nincs hasonló semmi
Az ég és föld szokott belőle inni
      Bár éjszaka van
Tudom, hogy nincsen medre, hol szaladna
És nem tud senki átlábalni rajta
      Bár éjszaka van

1:

Hogy tisztaságát semmi nem zavarja
Hogy minden fény a fényét tőle kapja
      Bár éjszaka van
Tudom, belőle óriás erek folynak
Eget és poklot, embert záporoznak
      Bár éjszaka van

5:

Tudom, az ér, mi sodrából kiválik
Mindenható, akárcsak ő, e másik
      Bár éjszaka van
Mi kettőjükből tör egyetlen egybe
Nincsen, ki nála fontosabb lehetne
      Bár éjszaka van

10:

Az örök forrás titkos útját járva
Élő kenyérben életünk kínálja
      Bár éjszaka van
Ím e sötétben látja a teremtmény
Hogy oltsa szomját vizét fölkeresvén
      Bár éjszaka van

8:

Azt az eleven forrást, mire vágyom
Az élet kenyerében megtalálom
      Bár éjszaka van

Közös ima a közönséggel:

2. Weston, Joanna M.

Add hogy ezúttal
az istálló nyíljon meg
bennem.

Add, hogy ezúttal
a fény szülessen meg
bennem.

VIII. Jókívánság

1. Ismeretlen szerző: Karácsonyi jókívánság

4:

Az ünnep örömét kívánom
Minden jót tenéked
Az ünnep nyugalmát kívánom
Zárd békén az évet

2:

Az ünnep reményét kívánom
Az vidítsa lelked
Hívő szívet, hogy új napod
Boldogan köszöntsed.

A műsorban részleteket mondtunk:
Ady Endre, Babits Mihály, Bartis Ferenc, Bella István, Dsida Jenő, Fáy Ferenc, Jenkins, Joanna Weston, József Attila, Keresztes Szent János, Tótfalusy István, Weöres Sándor, és ismeretlen szerzők műveiből


dugo@szepi_PONT_hu