Szegedi Piaristák

    Ady Endre:

    Egy jövendő karácsony

    Jön a Karácsony fehéren
    S én hozzám is jön talán majd
    Valaki a régiekből.

    Csöndesen lép a szobámba
    S én köszöntöm: „Béke, béke.”
    A küszöbön sápadt orvos.

    És szorongva szól a vendég:
    „Ma Karácsony van, Karácsony,
    Emlékszel a régiekre?”

    És bámulva és vidáman
    És kacagva mondom én majd:
    „Ma Karácsony van, Karácsony.”

    És szorongva szól a vendég:
    „Valami tán fáj a múltból?”
    Megmozdul a sápadt orvos.

    És bámulva és vidáman
    És kacagva mondom én majd:
    „Hiszen én még sohse éltem.”

    És hörögve mondom én majd:
    „Ki a szobámból, pogányok.”
    Döng az ajtóm és bezárul.

    És hörögve mondom én majd:
    „Hiszen én meg se születtem.
    Karácsony van, száll az angyal.”

    És a nagy, szomorú házban
    Zsoltárokat énekelve
    Hajnalig várom az angyalt.


    A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
    a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.