Szegedi Piaristák

    Prudentius:

    Vízkereszti himnusz

    Látván az újszülött Fiút
    a bölcsek kelet kincseit
    hódolva átadják neki:
    mirrhát, tömjént és aranyat.

    Ismerd fel: nyíltan hirdetik
    erődet és országodat;
    Fiú e hármas jel szerint
    Atyádtól kaptad sorsodat!

    Királynak szól a színarany,
    Istent imád az illatos
    tömjén: jósolja sírodat
    a mirrha drága kenete.

    Minden városnál, Betlehem
    nagyobb vagy: néked adatott
    megszülni testben a Királyt,
    az égi üdvösség urát.

    Jelezte már prófétaszó,
    csodáival tanuskodó,
    magvát elhinti örök Úr,
    ki minket országába hív.

    Mert övé lesznek mindenek,
    a föld, a menny, a tengerek
    Kelettől messzi Nyugatig,
    az alvilág s a magas ég.

    Áldunk, Jézus, ki magadat
    a népeknek megmutatod,
    Atyádat és Szentlelkedet
    örökre dicsérjük veled. Ámen.

    Fordította: Farkasfalvy Dénes


    A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
    a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.