Szegedi Piaristák

logo

 

EFOP-1.3.7-17-2017-00122

 

Határtalanul

 

Diákutazási program

    Szentviktori Ádám:

    Karácsonyi himnusz

    Nemzetekre fény hasadt,
    Kik halálos árny alatt
    Sötétségben ültenek.
    Vigadozz szegény világ,
    Mert a Szűz ma Kisfiát
    Számotokra szülte meg.

    Im, hogy bűnöst fölsegítsen,
    Vállaljon az Ember-Isten
    Emberségünk nyomorát.
    Ki nem örvend, ki nem újjong,
    S nem csodálja ezt az újdon
    Új kegyelmet és csodát?

    Mi volna édesebb,
    Mi van mélységesebb,
    Mint ez a nagy Titok?
    Légy hát háládatos,
    Mert oly csodálatos,
    Amit az Úr adott.

    Föl nem fejti kényes elme,
    Amit itt az Úr kegyelme
    Kötött nekünk, a bogot.
    Megáll eszem a hogyannál,
    Ám tudom: több Isten annál,
    Miz eszemmel fölfogok.

    Ó fölséges
    Isteni gondolat!
    Minden véges
    Emberit meghalad.
    Rügy az Áron
    Nyeste száron:
    Szűz kelyhen fiu fakad.

    Épségében
    Nem érte bántalom,
    Szépségében
    Marad a szűz szirom,
    Foganásban,
    Fakadásban,
    Fehér, mint a liliom.

    Mária, tenger csillagfénye,
    Hajótöröttek reménye
    Isten után egymagad,
    Nézz le hozzánk, kérünk téged,
    Nézd az álnok ellenséget,
    Mely dühével ránk szakad.

    Te adsz erőt, te töröd meg
    Kevélységét az ördögnek
    Fiad által, jó Anya.
    Meg ne rontson, megoltalmazz,
    Ama kurta, borzadalmas
    Utolsó szentencia.

    Fordította: Sík Sándor


    A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
    a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.