Szegedi Piaristák

    Tóth Árpád:

    Karácsonyi emlék

    Itt volt, elment a szép karácsony,
    S amíg itt volt, jó koszton éltünk,
    Cukron, fügén, mákos kalácson.

    Hozott diót, mogyorót, smukkot,
    Új százkoronás is volt nála,
    De erről alig szólt egy kukkot.

    Hogy a pénzügy is derűt öltsön,
    Adott az osztrák - magyar banknak
    Húsz koronát – aranyban! – kölcsön.

    És hozott új választó-listát.
    Mely szerint csak Lukács szavazhat,
    S megválaszthatja Tisza Pistát.

    A Béke is, e bús egyénke,
    Jött volna vele, ám egy hídon
    A strázsa belelőtt szegénybe.

    Örült Prohászka is Prizrendbe,
    Az udvarias szerb kormánytól
    Egy sérvkötőt kapott prezentbe.

    Szóval a karácsony sok kincsét
    Megkaptuk és ami a legfőbb,
    Megszűnt a fűtőanyag-inség.

    Ez üdvöt zengem el ma számmal:
    Egész télen fűthetünk majd
    Egy-egy dús – karácsonyi számmal!


    A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
    a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.