Szegedi Piaristák

    Tűz Tamás:

    Késő karácsonyok

    Kezdetben voltak már a végső dolgok,
    alfa és ómega már összeért,
    Jézuska lába szalmaszálba bomlott,
    gyermekszeme meglátta már a vért,
    amely Heródes késeiről csorgott.
    Az első karácsonyon is csikasz
    farkasok bújták már az erdőt-bokrot
    s az elveszettnek nem termett vigasz.

    De volt Messiás, betlehemi csillag,
    várták a szabadító hírnököt,
    volt báránybégetés és szénaillat,
    Mária szeme fényben tündökölt.
    Így van ma is késő karácsonyunkon:
    lobogó gyertyák és kemény padok,
    ha zúg a szél is kint s akármi súly nyom,
    én akkor is aranykort álmodok.


    A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
    a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.