Szegedi Piaristák

    Mária, Szűzanya

    Mária, Szűzanya
    Názáretből indul útnak.
    Az úton fa, virág
    Egymásnak szent titkot súgnak.
    Madárkák zengenek,
    Az ég is ráragyog:
    Földön még nem esett
    Ily nagy dolog.
    Mária szent szívén
    Dobog szíve örök Úrnak.

    Virraszt a Szűzanya
    Betlehemnek barlangjában.
    Altatja kis fiát
    Hideg téli éjszakákban:
    „Szívemről leszakadt
    Isteni magzatom,
    Ó hogy szent véredet
    Én adhatom!
    Szíveddel egy szívem
    Áldott, örök boldogságban.”

    Golgota szomorú
    Keresztjén hull Krisztus vére.
    Váltság és fizetés:
    Megváltásunk drága bére.
    „Istenem, úgy legyen,
    Amint Te akarod.
    Fogadd el tőlem ez
    Áldozatot!”
    És áldott béke száll
    A Szűzanya hű szívére.

    Drága Szív, anyaszív,
    Tebelőled él a Gyermek,
    Egyetlen jó Anyánk,
    Megköszönjük szent Szívednek.
    Jézusé életed,
    Jézusé a szíved.
    Szívünk is hadd legyen,
    Anyánk, tied.
    Az örök életet,
    Ó jó Anyánk, nekünk nyerd meg.

    Forrás: SZVU (185)


    A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
    a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.