János áll a part felett

János áll a part felett,
Véle hívő nagy sereg.
S íme Jézus lép oda,
Mint a hajnal csillaga.
Nincs homály, itt a nap,
Minden új fényt kap.

János ujjal rámutat,
Készít néki tört utat,
„Ím a Bárány, ím aki
Bűneinket elveszi.”
Nincs homály, itt a nap,
Minden új fényt kap.

És az Úr a vízbe lép,
Bűnös ember másakép
És meghajtva szent fejét,
Kéri a kereszt jelét.
Nincs homály, itt a nap,
Minden új fényt kap.

Ámul a Keresztelő,
Ám Urának enged ő
És a Krisztus szent jelül
A Jordánban megmerül.
Nincs homály, itt a nap,
Minden új fényt kap.

Áhítattal néz a nép,
S kettényílik a nagy ég.
Száll a Lélek, szent galamb,
A magasból kél a hang.
Nincs homály, itt a nap,
Minden új fényt kap.

„Ím, szerelmes egy fiam!
Minden kedvem benne van.
Hallgassátok mindig őt!”
Isten, erre adj erőt!
Nincs homály, itt a nap,
Minden új fényt kap.

Forrás: SZVU (45)


A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.


dugo@szepi_PONT_hu