Gonosz embertől, Uram szabadíts meg,
erőszakos férfiútól segíts meg:
Akinek szíve tele van gonosszal,
nap-nap után pereket forral,
Élesítik kígyómód nyelvüket:
s áspisok mérge van ajkuk megett.[565]

Ments meg, Uram, a gonosznak kezéből,
őrizz meg az erőszak emberétől.
Kik lépteimet elgáncsolni kélnek,
titkon tőrt vetnek nekem a kevélyek.
Kötelet húznak hálónak elébem,
hurkot vetnek az út mentében.
Szólok az Úrhoz: Istenem te vagy:
halld meg, Uram, kiáltó szavamat.
Én Uram, Istenem, erős segedelem!
eltakarod a harc napján fejem.[566]
Gonoszak vágyát, Uram, meg ne add,
ne teljesítsed szándékaikat.
Akik rám ólálkodnak, magasba szegve fejüket,
önajkuk mérge őket lepje meg.
Esőzzön rájuk izzó széntüzet;
örvénybe sújtsa őket és föl ne keljenek.

A gonosz nyelvű ember a földön meg nem áll;
erőszakosra a veszedelem sebesen rátalál.[567]
Tudom: az Úr intézi az inséges jogát,
szegények igazát.
Igen, az igazak ünneplik majd neved,
színed előtt lakoznak az egyenesszívüek.


565. Vö. 54. zs. 22; 57, 5.
566. Ugyanez a hasonlat található : 9, 16 ; 30, 5 ; 56, 7 ; 63, 6-ban.
567. sebesen: a héber szó értelme nem egészen biztos; valószínűleg: gyors, sebes esemény.


A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -
a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.


dugo@szepi.hu