Adjatok, Isten fiai, az Úrnak,[59]
adjatok dicsőséget, hatalmasságot!
Adjátok meg az Úrnak ő neve tisztességét,
szentséges ékességben az Urat imádjátok.

Az Úr szava a vizeken!
a dicsőség Istene mennydörög,
az Úr a nagy vizek fölött.
Az Úr szava, hatalmasan!
az Úr szava, nagyságosan!
Az Úr szava cédrustörzseket tördel,
libanonhegyi cédrusokat tördel.
Táncolni kényszeríti Libanont borjúként
és Sariont, mint fiatal bölényt.[60]
Az Úr szava tűzlángot ont,
az Úr szava megrázkódtatja a sivatagot,
megrázza a Kádes sivatagot.[61]
Az Úr szava erdőket hánt, kicsavar tölgyeket:
Dicsőség! -- mondják templomában mindenek.[62]
Az Úr trónolt a vízözön felett,
az Úr örökké trónján székel.
Az Úr népének erősséget ád
az Úr népét megáldja békességgel.


59. Isten fiai: valószínűleg az angyalokról van szó (vö. Zsolt. 88, 7; Jób 38, 7); mások szerint a választott nép tagjairól vagy papjairól (vö. Zsolt. 81, 6).
60. Sarion: a Hermon föniciai neve (vö. Móz. V. 3, 9).
61. Kádes sivatagja: Palesztinától délre fekszik (vö. Móz IV. 13).
62. Míg a földön a vihar dühöng, az égben állandó Isten-dícséret zeng.


A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -
a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.


dugo@szepi.hu