Minden népek, kézzel tapsoljatok,
ujjongó dallal Istent áldjatok!
Mert fölséges az Úr és borzadalmas,
király ő, az egész földön hatalmas.
Nemzeteket alánk vetett
sarkunk alá a népeket.
Kiszemelte minekünk örökségét,
kedves Jákobja dicsőségét.
Fölmegy az Isten örömriadallal,
az Úr hangos harsonadallal.
Zengjetek az Istennek, zengjetek,
zengjetek királyunknak, zengjetek!

Mivel király az Isten az egész föld felett,
himnuszt zengjetek!
Országol Isten a nemzeteken,
az Isten ül szentséges székiben.
Népek fejedelmei összegyűltek,[112]
Ábrahám Istenének népével egyesültek.
Mert Istené a földön mind aki vezető:
nagyon fölséges ő.


112. népek fejedelmei összegyűltek: a pogányok és Ábrahám népe már egy népet alkotnak (Ján. 10, 16)


A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -
a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.


dugo@szepi.hu