Isten legyen irgalmas hozzánk,
és adja áldását nekünk;[175]
orcája fénye ragyogjon ránk.
Útját a földön ismerjék meg,
szabadítását minden népek.
Áldjanak, Isten, a népek,
minden népek áldjanak téged.

Örüljenek, vígadjanak a nemzetek,
mert igazságban kormányzod a népeket,
s a földnek nemzeteit te vezérled.
Áldjanak, Isten, a népek,
minden népek áldjanak téged.

A föld megadta gyümölcsét nekünk:
megáldott Isten, a mi Istenünk!
Az Úr minket megáldjon,
és rettegjék őt minden földhatáron![176]


175. ezekkel a szavakkal áldotta meg a pap a népet (Móz. IV. 6, 22- 27).
176. Talán a 8. v. után is meg kellene ismételni a 4. 6 vv. refrénszerű felkiáltását.


A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -
a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.


dugo@szepi.hu