Itéleted add, Isten, a királynak,
és igazságod a király fiának.[209]
Igazságban ítélje néped,
méltányossággal mérjen a szegénynek.
A hegyek hoznak békességet,
és igazságot a halmok a népnek.[210]
Megoltalmazza ő a nép kicsinyeit,
szegények fiain segít,
s az erőszakost megtöri.
És élni fog, akár a nap, soká,
és mind a hold, minden öltőkön át.[211]
Úgy száll le ő, mint rétre az eső,
mint a zápor, a földet öntöző.
Napjaiban az igazság virága kifakad,
s a béke teljessége, amíg a hold el nem apad.
Trónolni fog tengertől tengerig,
a folyótól a földhatárokig.[212]
Az ellenfél térdet hajlít neki,[213]
s a földet nyalják ellenségei.[214]
Tarzisból és a szigetekről királyok hoznak ajándékokat,
arab királyok, sábai királyok kincseket hordanak.[215]
Hódol neki a föld minden királya,
és minden nemzet őt szolgálja.
Az imádkozó szegényt ő megmenti
s a nyomorultat, kit nem segít senki.
Gyengén, ügyefogyotton könyörül,
szegények életét meg fogja menteni,
Erőszakból és elnyomásból megszabadítja őket,
és az ő vérük drága lesz neki.[216]
Azért élni fog ő, s Arábia aranyat hord neki,
és imádkozni fognak érte mindig,[217]
és mindörökké fogják áldani.
Bőség leszen a földön gabonában,
s a hegytetőkön a kalász suhog majd, mint a Libanon,
és mint a réti fű, virágzanak az emberek a városon.[218]
Mindörökké neve áldatni fog,
és neve él, amíg a nap ragyog.
Föld minden nemzetsége benne megáldatik,
minden népek boldognak hirdetik.
* * *
Áldott az Úr, Izrael Istene,
aki csodákat egymaga teszen.
Áldott örökké nagyságos neve!
dicsőségével teljék el egész föld. Ugy legyen, ugy legyen ![219]
209. a királynak... a király fiának: a Messiás nemcsak maga király, hanem királyi családból is ered. A zsoltáros kívánja neki, hogy helyes irányelvek szerint ítélkezzék és a jó uralkodók erényeivel bővelkedjék.
210. A hegyek hoznak... és a halmok: vagyis az egész vidék ahol az ő népe lakik.
211. A királyság örök fennállását összehasonlítja a nap és hold, vagyis a világegyetem megmaradásával.
212. tengertől, ti. a nyugati (Földközi-) tengertől tengerig, ti. a keletiig (bizonyára a Perzsa-öbölig) a folyótól (az Eufrátesztől) a földhatárokig (a szigetekig) és a legtávolabb eső nyugati szárazföldekig, tehát az egész földkerekségen.
213. az ellenfél: a héber szó (a Vulgata szerint ,,az etiopszok'') másutt a sivatag vadállataira vonatkoztatva használatos; kétes tehát, hogy emberekről mondható-e. A gondolatpárhuzam ajánlja, hogy inkább az itteni fordításnak megfelelő szót olvassuk.
214. a földet nyalják: sémi szólásmód a teljes meghódolás kifejezésére (vö. Móz. I. 3 14; Mik. 7, 17).
215. Tarzis: vö. Zsolt. 47; a szigetek: a Földközi tenger szigetei és partvidéke; arab királyok (héb. Sebá, Arábiában) és Sába (héb. Szebá, valószínűleg az Arab-öböl nyugati partján), vagyis az aranyban bővelkedő vidékek.
216. az ő vérük = életük; nem engedi, hogy ártatlanok vére ontassék (vö 115. zsolt. 15).
217. imádkozni fognak: országlásának boldog jövőjéért.
218. Bő termést jövendöl (vö. a föld termékenységének leírását a prófétáknál, pl. Ám. 9, 13; Jo. 3, 18) és az emberek sokaságát.
219. A doxologia (dicsőítés), amellyel a zsoltárok második könyve végződik, nem tartozik a zsoltárhoz. Vö. 40. zsolt. 14. A szöveg hozzáadja: ,,Itt végződnek Dávidnak, Jessze fiának imádságai''; e II. könyv zsoltárainak nagyobb részét ti. Dávidnak tulajdonítják (50-69. zsolt.).