Szegedi Piaristák

 

Nyári ügyeleti napok

Az ügyeleti napok a következőképpen alakulnak a nyári szünetben:

  • - 2018. július 4. (szerda) 9:00-13:00
  • - 2018. július 18. (szerda) 9:00-13:00
  • - 2018. július 25. (szerda) 9:00-13:00
  • - 2018. augusztus 8. (szerda) 9:00-13:00
  • - 2018. augusztus 22. (szerda) 9:00-13:00

Ezeken a napokon van lehetőség ügyintézésre.

 

Osztályozó-, javítóvizsgák időpontja:

    2018. augusztus 27-én (hétfő) 9.00 órától

 

    Babits Mihály:

    Balázsolás

    Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!
        Gyermekkoromban két fehér
    gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
        s úgy néztem a gyertyák közül,
    mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
        Tél közepén, Balázs-napon
    szemem pislogva csüggött az öreg papon,
        aki hozzád imádkozott
    fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az
        oltár előtt, kegyes szokás
    szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én,
        s ő se jól értett. De azért
    te meghallgattad és megóvtad gyermeki
        életem a fojtogató
    torokgyíktól s a veszedelmes mandulák
        lobjaitól, hogy fölnövén
    félszáz évet megérjek, háladatlanul,
        nem is gondolva tereád.
    Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is,
        segíts, Sebasta püspöke!
    Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag,
        hátra se nézünk, elfutunk
    a zajló úton, eleresztve kezetek,
        magasabb szellemek – de ti
    csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt.
        Nem sért ha semmibe veszünk
    s aztán a bajban újra visszaszaladunk
        hozzátok, mint hozzád ma én
    reszkető szívvel… Mosolyogj rajtam, Balázs!
        ki mint a szepegő kamasz,
    térdeplek itt együgyű oltárod kövén –
        mosolyogj rajtam, csak segíts!
    Mert orv betegség öldös íme engemet
        és fojtogatja torkomat,
    gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm
        zihál, s mint aki hegyre hág,
    mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel,
        kifulva, akként élek én
    örökös lihegésben. S már az orvosok
        kése fenyeget, rossz nyakam
    fölvágni, melyet hajdan oly megadón
        hajtottam gyertyáid közé,
    mintha sejtettem volna már… Segíts, Balázs!
        Hisz a te szent gégédet is
    kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány
        kivégzett: tudhatod, mi az!
    Te ismered a penge élét, vér izét,
        a megfeszített perceket,
    a szakadt légcső görcseit, s a fulladás
        csatáját és rémületét.
    Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen,
        okos felnőtt! Te jól tudod,
    mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall
        még az Isten jósága sem,
    s mit ér az élet… S talán azt is, hogy nem is
        olyan nagy dolog a halál.