Szegedi Piaristák

logo

 

EFOP-1.3.7-17-2017-00122

 

Határtalanul

 

Diákutazási program

    Kozma László:

    József imája

    Miért fogja el szívem fájdalom
    Hogyha látom arcod mosolyát
    S fejed itt nyugszik a vállamon.
    Miért érzem egyszerre, hogy súlyosabb
    Mit karom őriz, e parányi test.
    Mintha terhet vinne, melyet átadott
    Atléta-vállra érdemest
    Egy pillanatig hogy vihessem én is
    Hogy tettednek részese legyek.

    Mert tudom, hogy véled teljesült
    Amit annyi próféta hirdetett
    Betöltöd száz nemzedék hitét
    Angyal hozta el jóhíredet
    Előbb anyádnak, azután nekem.
    És tudtuk, hogy mikor érkezel
    Csillagként küld égi szerelem
    Titkos tudat, biztos sejtelem
    Így lettünk az Isten jegyese
    Egybekapcsolt a várakozás.
    Kettős gyűrű egybeforrt fele
    Gyémántkő az Úr ígérete
    Igéjében végleg egyesült
    Ős-lényege s mit megalkotott.

    De miért fogja el szívem fájdalom
    Mikor súlyodat érzem vállamon
    És a hívásod: Abba, atyám!
    Nekem szól de mégsem csak nekem
    Mert túlnézel pillantásomon
    Mint a tavon, a Genezáreten
    Széjjelfutnak a fénykarikák:
    Pillantásod az egész világ.
    Az utadon csak így segíthetek
    Hogy a tested súlyát hordozom.
    S te fölveszed válladra egykoron
    A világ súlyát, minden bűn keservét –
    Szeretném, ha melletted lehetnék.
    Valaki jön akkor a mezőről
    Amikor lépsz elhagyva, egyedül
    Karjában a szándékom feszül
    Fölemeli a földre roskadót
    Ha nem leszek már, akkor is: vagyok
    A földön atyád, s Istenem, papod.