Szegedi Piaristák

    Dsida Jenő:

    Sírvers

    A szabad ég alatt tanyáztam.
    Gyermek voltam és karikáztam.
    Míg karikám gurult előre,
    ránéztem fűre, fára, kőre,
    holdfényre, napra, csillagokra,
    férfiakra és asszonyokra
    s mindenen - legyen új vagy ódon –
    elcsodálkoztam szörnyűmódon.
    Nem nézve így lábam elébe,
    e roppant gödör éjjelébe
    zuhantam. – Istenem, ha árva
    útfélen fekvő karikára találsz,
    kérlek, keress meg engem:
    E rút veremből végy ki engem!