Szegedi Piaristák

logo

 

EFOP-1.3.7-17-2017-00122

 

Határtalanul

 

Diákutazási program

    Berzsenyi Dániel:

    Fohászkodás

    Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér,
    Csak titkon érző lelke ohajtva sejt:
       Léted világít, mint az égő
          Nap, de szemünk bele nem tekinthet.

    A legmagasb menny s aether Uránjai,
    Mellyek körülted rendre keringenek,
       A láthatatlan férgek: a te
          Bölcs kezeid remekelt csudái.

    Te hoztad e nagy Minden ezer nemét
    A semmiségből, a te szemöldöked
       Ronthat s teremthet száz világot,
          S a nagy idők folyamit kiméri.

    Téged dicsőit a Zenith és Nadír.
    A szélveszek bús harca, az égi láng
       Villáma, harmatcsepp, virágszál
          Hirdeti nagy kezed alkotásit.

    Buzgón leomlom színed előtt, Dicső!
    Majdan, ha lelkem záraiból kikél,
       S hozzád közelb járulhat, akkor
          Ami után eped, ott eléri.

    Addig letörlöm könnyeimet, s megyek
    Rendeltetésem pályafutásain,
       A jobb s nemesb lelkeknek útján,
          Merre erőm s inaim vihetnek.

    Bizton tekintem mély sirom éjjelét!
    Zordon, de oh nem, nem lehet az gonosz,
       Mert a te munkád; ott is elszórt
          Csontjaimat kezeid takarják.

    [1807-1808 körül. Végleges formája: 1810]