Szegedi Piaristák

bolt.piarista.hu

 

Kedves szülők, kedves diákjaink!
A miniszterelnök bejelentése alapján a következő héttől kezdve új munkarendben folytatódik a tanév. Kérjük, kövessék figyelemmel az iskola honlapját és Facebook oldalát, melyeken az állami és a fenntartói előírások alapján folyamatos tájékoztatást adunk az oktatással kapcsolatban.


Szívesen várjuk visszajelzéseiket a digitális távoktatással kapcsolatosan bármilyen tapasztalatról, hogy hatékony segítséget nyújthassunk a gyerekeknek, családoknak (örömök, nehézségek, a tananyag mennyisége, a kapcsolattartás sűrűsége, gép előtt töltött idő, hogyan él a család ezzel a munkarenddel együtt, technikai nehézségek...). digitalis@szeged.piarista.hu

 

Ügyeleti napok:
Minden héten hétfőn és csütörtökön 8:00-14:00 óra között.

 

    Makkai Ádám:

    Jézus és a démonok imája

    Kányádi Sándornak
    70. születésnapja alkalmából

    …És akkor a démonok meglátván az Úr Jézust
    felismerék, hogy Ő az Istennek Fia, a Megváltó,
    eszelősen rohanni kezdének,
    karjaikkal vadul hadonászván és köpdösvén,
    eltorzult arccal és iszonyú hangokon visítton-sivítvást
    ekként rikoltozának:

    „…mert hogy mostantól mindörökké
    a gyilkosoké és a terroristáké minden ország, a hatalom
    és a dicsőség az uzsorabankároké, soha senki embernek
    fiát a Gonosztól meg ne szabadíthassa!
    Dühöngjön-dübörögjön hát a kísértés –
    mi visszük ebbe az embert!
    Mivel senki soha senkinek semmit
    megbocsátani nem tud, hát ne is akarjon,
    s ne legyen sem földi sem földöntúli hatalom,
    mely megbocsáthatna az embereknek!
    A mindennapi kenyérmorzsát az irigység, a dögvész,
    a nemzeti, faji és osztályharc kereszttüzében
    a gyűlölet potyogtassa véres sárba a koldus gyermekek kezéből!
    A földön csakis a kétarcú Sátán, Lucifer és Ahrimán
    akarata érvényesülhessen – mint ahogyan a mennyekben
    se valósuljon soha meg az átkozott Isten akarata!

    Őnéki nincsen országa, el tehát sose jöjjön,
    káromkodásra tanítjuk vele az embert,
    mert Őistensége már régesrég kihalt a mennyekből,
    ahol nincs is, nem is lesz, és sosem is létezett,
    mert mindenki elfelejtette Arkangyalaival egyetemben…”

    Befejezvén a Hegyi Beszédet, meghallá ezt akkor az Úr Jézus,
    Istennek Fia, A Megváltó, és ahogy szeliden lépdesne
    göröngyről göröngyre, iszonytól émelyeg vala, lávaként dőlt a könnye.
    Fekete tölcsérként örvénylett, zúgott a káosz:

    „Ezt kell most megfordítani!” – így szólt hát magához,
    „ezt kell most beszívni, megemészteni s átfordítani valóra,
    lenyelni a vihart s átgyúrni szellemi-lelki ennivalóra,
    hogy élhessen az ember!
    Démon-ködöt kell falnom csonttörő kínok közt…
    Keresztfán… tudom, hogy meg kell halnom…
    Keserű ez a pohár – bár elmúlna! – Atyám! Súgom és ordítom:
    Sátánnak imáját én most megfordítom!

    És elhagyván a zajongva zsongó népet tovább méne,
    feljebb a dombtetőre, tekintete izzott, zihált a tüdeje,
    majd lerogyván egy fekete palakőre,
    s bár még mindegyre a démonok káromló imáját hallá,
    csendesen megszólalt, s renge a domb míg vallá:

    „Teremtő Szent Szellem! Mi Atyánk! Az Ige,
    ki lakozol Mennyekben, Napokon, Holdakon a földekig le,
    legyen a Te Neved szentség, szakramentum,
    hitbéli megtérés, teremtő momentum!
    Valósuljon meg a Te világod rendje,
    Terved fénye süssön rá az emberekre!
    Akarjuk akarni, amit Te gondoltál,
    s ne éreznők soha, hogy mily messze volnál!
    Legyen egy-ugyanaz, amit „fent” és „lent” látsz,
    teremtett világod sátra: székesegyház!
    Adj kenyeret hozzá, napról-napra élnünk,
    testünk épségéért hogy ne kelljen félnünk.
    Amit mi elrontánk, kérünk, úgy írd jóvá,
    mint mi a másokét – lerótt kegy-adóvá…
    Lásd, könnyű az embert kísértésbe vinni –
    szabadíts meg ettől s taníts Benned hinni!
    Ahrimán-Lucifer-Sátánt kötnéd fékre,
    Szabadíts meg, Isten, a gonosztól végre!
    Tiéd minden ország, hatalom s dicsőség –
    örök Ámen-t zeng az angyali díszőrség…”

    Le is fordíttaték mindenféle nyelvre
    amit az Úr Jézus felmonda a hegyre.
    Arameus, görög, latinul vulgáta,
    – emberi agyalás százszor átmunkálta –
    volt katolikus és protestáns verzió,
    teológus viták: mindez, mondd, mire jó?
    Krisztus Miatyánkján bármilyen is a rag,
    ez „Fekete Lyukon” átszűrt anti-anyag,
    azaz Szent Varázslat – hadd ne értse tömeg –
    földi halálunkon átszűrt szellem-szöveg.
    Így lőn a Megváltó szókkal szenvedése
    sátánfi világunk újjáteremtése.

    Szentendre, 1998, Halottak napja