Jelenlegi hely

Dutka Ákos:

Karácsonyi beszélgetés az Úr Jézussal 1923-ban

Ha e beteg, bolond világra
Uram, még egyszer megszületnél,
Bár milliónyi templomod van,
Kezdhetnél megint Betlehemnél.
Szalmajászolnál rangosabb hely
Uram, tenéked ma sem jutna:
Soha messzibb a Te országod,
„Miatyánkod” bár mindenki tudja.

Ha így jönnél Názáretből
Sápadtan, fázva, december este,
Az ügyefogyott szenvedőkhöz
Párizsba vagy Budapestre,
S leülnél az éhezők közt
S abból, amit valaha mondtál
Mesélnél új vigasztalásul –
Elfognának a tizedik szónál.

Mondjál csak új Hegyibeszédet
S amit mondtál a gazdagokról
S ha gyűlnének az elhagyottak
S szólnál az Írás-forgatókról
S ha megpróbálnád Uram még egyszer
Az Embert rávenni a Szeretetre –
Internálnának, esküszöm rá,
Ha nem is vernének mindjárt keresztre.

Dutka Ákos (Nagyvárad, 1881 – Budapest, 1972); költő, újságíró. A Nagyvárad szerkesztőségében ismerkedett meg Ady Endrével, s együtt vettek részt a Holnap Társaság munkájában. Költészetére erősen hatottak olvasmányai: elsők között zendített meg líránkban impresszionista, szimbolista hangokat. Amikor Budapestre költözött, az újságírás munkája kötötte le, ritkábban jelentkezett verseivel. 1944-ben a Friss Újság szerkesztője volt, de amikor a németek bevonulása után a lap társtulajdonosa felszólította, írja meg a „nagyvezér”, Hitler dicsőítését, válasz helyett összepakolta holmiját, és kis kertes házába, Máriaremetére költözött. Ott élt élete végéig.