Szegedi Piaristák

logo

 

EFOP-1.3.7-17-2017-00122

 

Határtalanul

 

Diákutazási program

    József Attila:

    Kukoricaföld

                Osvát Ernőnek

    A kukoricaföldön űlök, várok,
    Tán arra, hogy a varju mikor károg
    És mikor kell zengő cínnel tovaűzni.

    A hűs Alkony beborít csöndes kékkel,
    Én Rád gondolok nagy gyönyörűséggel
    S szeretném a karom derekadra fűzni.

    A Nap lement. Oly egyedűl maradtam,
    A Föld is kezd kihűlni már alattam.
    A néma út fölött már a bagoly huhog.

    A Nap lement. És én még várok, várok.
    Terád várok. Nem jössz? És sírdogálok:
    Szivemre a bánat halk csöppekben csurog.

    1922. júl. - aug.