Szegedi Piaristák

logo

 

EFOP-1.3.7-17-2017-00122

 

Határtalanul

 

Diákutazási program

    Reményik Sándor:

    Csomó

    Mit tudjuk mi, hogy ki kötötte:
    Isten, a Sátán, a Gonosz, a Jó?
    De meg nem oldja hit, tudás, erő,
    Örök az élet szálán a csomó.

    Mit tudjuk mi, hogy s mint kötötték,
    Hogy bogozták a végzet kezei,
    A végzet a mi babráló kezünk
    És szakadt, véres körmünk neveti.

    Az élet szálán ott a sorscsomó
    És meg nem oldja hit, tudás, erő,
    Bár eszmék rendje tűnt miatta le
    S a semmiségből újra visszajő.

    Bár ostromolták roppant rendszerek,
    Rajta minden hatalmuk megtörött,
    A megoldások sora végtelen
    S reménytelen - mert a csomó örök.

    Mert minden fűszál, minden kis virág
    Egy rettenetes gordiusi bog
    És az marad, míg lélek lesz, ki rajt'
    Halódni, vívni, tépelődni fog.

    S a tépelődő, babrálgató ujjnál
    Még szánandóbbak tán a vaskezek:
    Caesar, ki ketté vágtad a csomót,
    Szegény - Te sem oldottad meg.


    Csomó