Szegedi Piaristák

logo

 

EFOP-1.3.7-17-2017-00122

 

Határtalanul

 

Diákutazási program

    Pákolitz István:

    Naponként

    aranysujtásos őszi esték
    tücsökmuzsikás szép öregség
    irgalmába ajánllak áldva
    – nem tudom mennyi van még hátra

    naponként mondjam el még jókor
    ami benned a legfőbb jó volt
    hogy minden minden úgy ahogy volt
    mégis mégis csak érdemes volt

    hogy árnyék volt ha volt hatalmam
    amit akartál azt akartam
    s úgy akartad amit akartál
    ha kértél akkor is csak adtál

    ki mindig tudta mi a dolga
    ha a mennybe ha a pokolba
    önmaga áldozata-foglya
    – az istennek is sok lett volna

    ki mindig tudta hogy mit vállal
    ispilángot járt a halállal
    s mert naponként volt bekerítve
    jól tudta mi az: kiterítve

    naponként mondjam el még jókor
    ami benned a legfőbb jó volt
    hogy magadat is elfeledve
    lettél méltó a szeretetre

    ki hitegető csalás nélkül
    a ráncokba is belebékült
    és naponként megbúvott ebben
    az irgalmatlan szeretetben

    ne a sírnál nőjön a mérték
    hogy ki voltál és mennyit értél
    mikor mindennek szöge-éle
    legömbölyödik holt-kímélve

    s a göröngy – súlyos meakulpa –
    dübög a koporsóra hullva
    élőnek olcsó nyugtatásra
    drága sírkő-fitogtatásra

    naponként mondjam el még jókor
    ami tiszta emberi jó volt
    s visszfénye hull szívemre áldva
    – ha mégis én maradnék árva