| « november | január » |
(Karácsony Hava – Bak hava)
Kosztolányi Dezső: KarácsonyEzüst esőben száll le a karácsony, a kályha zúg, a hóesés sűrű; a lámpafény aranylik a kalácson, a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.
Kik messze voltak, most mind összejönnek a percet édes szóval ütni el, amíg a tél a megfagyott mezőket karcolja éles, kék jégkörmivel.
Fenyőszagú a lég és a sarokba ezüst tükörből bókol a rakott fa, a jó barát boros korsóihoz von,
És zsong az ének áhítatba zöngve... Csak a havas pusztán a néma csöndbe sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.
2007. december 1. szombat, 16 órától
2007. december 4. kedd, 15 óra
Hrabovszky Monika dúla vezetésével kisbabát tervező leendő anyukáknak, vagy kisbabát váró kismamáknak
Témák: egészséges életmód, tudatos táplálkozás, jógagyakorlatok, meditációk
tanácsterem
A részvétel díjtalan!
2007. december 6. csütörtök 15 óra
Természetes gyógymódok a várandósság alatt – (homeopátia, Bach virágterápia, kineziológia, aromaterápia, fitoterápia, avagy a gyógynövények szerepe, hidroterápia - Aquanatal)
Hrabovszky Monika, dúla
tanácsterem
A részvétel díjtalan!
2007. december 10. hétfõ, 1830
Dr. Tóth István történész előadása
tanácsterem
2007. december 11. kedd, 15 óra
G. Kovács Judit védőnő és szakoktató vezetésével
Nem érted gyermeked viselkedését? Kíváncsi vagy arra, mások hogyan boldogulnak szülőszerepben? Gyermeknevelési tapasztalataidat megosztanád másokkal? Gyermekeddel kapcsolatos aggodalmaidat nem tudod kivel megvitatni? Szeretettel hívunk és várunk Téged és gyermeke(i)det klubunkba!
tanácsterem
A részvétel díjtalan!
2007. december 11. kedd, 1830
A magyarság eredetéről, mondáiról, történelméről, nyelvéről...
Gondolatok egy történelmi DVD sorozat kapcsán
Vendégünk: Pörzse Sándor
díszterem
2007. december 12. szerda, 18 óra
Varga Tibor előadása
Belépődíj diákoknak 500 Ft, felnőtteknek 700 Ft
2007. december 13. csütörtök, 15 óra
Szülő-gyermek kapcsolat, a játék szerepe a gyermek személyiségfejlődésében
Szabó Mónika, pedagógus
tanácsterem
A részvétel díjtalan!
2007. december 13. csütörtök, 17 óra
Zenél: a Mentés Másként Trió (Ivánovics Tünde – ének, Fábri Géza – koboz, Lipták Dániel – hegedű)
Luca napi meglepetések!
díszterem
2007. december 13. csütörtök, 1830
Kóka Rozália és Petrás Mária adventi koncertje
díszterem
belépődíj: 500 Ft
2007. december 15. szombat, 15 órától
Kézműves foglalkozások – gyertyamártás, képeslap-készítés, karácsonyfa díszek készítése - szalmából és csuhéból, papírból, terményekből, mézeskalács-díszítés
17 órakor Bábszínház – Levendulaszínház: Betlehemes játék
A program ingyenes!
2007. december 18. kedd, 15 óra
Hrabovszky Monika dúla vezetésével kisbabát tervező leendő anyukáknak, vagy kisbabát váró kismamáknak
Témák: egészséges életmód, tudatos táplálkozás, jógagyakorlatok, meditációk
tanácsterem
A részvétel díjtalan!
2007. december 20. csütörtök, 15 óra
Az első napok nehézségei. Szoptatási pozíciók
Gaborjákné Kovács Judit, védőnő
tanácsterem
A részvétel díjtalan!
2007. december 21. péntek, 19 óra
A Mentés Másként Trió és a Piarista Mester Tanoda közös koncertje
piarista templom
A részvétel díjtalan!
2007. december 27. csütörtök, 15 óra
Hol vagyok biztonságban, milyen lehetőségeim vannak? (kórházi és alternatív szülés)
dr. Majorné Tutsek Zsuzsa, dúla
tanácsterem
A részvétel díjtalan!
6. Szent Miklós Napja
Legendája az Érdy kódexben található. A legenda szerint, miután szülei meghaltak, ő minden örökségét a szegények között osztotta szét. Egy elszegényedett nemesember három lányát ablakon át bedobott, keszkenőbe kötött pénzekkel mentette meg a feslett élettől. Ő a házasság, az anyaság oltalmazója, a gyermekek barátja. Ünnepe a karácsony vigíliája, annak előjátéka. Szent Miklós a patrónusa a gabonakereskedőknek, az ügyvédeknek, a patikusoknak, a halászoknak, a raboknak, a zarándokoknak. „Szent Miklós pénzé”-nek nevezik a megvásárolt jószágra, portékára adott foglalót. Névünnepén, illetve annak vigíliáján a régiségben „Miklóst jártak” – a püspök krampuszok kíséretében betért azokba a házakba, ahol gyerekek vannak, vizsgáztatta, imádkoztatta őket, majd jutalmat, vagy büntetést osztott. Dunántúlon a „Láncos Miklós” éktelen zajjal vonult végig a falun, hogy távol tartsa a gonoszt. Az a Mikulás szokás, amikor a gyermek ablakba kitett cipőjébe ajándékot tesz a Mikulás, csupán egy évszázadra tekint vissza.
8. Szeplőtlen fogantatás ünnepe
A kereszténység egyik legmisztikusabb és legnagyobb ünnepe. Máriát a kiválasztottsága folytán nem terheli az eredeti bűn, mint minden más anya szülöttjét. Mária patyolattisztasága az egek tartóoszlopa. A Szeplőtlen Fogantatás oszlop a Szentháromság szobrokkal együtt egyik meghatározója barokk városképeinknek, de falvaink jó részében is föllelhetők.
13. Luca napja
A magyar néphagyomány egyik legjelesebb alakja. Luca napja a méhében hordozza az új esztendő reménységeit, de gondjait is. Luca holdudvarán, vagyis időszakában a legrövidebbek a nappalok és leghosszabbak az éjszakák: a gonoszok, a bűbájosok, a boszorkányok ideje ez. A középkori Európában a nép hitében, tudatában az oltáron tisztelt Szent Luca mellett egy boszorkányszerű, rontó-bontó Luca is élt: lucapuca, lucaasszony. Ez egy kísértetszerű jelenség, aki az emberek rontására törekszik.
Ezen a napon kezdték sarjaztatni a lucabúzát. Ha a szára karácsonyig jó hosszúra nőtt, akkor jó termést vártak. A karácsonyi asztalon világoskék szalaggal kötötték át, a közepébe szentelt gyertyát tettek. Szokás volt az oltárra, vagy a karácsonyfa alá is betenni.
Az asszony megjelenése Luca napján szerencsétlenséget hozott: nem engedték be a házba, sem rokont, sem szomszédot. Luca napján jártak el a legények kotyolni, ez egy termékenységvarázsló játék volt.
21. Tamás napja
Szent Tamás az ácsok, építészek védőszentje. Aki a napján disznót öl, minden évben ezen a napon kell ölnie, mert különben Tamás öli meg a disznókat. Az e napon ölt disznó háját különféle gyógynövényekkel, fűszerekkel összekeverve betegségek ellen használták. A karácsonyi ételeket e napon szentelik. A disznóval a régi ember az „öreget”, az elmúlt esztendőt ölte meg önmagában is: áldozott, innen a tor kifejezés. Minden esztendőben kétszer tették ezt: Jézus, a fény születése előtt és farsangkor a megújulást megelőzően.
24. Ádám és Éva bűnbeesése
Ádám és Éva bűnétől a közénk születő Isten vált meg bennünket, újra, meg újra, minden esztendő karácsonyán. Ez a szakrális év legsötétebb napja. Bűnbánat és szigorú böjt jellemezte, de ez a Születés előkészítése is.
25. Karácsony
A téli napforduló ősi ünnepe, a kereszténységben Jézus földi születésének emléknapja, az öröm és békesség, a család és a gyermekek, az otthon és a szülőföld, az életet adó fény megszületésének ünnepe. A világosság győzelme a sötétség fölött.
A karácsonyfa a XIX. században érkezett jövevény, ettől kezdve terjedt szét az egész országban, kezdetben a polgári házakban, majd a falvakban is. Almával, dióval ékesítették. Karácsony ünnepét betlehemezés, szentcsalád-járás vezette be. Az alsóvárosi templomba a századfordulón még dudaszóval vonultak be az éjféli misére a pásztorok. Az éjféli mise Úrfelmutatása alatt az istállókat fény töltötte be, a kutak, a források, a patakok aranyossá váltak. Ekkor mutatta meg eredményét az advent idején (Márton, Katalin, András, Borbála, Miklós napján végzett) jósló cselekedetek eredménye. Miséről hazamenet megterítették az asztalt. A karácsonyi asztal a házi oltár a hálaadás és könyörgés eszköze volt. Az asztalra kerülő ételek egészség és szerencsejósló húsfélék, édesség és gyümölcsök voltak. Kora reggel regősök járták be az utcákat.
26. István napja
Egészség és terményvarázsló nap – zabot és sót szenteltettek ekkor, regősök járták a házakat. Mise után „istvánoltak”: zeneszóval, rigmusokkal köszöntötték az Istvánokat.
27. János napja
János az áldások és az imádságok szószólója, templomok és oltármesterségek patrónusa, céhek védőszentje. Az utolsó vacsorán és a passióban való teljes szerepénél fogva a népi jámborság megalapozója és az emberiség képviselője. Tiszteletének egyik legsajátosabb fejleménye a „Szent János áldása”, vagyis a borral való köszöntés, áldomás. A János-napi borszentelés borvidékeinken a mai napig élő szokás.
28. Aprószentek napja
A Heródes parancsára legyilkoltatott csecsemők emléknapja. Suprikáló (vesszőző) nap, ugyanis ezen a napon a pásztorok bekopogtattak minden házba, ahol állatot őriztek és vesszőből font „korbáccsal” a ház asszonyát és az eladó lányokat „megverték”. Ez egyfajta termékenységvarázslás, mert ősi hit szerint a rügyező vesszővel való megveretés termékenységet okoz. A suprikálókat étellel, itallal kínálták.
31. Szilveszter napja
Az esztendő utolsó napja. Szokásainak tartalmát és hiedelmét Újév napjától kölcsönzi. A régiségben estéjén evés-ivás, mulatozás nem volt, mindenki a templomba ment. Éjfélkor meghúzták a harangokat és templomi énekeket, zsoltárokat énekeltek, a plébános hálát adott az elmúlt esztendőért és lelkierőért könyörgött a következő évre. A Galga mentén ekkor készítették el a „hagymakalendáriumot”. Egy nagy fej vöröshagymát tizenkét részre szedtek szét, sót tettek mindegyik levelébe, s a kemencepadkára helyzeték őket. Mindegyik levél egy-egy hónapot jelölt, amelyik levélben a só reggelre megnedvesedett, az a hónap majd esős lesz.
A hajdan volt karácsonyi asztalra emlékezve a kartali Piroska néni (Magyar Andrásné Csóri Piroska) mondta el, hogy az apja éjféli mise után „behozott három szem almát a kamrából, egyet kivitt a kútra, na aszongya ebből isznak az állatok, hogy olyan egészségesek legyenek, mint az alma, egyet meg beletett a vödörbe, a vízbe, aszongya a családnak, ebből meg ti igyatok egészen vízkeresztig, hogy ilyen szép pirosak legyetek. A harmadik almát meg szétvagdosta és aszonta vegyetek ebből mindnyájan(!), hogyha valamikor elmentek a családból, akkor így, ahogyan az alma egybe volt, így jöjjünk mi is össze.”
Karácsony napon az ember, ha elszakadtan élt a szülői háztól, ha haraggal szakadt el, akkor is hazament a szülőket köszönteni, „megénekelni”. Azon a napon a gyermek-Isten karéjba ölelt mindenkit, s a terített családi asztalnál, melynek közepén a Lucakor csíráztatott búzabokorban gyertya égett, Ő kért bocsánatot a haragot keltőben, s Ő bocsátott meg a megbántottban. Ez volt a karácsonyi ajándék – a karácsony ajándéka, a születő új fény, a „maszületett” Krisztus áldása.
„Szerettük a nyarat” – emlékezett vissza a hajdan volt időkre Hévízgyörkön Juli néni (Sápiné Homoki Júlia) – „akkor nagyon sokat dolgoztunk, télen meg csak ünnepeltünk, majd az egész tél ünnepünk volt, az volt még az igazi! Máma én se nagyon ünnepelek, meg a család se, mert mindenki csak rohan, már nem is soká élünk ebben a rohanó világban – elpotyogunk, mint a legyek...”
|
A programok helyszíne:
|
A programok támogatói:
|
