bolt.piarista.hu

Nóták

    Érdi Bukovinai Székely Népdalkör - Istenem, országom

    1.

    én vótam az igaz árva

    (Bukovina)

    én vótam az igaz árva
    aki jótól el van zárva
    nem vót apám s nem vót anyám
    nem vót nekem igaz hazám
    
    úgy elmenyek arra helyre
    honnat madár nem jár erre
    úgy elmenyek meglássátok
    hírem soha nem halljátok
    
    mikor hírem meghalljátok
    levelemet s olvassátok
    levelemet s olvassátok
    ha a könnyűtől látjátok
    

    istenem országom

    (Bukovina)

    istenem országom
    hol lesz meghalásom
    erdőn-e vagy mezőn
    vagy idegen földön
    
    az idegen földön
    olyan beteg vagyok
    szomszédim házáig
    elig elámbolygok
    
    szomszédim azt mondják
    talán meg es halok
    én es azt gondolom
    meg sem es maradok
    
    az erdei vadak
    lesznek siratóim
    az égi madarak
    lesznek kísérőim
    

    idegen földre ne siess

    (Bukovina)

    idegen földre ne siess
    ha a hazádba megélhetsz
    idegen földre siettem
    mert hazámba nem élhettem
    
    idegenek idegenek
    megettétek a szüvemet
    ha nem értik a szavamot
    hogy értenék bánatimot
    
    de meguntam a bujdosást
    idegen földön a lakást
    bú ebédem bánat napom
    bánat minden gondolatom
    
    olyan nap nem jő az égen
    könnyem ne hullna a földre
    ki a földre s ki ölömbe
    ki a gyászos kebelembe
    
    napom napom fényes napom
    homályba borult csillagom
    süss még egyszer világoson
    ne csak mindig homályoson
    

    2.

    kesereg egy árva madár

    (Bukovina)

    kesereg egy árva madár
    melyik minden ágra leszáll
    kesereghet azér szegény
    ő es olyan árva mint én
    
    verje meg az egek ura
    ki a nagy bánatot írja
    nekem es van egy bánatom
    oda viszem s leíratom
    
    ez a világ olyan világ
    mint a magyarófa virág
    sokat ígér keveset ad
    amit ad es keserűt ad
    
    ingem anyám elátkozott
    mikor a világra hozott
    lábaival ringatgatott
    a szájával átkozgatott
    
    nem átkozott csak azt mondta
    ne legyek szerencsés soha
    nincs a jóba van a rosszba
    van a mindennapos búba
    
    estefelé jár az idő
    szállást kérnék de nincs kitől
    apám anyám es meghaltak
    testvéreim megtagadtak
    
    mind azt monyák nem üsmernek
    nem es tudják hogy ki legyek
    nem vagyok én atyafii
    elbujdoshatok én tőlik
    
    hegyek völgyek vad ligetek
    hadd bujdossak én bennetek
    hadd bujdossak a vadokval
    sírjak a kis madarakval
    

    hozd fel isten azt a napot

    (Bukovina)

    hozd fel isten azt a napot
    hogy süsse fel a harmatot
    a harmatot a mezőket
    a bánatot a szüvemen
    
    felsütött a nap sugara
    minden ember ablakára
    én istenem mi az oka
    az enyimre nem süt soha
    
    sír a szemem hull a könnyem
    de hejába fáj a szüvem
    feljött a nap szépen rogyog
    búval hagyott sírva kapott
    
    jobb lett volna ne születni
    mint ennyi bánatot érni
    búval élem világomot
    sírva tőtőm napjaimot
    
    teremtett az isten bura
    anyám szült nyomoruságra
    jobb lett volna kis koromba
    ha az isten elvett volna
    
    eltelt tőlem minden vígság
    csillagom sem ragyog imán
    felsütött a hajnalcsillag
    nekem soha meg sem virrad
    

    ó bújdosó szegény legény

    (Bukovina)

    ó bújdosó szegény legény
    idegen földön jövevény
    szennyes szakadozott inge
    nagyon rongyos köpönyegje
    
    jól megunta szegény magát
    ahol még a nap sem süt rá
    nap sem süti világoson
    a hold es csak homályoson
    
    napom napom fényes napom
    süssél egyszer világoson
    ne csak mindig homályoson
    hogy hazámot es láthassam
    
    ha jaz erdőt levághatnám
    szép hazámot es láthatnám
    látom füstjit de csak alig
    hogy az égen lengedezik
    
    én istenem valahára
    rendelj szállást az árvának
    hogy ne jusson bujdosásra
    egyik ajtóról másikra
    

    3.

    túl a vízen egy diófa

    (Bukovina)

    túl a vízen egy diófa
    alatta sír három árva
    oda menyen szép szűz márja
    s kérdi mért sírsz három árva
    
    hogy ne sírnánk szép szűz márja
    édesanyánk föld gyomrába
    adok nektek három vesszőt
    verjétek meg a temetőt
    
    keljen keljen édesanyánk
    mert elszakadt a gyászruhánk
    nem kelhetek három árva
    mert a sírom be van zárva
    
    amott jön egy szép menyecske
    két orcája ki van festve
    az lesz nektek mostohátok
    aki gondot visel rátok
    
    mikor fésüli fejetek
    véres lesz majd a fésütök
    mikor tisztát ad reátok
    véres lesz majd ruhácskátok
    

    4.

    búcsúzik a kicsi fecske

    (Bukovina)

    búcsúzik a kicsi fecske
    mikor leszáll kis fészkibe
    kicsi fészkét itt kell hagyni
    jön a hideg el kell menni
    
    mikor csíkból elindultam
    könnyem se volt úgy búsultam
    a babámtól el kell válni
    szülőfalum itt kell hagyni
    
    kicsiny falum te mindenem
    édesanyám itt szült ingem
    megátkozott az én sorsom
    fájdalmas a bujdosásom
    

    árva az a madár

    (Bukovina)

    árva az a madár
    kinek párja nincsen
    én es árva vagyok
    jaj mert nekem sincsen
    
    sem eső nem esik
    sem felhő nem látszik
    méges az én bundám
    két oldala ázik
    
    de hogyne es ázna
    mikor mindig sirok
    könnyeim árjával
    én már alig birok
    
    megkötöm a lovam
    szomorú fűcfához
    leteszem magamot
    két első lábához
    
    ráhajtom a fejem
    a babám vállára
    hullajtom könnyeim
    hószínű nyakára
    

    látom az életem

    (Bukovina)

    látom az életem
    nemigen gyönyörű
    elhirvadt orcámon
    folydogál a könnyű
    
    sírjatok szemeim
    hulljatok könyveim
    gyakran áztassátok
    elhirvadt orcáim
    
    nekem ne vétsetek
    mert én árva vagyok
    idegen országban
    csak egyedül vagyok
    
    fúvom az énekem
    de nem jókedvemből
    csak a bú fúttassa
    szomorú szüemből
    

    5.

    ez az utca bánat utca

    (Bukovina)

    ez az utca bánat utca 
    bánot kőből van kirakva
    az én rózsám az rakatta
    hogy én járjak sírva rajta
    
    nem járok én sírva rajta
    járjon aki kirakatta
    nem járok én sírva rajta
    járjon aki kirakatta
    
    világteljes életembe
    soha nem éltem kedvemre
    most éltem volna kedvemre
    most es bu szállt a szüvembe
    
    elgondoltam életembe
    mire vetem bús fejemet
    vettem fejem bujdosásra
    idegen földön lakásra
    

    kifelé áll a szekeremnek rúdja

    (Bukovina)

    kifelé áll a szekeremnek rúdja
    isten tudja jóra visz-e vagy rosszra
    elvisz ingem messze földre meghalni
    hogy ne tudjon senki ott megsiratni
    
    de szeretnék tölgyfa lenni az erdőbe
    ha valaki tüzet rakna belőle
    mert a tölgyfa kék lángval ég füst nélkül
    az én szüvem soha nincs bánat nélkül
    
    édesanyám ha meguntál nevelni
    vigyél ingem a piacra eladni
    adjál oda a legelső kérőnek
    ha nem adtál a régi szeretőmnek
    

    6.

    szomorú fűzfának harminchárom ága

    (Bukovina)

    szomorú fűzfának harminchárom ága 
    arra reaszállott harminchárom páva
    ki kékbe ki zöldbe ki tiszta fehérbe
    csak az én édesem tiszta feketébe
    
    elment a madárka üres a galicka
    azt üzente vissza menjek el utána
    én biza nem menyek inkább meggyászolom
    délig feketébe délután fehérbe
    
    istenem istenem szerelmes istenem
    hogy kell világomot búval eltöltenem
    búval és bánatval nagy szűfájdalomval
    búval és bánatval nagy szűfájdalomval
    

    búbánat búbánat átkozott búbánat

    (Bukovina)

    búbánat búbánat átkozott búbánat
    de megkönyörögtem ne ?
    méges ? álltál szüvembe bészálltál
    szüvem közepibe kővárokot raktál
    
    anyám édesanyám mért szültél vót ingem
    szültél volna követ s vetted volna vízbe
    madárka madárka ne zavard a vizet
    hadd igyam belőle s hadd haljak meg tőle
    

    hegyek-völgyek között állok

    (Bukovina)

    hegyek-völgyek között állok
    szüvemet öli a bánat
    hegyek-völgyek álljatok meg
    hogy panaszkodjam meg nektek
    
    ingem anyám megátkozott
    mikor a világra hozott
    azt az átkot tette reám
    ország-világ legyen
    
    ott se legyen megállásom
    csipkebokoron szállásom
    ott se legyen megállásom
    csipkebokoron szállásom
    

    7.

    elment a madárka üres a galicka

    (Bukovina)

    elment a madárka üres a galicka
    azt izente vissza visszajő tavaszra
    ha tavaszra nem bár búzapirulásra
    ha még akkorra sem tudd meg hogy sohasem
    
    anyám édesanyám megharagudt reám
    kitette zászlaját s veri szüvem búját
    vedd bé anyám vedd bé vedd bé te zászlódat
    ne szomorítsd szüvét a te leányodnak
    

    elszentült a nap az égről

    (Bukovina)

    elszentült a nap az égről 
    válni kell a szeretőmtől
    addig járt az anyád szája
    fejet kellett hajts te rája
    
    sirat ingem a madár es
    lejjebb hajlik még az ág es
    sirathatom én magamot
    az én eltőtt napjaimot
    
    sír a szemem hull a könnyem
    fáj igazán fáj a szüvem
    fáj a szüvem ? belöl
    nyomja a bú mindenfelől
    
    bánat bánat de nehez vagy
    de rég hogy a szüvemen vagy
    bánat bánat de megettél
    ingem jobban mindeneknél
    

    ahol én eljárok még a fák es sírnak

    (Bukovina)

    ahol én eljárok még a fák es sírnak
    gyenge ágaikról levelek lehullnak
    hulljatok levelek rejtsetek el ingem
    mert az én édesem mást szeret ingem
    
    sirass rózsám sirass míg előtted járok
    azután ne sirass ha tőled elválok
    megsiratnak engem az erdei vadak
    az erdei vadak az égi madarak
    

    megérett a buza mert sok szél találja

    (Bukovina)

    megérett a buza mert sok szél találja
    megreped a szüvem mert sok bú rongálja
    akit a bú rongál fiatal korába
    az ne várjon sok jót éltinek napjába
    
    gyászba borult az ég s az üdő változik
    csak a bú sokasul s az öröm távozik
    ? ígér nekem az élet mindenben
    mert gyötrelmet érzek halálig szüvemben
    

    8.

    azt gondoltam amíg élek

    (Bukovina)

    azt gondoltam amíg élek
    mindig víg napokot élek
    de aminél tovább élek
    annál több bánatot érek
    
    hogy el van a szüvem zárva
    mint a ruha ? a ládába
    szél nem éri nap se süti
    csak a nagy bánat megöli
    
    megyek az úton lefelé
    senki se monnya gyere bé
    gyere bé rózsám gyere bé
    csak magam vagyok idebé
    
    széket adok leültetlek
    ágyot vetek lefektetlek
    szép hajnalba felébresztlek
    s egy pár csókval eleresztlek
    

    9.

    bú életem bánat napom

    (Bukovina)

    bú életem bánat napom
    de bánatos helyen lakom
    bánat olyan mint a jó szél
    merre járok mindenütt ér
    
    bukovina lapulj lapulj
    tőlem babám ne bújj ne bújj
    mert ha elbújsz úgy es látlak
    ha kereslek megtalállak
    

    én elmenyek babám valamerre

    (Bukovina)

    én elmenyek babám valamerre
    bukovina kellős közepibe
    ott leszállok tulipán képébe
    édesemnek háza elejébe
    
    akkor iszom mikor kedvem tartja
    akkor es csak ha galambom adja
    azt es csak úgy ha szájából adja
    mint küs galamb a társát itatja
    

    ha én egyszer egy kis madárka lennék

    (Bukovina)

    ha én egyszer egy kis madárka lennék
    nagy világba de messzire elszállnék
    megkeresném a jó édesanyámot
    megtalálnám az igazi páromot
    
    ha felmegyek arra magos tetőre
    feltekintek a csillagos egekre
    csillagos ég merre van az én hazám
    merrül sirat ingem az édesanyám
    
    dehogy sirat rég el vagyok felejtve
    meg se haltam el vagyok már temetve
    szerencsétlen csillag alatt születtem
    kit szerettem azé sose lehettem
    

    10.

    tavasz tavasz szép zöld tavasz

    (Bukovina)

    tavasz tavasz szép zöld tavasz
    ki mindeneket újítasz
    fákot virágba borítasz
    csak ingemet szomorítasz
    
    tavaszi szél utat száraszt
    s a nagy hóból vizet áraszt
    minden burján társat választ
    s minden burján társat választ
    
    ? pántlika könnyű gúnya
    mert azt a szél fúddogálja
    de a ruha nehez gúnya
    mert azt a bú hajtogatja
    

    11.

    sej csillag csillag szép hajnali csillag

    (Bukovina)

    sej csillag csillag szép hajnali csillag
    azt gondoltam soha fel nem virjad
    fel kell kelni sok fáradt legénynek
    sej dologra kell állni szegényeknek
    
    sej búza búza szép tavaszi búza
    közepibe van egy csipkerózsa
    széle piros a közepe sárga
    ide gyere babám csókolj utoljára
    
    sej árpa árpa szép tavaszi árpa
    közepibe van egy rezgőnyárfa
    rezgő nyárfa vál a levelitől
    sej én es válok a régi szeretőmtől
    

    a dindzsényi istállóra rászállott egy páva

    (Bukovina)

    a dindzsényi istállóra rászállott egy páva
    vizet hozott a szájában céklások számára
    igyatok céklások mert szomjasok vagytok
    azt csak az isten maga tudja mikor szabadultok
    

    nyisd ki édesanyám zöldre festett kapudot

    (Bukovina)

    nyisd ki édesanyám zöldre festett kapudot
    ereszd bé a rég nem látott lányodot
    béeresztlek édes lányom vártalak vártalak
    letőt a két hónap mióta nem láttalak
    
    nyisd ki édesanyám zöldre festett kapudot
    ereszd bé a keselylábú lovamot
    keselylábú csillagos a homloka homloka
    most vagyok én szabadságos katona
    

    12.

    galac felől most indul ki a hajó

    (Bukovina)

    galac felől most indul ki a hajó
    tetejibe ki van tűzve a zászló
    cédrus fája sárgára van kifestve
    isten veled szülőföldem örökre
    
    mikor kezdett a nagy hajó süllyedni
    az istenhez kezdtünk mük fohászkodni
    de kérésünk nem hallotta senki se
    s a nagy hajó elmerült a tengerbe
    
    aki meghal a tengerbe temetik
    a holttestit a nagy halak elnyelik
    a csontjait hullámok ringatgatják
    odahaza kis árvái siratják
    
    hadikfalvi postásterem zárva van
    a megküldött gyászlevele benne van
    hadikfalvi postás lánya jöjjön ki
    a megküldött gyászlevelet hozza ki
    ha kihozza megfizetek érette
    benne van az édesapám fényképe
    

    13.

    mit a nyáron két hajtóval kerestem

    (Bukovina)

    mit a nyáron két hajtóval kerestem
    mind a hadiki lányokra költöttem
    vettem nekik favirágú rokolyát
    kivel babám nem sirüli meg magát
    
    tűzről való friss menyecske vagyok én
    a legények csókot kérnek adok én
    adok biza kettejivel hármával
    nem törődöm az anyósom szájával
    
    ha én tudnám ki lesz az én anyósom
    elküldeném pokolba gyorsvonaton
    fát es küldnék az elégetésére
    száz ördögöt az összetépésére
    

    kilikadt a kis dézsám feneke

    (Bukovina)

    kilikadt a kis dézsám feneke
    a savanyító kifolyt belőle
    a savanyító mind kifolyt belőle
    a szeretőm elhagyott örökre
    
    én nem bánom ha így es ha úgy es
    találok én szeretőt még mást es
    fenn az égen ragyognak a fényes csillagok
    hadd el babám majd eszedbe jutok
    

    kicsi rózsám kirugom a két szemedet

    (Bukovina)

    kicsi rózsám kirugom a két szemedet
    eltetted az egész nyári keresetem
    keresetem nem sajnálom
    szerettelek csak azt bánom
    
    nem megmondtam kicsi rózsám csalfa ne légy
    magos sorkú cipőt a lábodra ne végy
    méges magos sorkút vettél
    hadikfalvi csalfa lettél
    
    két fekete göndör hajú lovam vagyon
    még az éjjel az egyiket elmulatom
    elmulatom nem sajnálom
    szerettelek csak azt bánom
    

    14.

    a búzamezőben három féle virág

    (Bukovina)

    a búzamezőben három féle virág
    a legelső virág a szép búzavirág
    a második virág a szép szőlővirág
    a harmadik virág a szép szegfűvirág
    
    felel nékije a szép búzavirág
    szebb vagyok s jobb vagyok annyival náladnál
    mer ingemet visznek az oltári helyre
    ott ingem neveznek jézus szent testinek
    
    felele nékije a szép szőlővirág
    szebb vagyok s jobb vagyok annyival náladnál
    mer ingemet visznek az oltár szegibe
    ott ingem neveznek jézus szent vérinek
    
    felele nékije a szép szegfűvirág
    szebb vagyok s jobb vagyok annyival náladnál
    mer ingem leszednek koszorúba kötnek
    legények s leányok kalapjukba tesznek
    

    15.

    édes kicsi kincsecském

    (Bukovina)

    édes kicsi kincsecském
    kicsi feleségecském
    mosd meg az én ingecském
    hogy járjak én szépecskén
    
    édes kicsi bojtárkám
    hozd vissza a báránykám
    ha kicsi es ha nagy es
    számos ha legküsebb es
    

    fehér fuszulyka virág

    (Bukovina)

    fehér fuszulyka virág
    ne járj hezzánk napvilág
    gyere nálunk gyere nálunk setétbe
    hogy üljek a hogy üljek az ölödbe
    
    fehér kancsó piros bor
    mindjár rám kerül a sor
    iszom a bort ölelem a babámot
    kivel élem ezt a rongyos világot
    
    nincsen pénzem de majd lesz
    majd ha egyszer vásár lesz
    eladom a feleségem párnáját
    még az éjjel mind megiszom az árát
    

    paracsuta pipaszár

    (Bukovina)

    paracsuta pipaszár
    szeretőmnek feje fáj
    hogyha fáj es hadd fájjon
    nem mondtam hogy pipáljon
    
    szép a leány egy üdeig
    tizenhat esztendeig
    tizenhatot megmúlja
    s a legények bolondja