szép szivárvány koszorúzza az eget
(Jobbágytelke)
szép szivárvány koszorúzza az eget egészen kimutattad hogy nem szeretsz ha nem szeretsz nem tehetek én róla nem lehetek sem tulipánt sem rózsa zavaros a nyárád vize nem tiszta rávezettem fakó lovam nem issza hogy is inná mikor olyan zavaros nem vagyok én véled babám szabados két zsebkendőt adtam neked emlékbe régi babám arról jussak eszedbe ha elszakad a zsebkendő tudd meg azt nem érek én sem több nyarat sem tavaszt életemben csak egyszer voltam boldog akkor is a két szememből könny hullott sírtam azér örömömbe hogy szeretsz bánatimba hogy az enyém nem lehetsz úgy elmegyek mint egy szegény vándorló kinek az élete elveszni való rászállnék egy zöld leveles bokorra fészket raknék hogy el ne felejts soha édesanyám de szépen felneveltél mikor engem két karodon rengettél azt mondtad hogy jó leszek katonának rabja lettem széles e nagy világnakjobbágytelki piros párizs
(Jobbágytelke)
jobbágytelki piros párizs hej piros az én rózsám is szép az alma az ágtetőn de százszor szebb a szeretőm csuhajja szép a falu s a vidéke dolgos kezű jámbor népe szebb ott még a fűzfa ág is mint máshol a gyöngyvirág is csuhajja bekecs alatt van egy vályú abból iszik háromszáz juh én vagyok a víz merője barna kislány szeretője csuhajjaifijúságom telik el
ifijúságom telik el azér a szívem hasad el la-la... ifijúság gyöngykoszorú ki elveszti de szomorú az anyád ragyogós csillaga édesanyám rózsafája én vagyok annak egy ága la-la... kihajlottam az utcára leány legény bosszújára la-la... virágzik a cseresznyefa szeben virít a rózsám arca la-la... rózsám arca télbe nyárba legvirítóbb a határba la-la...ződ fuszulyka konkorodik
ződ fuszulyka konkorodik balla anti házasodik azt se tudja kit vegyen el kondor marit repíti el nézz ki anti ablakodon ki sétál az udvarodon kondor mari köntösösön tied lesz az örökösön addig megyek addig járok míg szeretőre találok ha szeretőre találok soha meg se házasodokén istenem minek élek
én istenem minek élek ha a semmitől is félek száraz levél megzörrenik bennem a vér meghidegszik el is mennék itt is ülnék bánatimból kitérülnék bánataim sokak nagyok magam gyámoltalan vagyok én istenem add megérnem kit szerettem azzal élnem mert hogyha azt meg nem adod felakasztom én magamotha megérem jövendőmet
ha megérem jövendőmet szántok a felső mezőbe ej haj vetek búzát vetek árpát közepébe piros rózsát piros rózsa ne virágozz értem babám ne várakozz ej haj ha utánam várakozol soha meg sem házasodol szeg oldalán rozmaringszál leányoké lesz menyország ej haj mer a leány piros rózsa kétszer nyílik az ablakba szeg oldalán tövisbokor legényeké lesz a bokor ej haj mer a legény büdös gomba kidobják a szemétdombra
(keserves, Nyárádköszvényes)
olyan nap nem jő az égre könyvem ne hulljon a földre hull a földre hull előmbe hull a gyászos kebelembe jaj istenem sok búm után adj egy kevés jót is immán jaj istenem vígasztalj meg hogy a búmban ne haljak meg szerettelek rózsám nagyon de már annak vége vagyon aki miatt vége vagyon isten annak jót ne adjon tavaszi szél utat száraszt minden madár társat választ hát én magam kit válasszak kire bokrétát akasszak
csendesen folyó víz
(keserves, Nyárádköszvényes)
csendesen folyó víz télbe megaluszik csendesen folyó víz télbe megaluszik télbe megaluszik nyárba megmelegszik jaj de az én szüvem soha meg nem nyugszik jobb volna ne volnék vagy folyóvíz volnék jobb volna ne volnék vagy folyóvíz volnék ha folyóvíz volnék soha bút nem látnék ha folyóvíz volnék soha bút nem látnék hegyeken s völgyeken csergedezve járnék hegyeken s völgyeken csergedezve járnék az lankás helyeken lagymatagot mosnék az lankás helyeken lagymatagot mosnékmárkod felé homályba borult az ég
(lassú, Nyárádköszvényes)
márkod felé homályba borult az ég már megbocsáss édes hazám marosszék déltől fogva estig nyílik a rózsa bár én eddig se szerettelek volna még a búza ki se hányta a fejét már az madár mind elhordta a szemét kicsi madár ne hordd el a búzámat ne szomorítsd meg az öreg anyámat kicsi madár elhordtad a búzámat megszomorítottad öreg anyámat
jános-napi köszöntő
(Magyaró)
szerencsés jó estét ezennel kívánok sok jános napokat a kedves családnak mert amint tudják az a régi szokás hogy a jános napján megtiszteljük egymást komák és barátok jó kívánságait én mondom el jánosnak itt nagy hálaadással istenünk tiszteljük hogy a jános napját megengedte élnünk hogy az esztendőnek utolsó felében élünk s nem vagyunk sírunk fenekében örvendjünk hát mi is többet ne sóhajtsunk és a jánosoknak sok örömet kívánjunk kívánom istentől hogy az esztendőben testi-lelki áldás legyen lépteinken hogy völgy kert és mező hozzon ékességet családi körünkbe csendes békességet szívemből kívánomszent jános aluszol-e már
(Magyaró)
szent jános aluszol-e már neved napjára virradtál már serkenj fel álmodból és kelj fel ágyadból mert tehozzád jöttünk téged felkerestünk virradj fel neved napjára sok számos boldog órára mit eddig kívántál és úgy óhajtottál most arra jutottál kívánom isten éltessen sok számos boldog éveken szebbeket s jobbakat és gazdagabbakat szívemből kívánomjános-napi vissza-köszöntő
(Magyaró)
viszonozza szívem a ti köszöntésetek hogy jános napján ilyen szép számba megjelentetek nevezetes nap az amelyen születtünk mert akkor kezdődött világi életünk de van nékem az életben még egy nevezetes napom mikor jános napján együtt mulathatunk áldjon meg az isten jobb szót nem mondhatok keserű poharat sose kóstoljatok jános napján nektek még egyet kívánok éljetek sokáig szívemből kívánomkelj föl jános ne aludjál
(Magyaró)
kelj föl jános ne aludjál neved napjára virradtál ma van jános neve napja az úr jézus néki adta fölkelt jános nem aluszik velünk együtt vigadozik jánosnak hát kívánjunk jót hogy ne zárja bé a sírbolt
az én babám lila szín szoknyája
(Vajdaszentivány)
az én babám lila szín szoknyája rászállott a harmat az aljára gyere rózsám szedd le a harmatot a szívemről a nehéz búbánatot az én babám karjai karjai nem akar meghajlani hajlani meg kell annak hajlani hajlani ha meg akar ölelni csókolniédesanyám sok szép szava
(Vajdaszentivány)
édesanyám sok szép szava kit fogadtam kit nem soha megfogadnám de már késő hull a könnyem mint az eső szeretném én azt megtudni szabad-e másét szeretni tudakoltam de nem szabad így a szívem gyászba marad én is árva te is árva bújjunk egymás árnyékába én is messze te is messze jaj de sok a bánat közteutca utca bánatutca
(Vajdaszentivány)
utca utca bánatutca bánatkővel van kirakva azt is az én rózsám rakta hogy én sírva járjak rajta csuhajja bánat bánat de nehéz vagy de rég hogy a szívemen vagy szállj le bánat a szívemről a szívemről keserűség a lelkemről csuhajja
szaszi@szepi.hu