Egyebek

diófából van a babámnak ágya

(magyarszovát-mezőség)

diófából van a babámnak ágya
ha ráülök hajlik mind a négy lába
régi babám tedd az ágyat tedd az ágyat a falig
tied voltam tied leszek halálig

édesanyám volt az oka mindennek
mért nem adott engem a szeretőmnek
adott volna engem oda engem oda csak annak
kit a szívem kiválasztott magának

de szeretnék az égen csillag lenni
ott is csak a hajnalcsillaggal járni
éjfél után megkerülném megkerülném az eget
hogy tudjam meg hogy a babám kit szeret

kimentem a selyemrétre kaszálni
de nem tudtam én a szénát levágni
mert nem látszott a sok sárga virágtól
régi babám hogy búcsúzunk egymástól

a múlt nyáron nem volt eső

a múlt nyáron nem volt eső
nem is termett jó legelő
ajla-la...

irigyeim sokan vannak
mint a kutyák úgy ugatnak
adok nekik víg napokat
hogy ugassák ki magukat
ajla-la...

bujdosik az árva madár

bujdosik az árva madár
minden ???   száll
hát az olyan árva mint én
hogy ne bujdosódna szegény

mennyi bánat keserűség
még a testvér is ellenség

besütött a nap sugára
minden ember ablakára
jaj istenem mi az oka
az enyémre nem süt soha

hull az eső szép csendesen
fáj a szívem keservesen

verjen meg az isten rózsám

(mezőség)

verjen meg az isten rózsám
mert nem voltál igaz hozzám
la la la...

szomorítson meg az isten
mikor semmi bajod nincsen
la la la...

verjen meg az isten rózsám
mert nem voltál igaz hozzám
la la la...

szomorítson meg a halál
mikor jó kedvedben talál
la la la ...

szomorítson meg az isten
mikor semmi bajod nincsen
szomorítson meg a halál
mikor jó kedvedben talál

verjen meg az isten rózsám
mert nem voltál igaz hozzám
la la la...

szomorítson meg az isten
mikor semmi bajod nincsen
la la la...

rózsám voltál de már nem vagy
akié vagy azzal hervadj
la la la...

úgy hervadj el mint a rózsa
eszembe ne jussál soha
la la la...

verjen meg az isten rózsám

verjen meg az isten rózsám
mért nem voltál igaz hozzám
szomorítson meg az isten
mikor semmi bajod sincsen

verjen meg az isten rózsám
mért nem voltál igaz hozzám
szomorítson meg a halál
mikor jókedvedben talál

rózsám voltál de már nem vagy
akié vagy azzal hervadj
úgy hervadj el mint a rózsa
eszembe se jussál soha

huszárnak soroztak

huszárnak soroztak rossz bakancsot adtak
verje meg az isten de megbúsítottak

kértem a kapitányt adjon egy paripát
jól gondját viselem nem kap benne hibát

ez lesz jó ez lesz jó ez a sárga csikó
ebből lesz ebből lesz igazi huszárló

föl is van nyergelve föl is kantározva
csak a jóisten tudja mikor jövünk haza

kocsmárosné szép csárdásné

(dél-alföld)

kocsmárosné szép csárdásné de hamis a kutyája
nem jöttem én nem jöttem én lopni az udvarába
hanem azért jöttem az udvarába
babám hangját rózsám szavát hallottam a csárdában

kocsmárosné szép csárdásné de savanyú a bora
olyan mint a olyan mint a valóságos vadalma
kocsmárosné cukrozza meg a borát
adja nékem feleségül a legszebbik leányát

amott amott a kocsmában

(dél-alföld)

amott amott a kocsmában jó bort mérnek
gyerünk kedves komámasszony igyunk egyet
jaj de fáj a gyomorom meghalok ha nem iszom
komámasszony

ördög bújjon komámasszony gigájába
minek iszik olyan sokat a kocsmában
hej bemennék de megver az lesz nékem jó reggel
komámasszony

pedig ha a kocsmába kell érte menni
négy-öt pint bort magam is csak szoktam inni
hej négy-öt-hat icce bor leszivárog mindenkor
komámasszony

sej-haj szép a páva

(dél-alföld)

sej-haj szép a páva mer aranyos a tolla
most vagyok a szeretőmmel haragba
azt is tudom mért van az ő haragja
sej-haj édesanyja gazdagabbat akarna

sej-haj nincsen kedvem mer' elvitte a gólya
mer ott jártam ahol nem kellett volna
gólyamadár hozd vissza a kedvemet
sej-haj kedvem után a régi szeretőmet

sej haj rétest ettem megégette a számat
más öleli az én kedves babámat
más öleli másnak ül az ölébe
sej haj más kacsingat világoskék szemébe

sej haj életemnek a legszebbik korába'
voltam summás a hegyesi tanyába'
vessen lángot Mezőhegyes kellős közepe
sej haj csak még egyszer kimehessek belőle

udvaromon aranyvályú aranykút

udvaromon aranyvályú aranykút
abból iszik aranykakas aranytyúk
aranykakas mind azt kukorékolja
a szeretőm kolozsváron katona

udvaromon hármat fordul a kocsi
édesanyám a kapuját nyissa ki
hozza ki a behívólevelemet
kolozsváron nem tudják a nevemet

dombon van a kolozsvári kaszárnya
akármerről fújja a szél találja
fújja a szél a kaszárnya tetejét
de sok kislány siratja a kedvesét

három kislány kimegy a temetőbe
mind a három letérdepel a földre
egy közülük felsóhajt a nagy égre
mért is lettem katona szeretője

borsa felől jön egy fekete felhő
siess kislány mert megver a nagy idő
nem sietek kapok én még szeretőt
arra kérem a jóságos teremtőt

eltörött a mázas csésze

(dél-alföld)

eltörött a mázas csésze
ángyom asszony megver érte
ne bántson kend ángyom asszony
van még több is a piacon

ángyom asszony kutyát lopott
nekem abból dudát csináltatott
süsse meg kend ángyom asszony
hisz még morog mikor fúvom

én vagyok a vármegye gulyása

(dél-alföld)

én vagyok a vármegye gulyása
a gulyámat hét bojtár hajhássza
hét bojtárnak vagyok fejedelme
úgy tisztelnek számadó kigyelme

ha látom a förgeteg elejét
felütöm a süvegem elejét
csak úgy lesem az időt alóla
még a jég is visszapattog róla

a szegedi halastó halastó

(dél-alföld)

a szegedi halastó halastó
beleestem kocsistul lovastól
jaj istenem ki vesz ki sej-haj ki vesz ki
sajnál-e még engemet valaki

a szegedi híd alatt híd alatt
lányok sütik a halat a halat
fehér tányérra rakják sej-haj rárakják
a legénynek úgy adják úgy adják

piros kancsó piros bor

(kalotaszeg)

piros kancsó piros bor
mindjárt rám kerül a sor
iszom a bort ölelem a babámat
őt szeretem nem az édesanyámat

nincsen pénzem de majd lesz
mikor pesten vásár lesz
eladom a feleségem szoknyáját
még az éjjel elmulatom az árát

nékem olyan ember kell
ha beteg is keljen fel
hozzon vizet rakjon tüzet vágjon fát
páros csókkal várja haza asszonyát

nekem olyan asszony kell
ha beteg is keljen fel
keljen fel és főzze meg a vacsorát
vacsorával várja haza az urát

piros kancsó piros bor

piros kancsó piros bor
mindjárt rám kerül a sor
iszom a bort ölelem a babámat
a mindenét ennek a bús világnak

ha szegény vagy szegény vagy
fűnek-fának adós vagy
eladom a fejem alól a párnát
még az éjjel elmulatom az árát

ihatnám én de nincs mit
borért küldnék de nincs kit
beteg az én édes kedves galambom
mégis elmegy piros borért ha mondom

zavaros a tisza

zavaros a tisza nem akar tikkadni
az a híres bogár imre által akar menni

által akar menni csikót akar lopni
kecskeméti zöld vásárra pénzt akar csinálni

pénzt akar csinálni bölcsőt akar venni
azt a híres duli marcsát el akarja venni

kocsmárosné hallja van-e vacsorája
van vacsorám paprikáshús vendégek számára

kocsmárosné hallja száz icce bort adna
megkínálnám a vármegyét hogy ne lennék rabja

huncut a vármegye nem iszik belőle
az a híres bogár imre most van a kezébe

láncot a zsiványnak kezére lábára
duli marcsa a babáját már hiába várja

nézz ki marcsa nézz ki ablakod firhangján
ott kísérik bogár imrét aranyszín paripán

arany a kantárja ezüst a zablája
az a híres bogár imre annak a gazdája

harangoznak délre fél tizenkettőre
most kísérik bogár imrét a vesztőhelyére

elapadt a tisza csak a sara maradt
meghótt szegény bogár imre csak a híre maradt

kőrösfői kertek alatt

kőrösfői kertek alatt
három kislány zabot arat
sej-haj zabot arat a lovának
szeretőt keres magának

mondd meg babám vagy üzend meg
mért haragudtál rám úgy meg
sej-haj nem üzenem nem is mondom
mert én terád nem haragszom

ihajla ezt a kislányt

ihajla ezt a kislányt nem az anyja nevelte
ihajla az erdőben a vadgalamb költötte
nem kell neki édesanyja cifra selyem dunyhája
ihajla betakarja szeretője subája

ihajla sárga virág ha leszakítanálak
ihajla mit mondanál kisangyalom ha elhagynálak
mit mondanék kisangyalom nem mondanék egyebet
ihajla a jó isten borítsa rád az eget

erdő erdő kerek erdő

erdő erdő kerek erdő
de szép madár lakja kettő
kék a lába zöld a szárnya
piros a rózsám orcája

olyan mint a piros vér
tőlem gyakran csókot kér
de én bizony nem adok
inkább jól megátkozom

kilenc fia néma legyen
a tizedik leány legyen
az is olyan csalfa legyen
ország-világ híre legyen

kinek nincsen szeretője
menjen ki a nagyerdőre
írja fel egy falevélre
néki nincsen szeretője

kinek nem jó itt lenn lakni
menjen menyországba lakni
építsen az égre házat
ott nem éri semmi bánat

építsen az ég szélére
ott nem éri semmiféle
építsen az égre házat
ott nem éri semmi bánat


szeress rózsám csak nézd meg kit
mer' a szerelem elvakít
engemet is elvakított
örökre megszomorított

olyan furcsa kedvem vagyon
a szőkét szeretem nagyon
a barna sem ellenségem
most is ő a feleségem

bonchidai sűrű berek
ott terem az igaz gyerek
ott termettem én magam is
az én kedves galambom is

hasadj meg föld rejts el engem
ne engedd hogy reggelt érjek
mert engemet minden reggel
csak a búbánat serkent fel

ágas bogas sűrű cserfa
nem láttam a rózsám még ma
meg se látom vasárnapig
megszakad a szívem addig

a felszegi magas torony
beleakadt az ostorom
akaszd ki kedves galambom
halvány orcádat csókolom

egek egek bús fellegek
szánjatok meg ne halljak meg
szánjatok meg ne halljak meg
hogy a búval ne vesszek el

engem anyám megátkozott

(szék)

engem anyám megátkozott
engem anyám megátkozott
mikor a világra hozott csuhajja
hogy a lábam meg ne álljon meg ne álljon
mind idegen földön járjon csuhajja

idegen földön jártamban
idegen földön jártamban
jutott nékem a bánatból csuhajja
jutott jut is amíg élek amíg élek
amíg bennem zeng a lélek csuhajja

napkeletről fordult a szél
megzördült a diólevél
hát te babám hová lettél
hogy az este el nem jöttél
kapud előtt úgy elfogott valami
fáj a szívem ki sem tudom mondani

ott is sírok hol nem látnak
hol az egek engem szánnak

nincsen hibád nincsen nagy
csak annyi hogy szegény vagy de szegény vagy

ha a kislány gatyát mos
ha a kislány gatyát mos
akkor bizony nem álmos de nem álmos
nézi-nézi gondolkodik felőle
hova lett a csingilingi belőle

tavaszi szél

(moldva)

tavasz szél vizet áraszt virágom virágom
tavasz szél vizet áraszt virágom virágom

minden madár társat választ
minden madár társat választ

hát én immár kit válasszak
te ingemet s én tégedet

én es árva te es árva
hulljunk egymás árnyékába

jó szeretni de titkosan
nem mindétig világoson

aki világoson szeret
azt megszólják az emberek

sok sötétbe sok sárba
sokat jártam hiába

két pár csizmát elszaggattam
mégis tőled elmaradtam

ha elhagysz is járj békével
szerencsétlen békességgel

kidűl e fa mozdítástól
testvér megválunk egymástól

azt gondolod babám bánom

(rábaköz)

azt gondolod babám bánom
hogy tetőled el kell válnom
énelőttem babám az csak álom
nem magad vagy a világon

lefelé folyik a tisza
sose kanyarodik vissza
rajta úszik a babám csókja
ha sajnálja vegye vissza

most van a nap lemenőben
kimegyek a temetőbe
megkérdezem a fényes holdvilágot
nem-e látta a babámot

a holdvilág is azt mondja
el van a szeretőm zárva
el van zárva a fényes holdvilágtól
mint a legény a leánytól

sej aranyos bözsikém

(rábaköz)

sej aranyos bözsikém hány esztendős lehettél
mikor engem szeretgetni elkezdtél
tizenkilenc háromnegyed meg egy fél
illenformán bözsikém húsznál is több lehettél

ha elmegyek bözsikém egerszegre huszárnak
eljössz vélem jó leszel szobalánynak
járok hozzád éppeg úgy mint azelőtt
ketten töltjük bözsikém el a három esztendőt

sej aranyos bözsikém ki fog engem siratni
ki fog az én koporsómra borulni
koporsómnak sem fedele sem lába
illenformán bözsikém megyek a másvilágra

csinom palkó csinom jankó

csinom palkó csinom jankó csontos karabélyom
szép selymes lódingom dali pár pisztolyom
nosza rajta jó katonák igyunk egészséggel
menjen táncba ki-ki köztünk az ő jegyesével

ne bánkódjék senki köztünk menjünk az alföldre
megrontatik kezünk által az labanc ereje
szabad nekünk jó katonák tisza-duna közi
labancságnak mert nincs sehult ottan semmi közi

darulábú szarkaorrú nyomorult ellenség
fut előttünk retteg tőlünk nyomorult nemzetség
görbe hátú mert lenyomta füstös muskétálya
elfárasztott elbágyasztott dióverő pózna

a jó vitéz kurucnak van jó dolománya
sarkantyús csizmája futó paripája
És a gyalog jó kurucnak van frissen járása
mint a szárnya pelágusnak van sebes futása

mikor mentem mikor mentem szentgyörgy felé

mikor mentem mikor mentem szentgyörgy felé
fánkot süttek fánkot süttek a menyecskék
nem adtatok tyuhaj egy darabot
szakadjon meg a nyakatok

amott van egy kis ház

amott van egy kis ház
sárgára meszelve
abban van egy kerek asztal
ej de gyásszal leterítve

azon van egy pohár
tele van méreggel
aki abba beleiszik
ej de bánatos a szíve

amott jön egy kislány
az ivott belőle
kilátszik a két szeméből
ej de bánatos a szíve

istenem istenem
vajon mi lelet engem
három mérő piros szalag
ej de nem ér körül engem

még a múlt hónapban
csak egy felet vettem
vékony karcsú derekamra
ej de páros csukrot köttem

vaskalaton esik az eső

vaskalaton esik az eső
jaj istenem nem lesz jó idő
elsárosodik a topánkám
megver engem az édesanyám

erre gyere erre nincsen sár
az ajtómon semmiféle zár
mert minálunk fából a kilincs
jaj istenem még szeretőm sincs

szaszi@szepi.hu