Eszterlánc / Mezőségiek és az Eszterlánc

1. ébresztő

hosszú szárú viola
nem termettem dologra
csak a lábom a táncra
szemem a kacsintásra

a szeretőm a tavalyi
megint akar udvarolni
de én meg nem bolondultam
hogy szeressem kit meguntam

olyan furcsa kedvem van
kilenc deci bennem van

vagy két hete vagy három
elveszett a gúnárom
gúnáromnak a jegye
a lába közt fekete

a földvári csorgóvíz
olyan édes mint a méz
én is ittam belőle
szerelmes lettem tőle

az én szemem olyan kerek
ahányot lát annyit szeret
az én szemem nem virág
szeret az egész világ

fehér fuszulykavirág
gyere rózsám napvilág
hogy üljek az öledbe
hogy nézzek a szemedbe

násznagyasszonyt megkérem
hogy rossz szemmel ne nézzen
mert valamit megtettem
násznagyúrt megszerettem
nem szerettem sokáig
csak egy pár minutáig
de az a pár minuta
nem volt csak egy fél óra

násznagyasszony pendelye
a kertre van terítve
??? nem hagyják
??? akasszák

2. áll a hadihajó a tengernek közepén

áll a hadihajó a tengernek közepén
tengerész kapitány áll a hajó elején
tengerész kapitány hajóját a vízen lassan ereszti
minden kikötőnél a babáját öleli
ne sírj barna kislány csak te legyél igaz szívű szerető
engem is megsegít a jóságos teremtő

kedves édesanyám hogy esik ez magának
egyetlenegy fiát viszik el katonának
oldalán a szurony hátán muníció viszik messzire
rózsás leveleit küldi haza emlékbe
oldalán a szurony hátán muníció viszik messzire
rózsás leveleit küldi haza emlékbe

3. kimegyek a zöld erdőbe

kimegyek a zöld erdőbe
fejszét fogok a kezembe
belevágom egy nagy fába
hadd szakadjon rám az ága

ezt az árvát ne bántsátok
hanem inkább sajnáljátok
kinek nincsen pártfogója
még a szél is jobban fújja

verd meg isten verd meg azt

verd meg isten verd meg azt
kinek szíve nem igaz
aj-la-la...
mert az enyém igaz volt de igaz volt
mégis megcsalatkozott a sötétben

verd meg isten azt a vermet
ahol az én rózsám termett
aj-la-la...
hogy ne teremjen több rózsa la-laj-laj
bús szívem szomorítója la-laj-laj

édesanyám is volt nékem de már nincs

édesanyám is volt nékem de már nincs
mert elvitte a szegedi nagy árvíz
kilenc éve hogy én aztat halászom
könnyeimtől még a vizet se látom

kibontom az édesanyám kendőjét
négy sarkára rávarratom a nevét
közepére azt a jajszót varratom
édesanyám jaj de árván maradtam

máma péntek holnap szombat vasárnap
seperjetek ti buzai leányok
seperjétek ki az utcát simára
jön a babám csikorog a csizmája

4. mikor én már tizennyolc éves voltam

mikor én már tizennyolc éves voltam
akkor én már házasodni akartam
tizenkét lányt a számomra megkértem
mind az egész hibát talált énbennem

az elsőnek kicsi voltam az volt baj
másodiknak gyönge voltam az volt baj
harmadiknak hogy a szemem kékezett
negyediknek kacsintásom nem tetszett

ötödiknek mért nem járok paripán
hatodiknak mért nincsen édesanyám
hetediknek hogy a zsebem üres volt
nyolcadiknak hogy vagyonom kevés volt

kilencedik pipafüstöt nem szeret
a tizedik bajuszos legényt szeret
tizenegyediket az édesanyja nem adja
tizenkettedik nem megy férjhez soha

így hát nékem nem lesz már feleségem
gyalázattal élem az életemet
gyalázattal élem a világomat
katonának beíratom magamat

5. búra búra búbánatra születtem

hej búra búra búbánatra születtem
nem is édesanya nevelt fel engem
úgy nőttem fel mint erdőben a gomba
jaj hogy elhervadtam szép fiatal koromba
úgy nőttem fel mint a réten a ???
hej kedves babám úgy sem leszünk egymásé

hej addig megyek míg a szememmel látok
míg egy sűrű erdőre nem találok
sűrű erdő közepében a sírom
hej arra kérem édesanyám ne sírjon

hej addig megyek míg a világ világ lesz
míg az égen egy ragyogó csillag lesz
csillagos ég merre van az én hazám
ej merre sirat engem az édesanyám

hej az nem sirat mert el van már temetve
a sírjára rózsafa van ültetve
ágyúgolyó áll a harcnak mezején
gyere kedves babám oda hova megyek én

hej keserű víz azt hittem hogy édes vagy
kedves babám azt hittem hogy hűtlen vagy
hűtlenséged nem annyira sajnálom
te szép vagy babám nehéz tőled megválni

6. szerbiában megfújják a trombitát

szerbiában megfújják a trombitát
minden anya hazavárja a fiát
csak engemet nem vár haza a drága jó anyám
szerbiában lesz az örökös hazám

kitették a holttestem az utcára
nincsen anyám aki reám boruljon
anyám helyett rám borul egy göndör hajú lány
még az ég is gyöngyharmatot hullat rám

kedves anyám ha fel akarsz keresni
galícia határára gyere ki
megtalálod síromat egy kőszikla alatt
kedves anyám kisírhatod magadat

7. udvaromon hármat fordul a kocsi

udvaromon hármat fordul a kocsi
édesanyám minden pakkom hozza ki
hozza ki a behívó levelemet
hogy a babám felejtse a nevemet

huszár vagyok nem bakancsos katona
rám illik a sárga zsinóros ruha
sárga zsinór a közepe fekete
szép a huszár ha felül a nyeregbe

udvaromon aranyvályú aranykút
abba fürdik három kacsa meg egy lúd
fürdik fürdik mégis sáros a tolla
legszebb legényt szerettem a faluba

hej anyám anyám kedves édesanyám

hej anyám anyám kedves édesanyám
de szomorú vasárnap délután
házunk előtt sej-haj szépen muzsikálnak
engemet anyám visznek katonának

hej anyám anyám kedves édesanyám
szedje össze minden civil ruhám
szedje össze sej-haj tegye a ládába
soha míg a világ nem leszek gazdája

hej ezerkilencszáz-negyvenkettőben
sztalin jóska lelépett a földre
utat vágott a kárpátok havas tetejére
hol a magyar fiúknak hullott a piros vére

8. amikor ferkót siratták

ferikó ma egy hete
járt az angyal a kiskertben

szakasztott a szegfű szálból
tégedet édesanyádtól

halál halál kutya halál
három utcát végigjártál
mégis csak idetaláltál

jaj de szépen harangoznak
ennek a szép virágszálnak

kivisszük a temetőbe
letesszük a sír szélére

nem visszük hogy virágozzék
mert visszük hogy elhervadjék

9. fekete felhőből esik az eső

fekete felhőből esik az eső
nem kell nékem a faluból szerető
mert csak egy volt az is megcsalt engemet
megcsalta a szegény árva szívemet

még az utcán lefelé se mehetek
mind azt mondják fekete gyászt viselek
fekete gyász fehér az én zsebkendőm
elhagyott a legkedvesebb szeretőm

s le az úton lefelé se mehetek
mind azt mondják hogy szeretőt keresek
nem kell nékem van már nékem egy barna
homlokára göndörödik a haja

édesanyám sokat intett a jóra
ne menj fiam esténként a fonóba
nem hallgattam édesanyám szavára
beleestem a csavargók sorába

jobb lett volna ha ne születtem volna

jobb lett volna ha ne születtem volna
a gyorsvonat alá feküdtem volna
a gyorsvonat ontsa ki ontsa ki a véremet
kerekei törjék össze testemet

de szeretnék az erdőben fa lenni
ha engemet meggyújtana valaki
elégetném sejehaj ezt a betyár világot
ne szeresse senki az én babámot

de szeretnék az erdőben fa lenni
de még jobban tölgyfa nevet viselni
mert a tölgyfa sejehaj kék langgal ég füst nélkül
az én szívem soha nincs bánat nélkül

10. kinek nincsen szeretője babája

kinek nincsen szeretője babája
menjen ki a zöld erdőbe bújába
írja föl a zöld erdőbe egy levélre
hogy nincs neki babája szeretője

édes rózsám ha meguntál szeretni
szabad néked más szeretőt keresni
adjon isten szebbet jobbat nálamnál
nekem pedig csak olyant mint te voltál

11. hegyek alján folydogál el a tisza

hegyek alján folydogál el a tisza
a szívemet meg de megszomorítja
a szívemről ki se bújik a bánat
míg a párja nem leszek a rózsámnak

ezt a legényt még akkor megszerettem
mikor vele legelőször beszéltem
megtetszett a gyönyörűszép szaváért
homlokára göndörödő hajáért

bíró uram tegyen törvényt ha lehet
kit szeretek az az enyém nem lehet
zöld erdőben azt fütyöli a rigó
hogy szerelemről nem parancsol a bíró
sem a bíró sem a jó édesanyám
azé leszek kit szeretek igazán

szebb a dinnye görögdinnye hajastul

szebb a dinnye görögdinnye hajastul
haragszik a kisangyalom vagy ??
ha haragszik haragudjék magába
vesse magát a zavaros tiszába

szebb a dinnye görögdinnye hajastul
gyönge vagy még kisangyalom ??
elválásom még az ág is sirassa
levelét a földre lehullassa

édesanyám ha meguntál tartani
vigyél engem a vásárba eladni
adjál oda a legelső kérőmnek
mért nem adtál az első szeretőmnek

kisangyalom ha tudtad hogy nem szeretsz
mért nem írtál egy elváló levelet
tetted volna leggyorsabbik postádba
hogy ne szerettelek volna hiába

táncszók

fehér fuszulyka lapi
szeret engem valaki
de nem mondom meg hogy ki

az este is nálam volt
kilenc almát hozott volt
a legény is csinos volt

az almákot megettem
a legényt megszerettem

az almákot ott hagytam
a legényt megcsókoltam

12. hajnalodik mert meg akar virradni

hajnalodik mert meg akar virradni
kelj fel rózsám mert akarok indulni
föl is kelek fel biz én mert nem tudok aludni
fáj a szívem mért tudtalak szeretni

azt a gyűrűt amit adtam add vissza
mert miköztünk a szerelem nem tiszta
átkozott volt sejehaj az az óra az a ház
amelyikben megismertük mi egymást

nem messze van az én babám tanyája
ide látszik a nagy tornácos háza
bús gerlice sejehaj szokott oda szállani
fáj a szívem el kell tőled válani

szaszi@szepi.hu