bolt.piarista.hu

Nóták

    Fábri Géza - Kanalas Éva / Recés a szőlő levele

    1.

    táncolj kecske

    táncolj kecske ne állj meg
    mer az isten nem ver meg
    
    kukorica csutika
    rázkolódjál máriska
    
    csuti boti csutika
    ketten hálunk máriska
    
    le patakon le le le
    cserebimbó levele
    
    béhullott az ölömbe
    szeretőmnek szerelme
    
    ha szeretőm barna lenne
    az ostora hosszú lenne
    
    de szeretőm nem es barna
    nem es derék az ostora
    
    érted vagyok szüvem beteg
    ráz a mindennapi hideg
    

    hej bé erre

    hej ririra ririra rararararara
    rarara ririra ri rarara
    
    hej bé erre ide bé a szedresbe
    engemet jános megölele
    

    este jő szürkül bé

    este jő szürkül bé
    tűzhelyeket seperj bé
    mer nem tudod ki jő bé
    mer nem tudod ki jő bé
    
    ki az este béjött vót
    kilenc almát hozott vót
    mind a kilenc piros vót
    s a legény es serény vót
    
    tegnap ki béjött vót
    kilenc almát hozott vót
    mind a kilenc rothadt vót
    s a legény es egy rossz vót
    
    szerettelek szépecske
    bukilai menyecske
    szerettelek szépecske
    bukilai menyecske
    
    szerettelek szeretlek
    soha el nem feledlek
    szerettelek szeretlek
    soha el nem feledlek
    

    ez a kicsi lészped

    ez a kicsi lészped nem jó helyen van
    közepében egy rózsa es van
    köröskörül van még kettő
    rászállott egy bús gilice
    
    megmondtam vót te bús gilice
    ne rakj fészket az útszélre
    mert az úton sokan járnak
    kis fészkedre reá találnak
    
    ne sírj ne sírj te bús gilice
    visszajő a te párod ide
    nem kell nékem a senki párja
    ha az ejim el van zárva
    
    el van zárva a vaszár alá
    büszke román király fegyvere alá
    nincsen olyan aki kizárja
    ki a babám megszabadítsa
    
    szabadulnék babám ej de nem lehet
    ki kell tőtsem a három évet
    egyet töltök a babámért
    s kettőt a régi hazámért
    egyet töltök a hazámért
    s kettőt a régi babámért
    

    duna vize tisza vize

    duna vize tisza vize
       mind a két széle sárga
    közepébe közepébe
       egy kis madár leszállott
    két szárnyával veri szélre a vizet
       most tudtam meg egész világoson
       hogy a babám nem szeret
    ha nem szeret ha nem szeret mondja meg
       hadd ajánljam hadd ajánljam
       gyönge szívem másnak es
    s ha nem szeret járjon apja utána
       zöld a kökény zöld a kökény
       a levele nem sárga
    ha nem szeret ha nem szeret mondja meg
       hadd ajánljam hadd ajánljam
       gyönge szívem másnak es
    

    ha folyóvíz volnék

    ha folyóvíz volnék bánatot nem tudnék
    hegyek-völgyek között zengedezve járnék
    
    hegyek-völgyek között zengedezve járnék
    kaszáló részekre porondot hajtanék
    
    kaszáló részekre porondot hajtanék
    kövicses víz martján violát nevelnék
    
    vetettem violát várom kinyílását
    a régi babámnak visszafordulását
    
    kimenék egy hegyre bénézék egy kertbe
    megláték egy asztalt bánatval telítve
    
    két pohár volt rajta erdei bor benne
    két pohár volt rajta erdei bor benne
    
    s annak is édesem én voltam oka
    kinek e világhoz nem volt része soha
    
    zavaros a tisza nem akar megszár'ni
    haragszik édesem nem akar szóllani
    
    majd megszár' a tisza fenekéig lesz tiszta
    akkor szólna babám nem felelek vissza
    
    madárka madárka csácsogó rigócska
    pendítsd meg nyelvednek gyönyörű szólását
    
    pendítsd meg nyelvemnek gyönyörű szólását
    fújj én bús szívemnek vigasztaló nótát
    
    meg se búsítottam meg se vigasztalom
    ki megbúsította meg es vigasztalja
    

    a pünkösdi rózsa

    a pünkösdi rózsa
    kihajlott az útra
    mind azt rikojtojza
    szakasszanak róla
    
    én es szakasztottam
    de elszalasztottam
    leján barátimnak
    mind elosztogattam
    
    újra szkasztanék
    vaj jóra akadnék
    vaj jóra vaj rosszra
    vaj holtig bánatra
    
    s a pünkösdi rózsa
    nyárban virágozik
    az én édesem es
    akkor házasodik
    

    ne menj rózsám a tarlóra

    ne menj rózsám a tarlóra
    mert gyenge vagy a sarlóra
    íhaj rózsám violám
    
    elvágod a gyenge kezed
    ki süt nekem lágy kenyeret
    sej-haj göndör a babám
    
    ki hoz nékem bort eleget
    piros lánytól lágy kenyeret
    íhaj rózsám violám
    

    túl a vizen egy kosár

    túl a vizen egy kosár
    abban lakik egy madár
    abban lakik egy madár
    aki engem rég hogy vár
    
    várj madárka várj várj várj
    este hozzád megyek már
    megvizsgálom szívedet
    véle szeretetedet
    
    túl a vízen zörgős malom
    ott őröl az én galambom
    ott egyebet nem őrölnek
    csak bút s bánatot eleget
    
    nékem is van egy bánatom
    oda viszem lejártatom
    egy szem búza kettő rozs
    felöntöttem járja most
    
    én istenem halálom
    nem ér engem az álom
    mer az álom nyugodalom
    s a szerelem szívfájdalom
    

    feljött a nap

    feljött a nap szép fényesen
    engem nem süt egyenesen
    
    fel es jött el es haladott
    'z én szívem gyászban maradott
    
    gyászban maradt gyászban is lesz
    míg édesim katona lesz
    
    mikor onnat hazajő lesz
    szívemben nem búsulok lesz
    
    általmenék a temetőn
    jut eszembe 'z én szeretőm
    
    jutnak eszembe szavai
    csordulnak elém könyveim
    
    kit ölembe kit a földre
    kit édesim elejibe
    
    aláfelé megnyílt az ég
    mondd meg rózsám szeretsz-e még
    
    szeretnélek de nem merlek
    szeretőd van s attól félek
    
    tőle engedelmet kérek
    hogy szeresselek míg élek
    

    zöld az erdő

    zöld az erdő zöld a petrezselyem
    benned rózsám meghűlt a szerelem
    nem csak meghűlt meg es fagyosodott
    víg szívemre búbánatot hozott
    
    falu végén van egy házikócska
    abban van egy rengető bölcsőcske
    a lábával rengetgeti vala
    s a szájával fújdogolja vala
    
    aludjál aludjál istennek báránya
    mert most jöttél a széles ez világra
    pokol kapujában felnőtt egy nagy nyárfa
    minden ágán-bogán egy cigány purdécska
    
    egy nagy szél zúdula bépall pokolba
    

    kerek erdő csendes patak

    kerek erdő csendes patak
    jaj de rossz legénynek adtak
    
    éjjel iszik s nem aluszik
    nappal döglik nem dolgozik
    
    csak a pipa s az álom
    kapa nyele halálom
    
    irigyeim ennyin vagytok
    min a kutyák úgy ugattok
    
    ugassatok míg én élek
    meddig bennem gyenge lélek
    
    árpa búza édes málé
    jaj de jó élet a lyányé
    
    mikor egyszer lány lehetnék
    megválasztanám a legényt
    
    s a legénynek a pirosát
    s a csipornak a mázasát
    
    kalagari nagy hegy alatt
    van egy forrás a főd alatt
    
    s aki abból vizet iszik
    rózsájától elbúcsúzik
    
    s úgy kell rózsám úgy kell neked
    sokszor mondtam én ezt neked
    
    szeress egyet s ne maj hármat
    eggyel es elég nagy bánat
    
    mert én egyet szerettem volt
    s eleget es szenvedtem volt
    
    csipkebokor 'z én szállásom
    s ott es nincsen megállásom
    

    kiszáradt a cserefa

    kiszáradt a cserefa cserefa
    hol háljunk az éjszaka 'z éjszaka
    terítsd le ja lepedőt lepedőt
    tégy egy párnát vaj kettőt vaj kettőt
    
    írjátok fel keresztem fájára
    itt fekszik egy szerencsétlen árva
    kinek nincsen sem apja sem anyja
    sem egy igaz atyafija-fija
    
    s a lészpedi zöld erdő zöld erdő
    abban vagyon csipkebokor vessző
    arra rejá szállott bús gerlice
    arra rejá szállott bús gerlice
    
    körme között uticédulája
    s a szájával mind azt magyarájza
    itt fekszik egy szerencsétlen árva
    s itt fekszik egy szerencsétlen árva
    
    kinek nincsen sem apja sem anyja
    sem egy igaz atyafija-fija
    kinek nincsen sem apja sem anyja
    sem egy igaz atyafija-fija
    

    kilenc szeker széna szalma

    kilenc szeker széna szalma
    kilenc szeker széna szalma
    min rothadjon ki alóla
    
    mennyi csillag van az égen
    mennyi csillag van az égen
    annyit sirüljön egy éjjel
    
    hogy vegyen példát minden róla
    hogy vegyen példát minden róla
    szeretőt ne rontson soha
    
    felsütött a nap sugárja
    felsütött a nap sugárja
    minden ember ablakjára
    
    én istenem mi az oka
    én istenem mi az oka
    az enyémre nem süt soha
    
    talán meg vagyok átkozva
    az istentől ostorozva
    többi közül kiválasztva
    
    vagy apámtól vagy anyámtól
    vagy apámtól vagy anyámtól
    vagy egy jó testvérbátyámtól
    
    vagy istentől vagy embertől
    vagy istentől vagy embertől
    vagy a régi szeretőmtől
    
    hogy ne legyen szerencsém soha
    sem éltembe se holtomba
    sem egy ifijúságomba
    
    én elmegyek te itt maradsz
    én elmegyek te itt maradsz
    tőlem több panaszt nem hallasz
    
    akit hagytál azzal maradsz
    tőlem több panaszt nem hallasz
    akit hagytál azzal maradsz
    
    pusztinai hegy tetején
    pusztinai hegy tetején
    zabot kaszál egy szép legény
    
    zabot kaszál a lovának
    zabot kaszál a lovának
    szeretőt keres magának
    
    kaszálj zabot ne vadlencsét
    kaszálj zabot ne vadlencsét
    szeress leányt ne menyecskét
    
    már én menyecskét szerettem
    már én menyecskét szerettem
    s azzal magam elvesztettem
    
    mikor kicsi lánka voltam
    mikor kicsi lánka voltam
    zabaratni járogattam
    
    hurkot hajtani nem tudtam
    hurkot hajtani nem tudtam
    szeretőt tartani tudtam
    
    én istenem kérlek verd meg
    én istenem kérlek verd meg
    aki miatt gyászt viselek
    

    fúdd el jó szél fúdd el

    fúdd el jó szél fúdd el
    hosszú útnak porát
    gyenge szívem búját
    keskeny pallón által
    
    fúdd bé füzes közé
    ott az én édesem
    fúdd bé kebelibe
    hadd szálljon szívére
    
    s ott haljon meg véle
    mégse haljon szegény
    hadd éljen kedvire
    hadd éljen kedvire
    
    mert én is úgy élek
    mint isten engedte
    mert én is úgy élek
    mint isten engedte
    mint isten engedte
    
    az idegen földön
    olyan beteg vagyok
    szomszédim házáig
    alig elámbolygok
    
    szomszédim azt mondták
    talán meg is halok
    én is azt gondolom
    meg sem is maradok
    
    mert én is úgy élek
    mint isten engedte
    mert én is úgy élek
    mint isten engedte
    mint isten engedte
    

    odakinn a hegytetőn

    odakinn a hegytetőn hij a hegytetőn
    integet a legkedvesebb szeretőm
    
    ne integess ne sóhajts soha ingemet
    mert megcsaltad azt az árva szívemet
    
    gázló vize halastó hijde halastó
    beleestem szekerestül lovastul
    
    gyere babám húzzuk ki hejde húzzuk ki
    ne kívánj a halastóban elveszni
    

    tegnap voltam zabaratni

    tegnap voltam zabaratni ma megyek kötözni
    elvesztettem a bátyómat megyek megkeresni
    uccu pengő sarkantyú
    férj el tőlem minden bú
    kedves angyalom
    
    fut a bácsi ló után rezeg a szakálla
    íhaj íhaj rezeg a szakálla
    
    fut a bába utána döcög a kárpája
    íhaj íhaj döcög a kárpája
    
    a királyné a csárdában nem fér a bőrében
    a királyné azt gondolta száz aranyat érne
    de én azt megcselekszem hogy kendet ottfelejtem
    uccu pengő sarkantyú
    férj el tőlem minden bú
    kedves angyalom
    
    nihol megyen hét leány férjhez akar menni
    íhaj íhaj férjhez akar menni
    
    szegfűszál a kezükben nekem nem nyújtának
    íhaj íhaj nekem nem nyújtának
    
    hosszú a hajatok rövid az eszetek
    íhaj íhaj rövid az eszetek
    

    recés a szőlő levele

    recés a szőlő levele
    vártalak rózsám az este
    
    s én vártalak te nem jöttél
    máshoz váratlan elmentél
    
    s úgy meg vagyok keseredve
    mint a fízfa tekeredve
    
    s megyek az úton lefelé
    senki se mondja gyere bé
    
    gyere bé öleljelek meg
    széket adok s leültetlek
    
    s úgy meg vagyok keseredve
    mint az újhold tekeredve