bolt.piarista.hu

Nóták

    Fábri Géza - Kanalas Éva / Túl a vizen

    sok sötétbe sok sárba

    sok sötétbe sok sárba virágom virágom
    sokat jártál hiába virágom virágom
    
    két pár csizmát elszaggattam
    méges tőled elmaradtam
    
    ha elhagysz es járj békével
    szerencsétlen békességvel
    
    kidűl e fa mozdítástól
    testvér megválunk egymástól
    
    s úgy megválunk egymástól
    mint a levél ez ágától
    
    s ha levél es őszre lehull
    de tavaszra helyre újul
    
    helyre újul mégsem búsul
    de 'z én szívem untig búsul
    
    búsulj szívem mer én sírok
    szomorú levelet írok
    
    írom írom e kezibe
    hogy tegye bé a zsebibe
    
    mikor kérem adja ide
    hogy magyarázzak belőle
    
    hogy éltünk mi egy időbe
    mint egy kicsi hal e vízbe
    
    mint egy kicsi hal e vízbe
    két gerlice közepibe
    

    törökország messze vagyon

    törökország messze vagyon
    'z én szeretőm benne vagyon
    'z én szeretőm benne vagyon
    'z én szeretőm benne vagyon
    
    csipkebokor leveledzik
    csipkebokor leveledzik
    'z én szeretőm heveredzik
    'z én szeretőm heveredzik
    
    hej menjünk s ott menjünk
    s ez vissza ne még térjünk 
    még elmenünk még elmenünk
    s ez vissza még el nem is érünk
    
    egyszer jártam dunára
    kétszer magyarországra
    ott es halltam magyar szót
    nyisd meg babám az ajtót
    
    hej komaasszony táncoljunk
    mert maholnap meghalunk
    marad pénz a zsebünkbe
    két gyertyácska kezünkbe
    
    eltöltöttünk egy esztendőt
    adjon isten szebb jövendőt
    
    magyarország messze vagyon
    magyarország messze vagyon
    s ez én szívem benne vagyon
    magyarország messze vagyon
    

    hej bé erre

    hej ririra ririra rararararara
    rarara ririra ri rarara
    
    hej bé erre ide bé a szedresbe
    engemet jános megölele
    

    túl a vizen

    túl a vizen egy kosár
    abban lakik egy madár
    abban lakik egy madár
    aki engem rég hogy vár
    
    várj madárka várj várj várj
    este hozzád megyek már
    megvizsgálom szívedet
    véle szeretetedet
    
    túl a vízen zörgős malom
    ott őröl az én galambom
    ott egyebet nem őrölnek
    csak bút s bánatot eleget
    
    nékem is van egy bánatom
    oda viszem lejártatom
    egy szem búza kettő rozs
    felöntöttem járja most
    
    én istenem halálom
    nem ér engem az álom
    mer az álom nyugodalom
    s a szerelem szívfájdalom
    

    duna vize tisza vize

    duna vize tisza vize
       mind a két széle sárga
    közepébe közepébe
       egy kis madár leszállott
    két szárnyával veri szélre a vizet
       most tudtam meg egész világoson
       hogy a babám nem szeret
    ha nem szeret ha nem szeret mondja meg
       hadd ajánljam hadd ajánljam
       gyönge szívem másnak es
    s ha nem szeret járjon apja utána
       zöld a kökény zöld a kökény
       a levele nem sárga
    ha nem szeret ha nem szeret mondja meg
       hadd ajánljam hadd ajánljam
       gyönge szívem másnak es
    

    zöld az erdő

    zöld az erdő zöld a petrezselyem
    benned rózsám meghűlt a szerelem
    nem csak meghűlt meg es fagyosodott
    víg szívemre búbánatot hozott
    
    falu végén van egy házikócska
    abban van egy rengető bölcsőcske
    a lábával rengetgeti vala
    s a szájával fújdogolja vala
    
    aludjál aludjál istennek báránya
    mert most jöttél a széles ez világra
    pokol kapujában felnőtt egy nagy nyárfa
    minden ágán-bogán egy cigány purdécska
    
    egy nagy szél zúdula bépall pokolba
    

    táncolj kecske

    táncolj kecske ne állj meg
    mer az isten nem ver meg
    
    kukorica csutika
    rázkolódjál máriska
    
    csuti boti csutika
    ketten hálunk máriska
    
    le patakon le le le
    cserebimbó levele
    
    béhullott az ölömbe
    szeretőmnek szerelme
    
    ha szeretőm barna lenne
    az ostora hosszú lenne
    
    de szeretőm nem es barna
    nem es derék az ostora
    
    érted vagyok szüvem beteg
    ráz a mindennapi hideg
    

    kiszáradt a cserefa

    kiszáradt a cserefa cserefa
    hol háljunk az éjszaka 'z éjszaka
    terítsd le ja lepedőt lepedőt
    tégy egy párnát vaj kettőt vaj kettőt
    
    írjátok fel keresztem fájára
    itt fekszik egy szerencsétlen árva
    kinek nincsen sem apja sem anyja
    sem egy igaz atyafija-fija
    
    s a lészpedi zöld erdő zöld erdő
    abban vagyon csipkebokor vessző
    arra rejá szállott bús gerlice
    arra rejá szállott bús gerlice
    
    körme között uticédulája
    s a szájával mind azt magyarájza
    itt fekszik egy szerencsétlen árva
    s itt fekszik egy szerencsétlen árva
    
    kinek nincsen sem apja sem anyja
    sem egy igaz atyafija-fija
    kinek nincsen sem apja sem anyja
    sem egy igaz atyafija-fija
    

    kilenc szeker széna szalma

    kilenc szeker széna szalma
    kilenc szeker széna szalma
    min rothadjon ki alóla
    
    mennyi csillag van az égen
    mennyi csillag van az égen
    annyit sirüljön egy éjjel
    
    hogy vegyen példát minden róla
    hogy vegyen példát minden róla
    szeretőt ne rontson soha
    
    felsütött a nap sugárja
    felsütött a nap sugárja
    minden ember ablakjára
    
    én istenem mi az oka
    én istenem mi az oka
    az enyémre nem süt soha
    
    talán meg vagyok átkozva
    az istentől ostorozva
    többi közül kiválasztva
    
    vagy apámtól vagy anyámtól
    vagy apámtól vagy anyámtól
    vagy egy jó testvérbátyámtól
    
    vagy istentől vagy embertől
    vagy istentől vagy embertől
    vagy a régi szeretőmtől
    
    hogy ne legyen szerencsém soha
    sem éltemben se holtomba
    sem egy ifijúságomba
    
    én elmegyek te itt maradsz
    én elmegyek te itt maradsz
    tőlem több panaszt nem hallasz
    
    akit hagytál azzal maradsz
    tőlem több panaszt nem hallasz
    akit hagytál azzal maradsz
    
    pusztinai hegy tetején
    pusztinai hegy tetején
    zabot kaszál egy szép legény
    
    zabot kaszál a lovának
    zabot kaszál a lovának
    szeretőt keres magának
    
    kaszálj zabot ne vadlencsét
    kaszálj zabot ne vadlencsét
    szeress leányt ne menyecskét
    
    már én menyecskét szerettem
    már én menyecskét szerettem
    s azzal magam elvesztettem
    
    mikor kicsi lánka voltam
    mikor kicsi lánka voltam
    zabaratni járogattam
    
    hurkot hajtani nem tudtam
    hurkot hajtani nem tudtam
    szeretőt tartani tudtam
    
    én istenem kérlek verd meg
    én istenem kérlek verd meg
    aki miatt gyászt viselek
    

    kerek erdő kerek mező

    kerek erdő kerek mező
    kerek erdő kerek mező
    s abban van e gyásztemető
    
    s ha ingemet temetnének
    s ha ingemet temetnének
    katonának nem vinnének
    
    hej de ingemet nem temetnek
    hej de ingemet nem temetnek
    katonának el es visznek
    
    katonának gyöngy e neve
    katonának gyöngy e neve
    jaj be sanyarú kenyere
    

    románia nagy hegy alatt

    románia nagy hegy alatt
    románia nagy hegy alatt
    forrás fakad hidak alatt
    s aki abból vizet iszik
    s aki abból vizet iszik
    hazájától elbúcsúzik
    
    s én magam es abból ittam
    s én magam es abból ittam
    s e házamtól elbúcsúztam
    hej úgy elbúcsúztam szegénytől
    úgy elbúcsúztam szegénytől
    mint az elmúlt esztendőtől
    
    rekecsini templom előtt
    rekecsini templom előtt
    három ágú diófa nőtt
    hej ágas-bogas e levele
    ágas-bogas e levele
    édesimnek nincsen neve
    
    hej nem tett e pap neki nevet
    nem tett e pap neki nevet
    mer elömlött e szent kenet
    s fogadjunk egy ló-szekeret
    s fogadjunk egy ló-szekeret
    vigyünk papnak szentelt vizet
    vigyünk papnak szentelt vizet
    tegyen édesimnek nevet
    

    altató

    s fúdd el jó szél fúdd el hosszú útnak porát
    hosszú útnak porát kicsiny lánykám búját
    hejde hejde hejdejál el
    
    cserefát égetek gyermeket rengetek
    cserefának füstje kihozta könnyemet
    kukulj kukulj kukuljál el
    
    s fúdd el jó szél fúdd el hosszú útnak porát
    édesem kebelibe mérges mirigyekvel
    hejde mérges mirigyekvel dögöljön meg tőle
    hejde hejde hejde kukuljál el
    
    s kukuljál el mamának bubája
    s úgy elkukulj mint e madár ez ágon 
    hejde mint e madár ez ágon s e fecskék e házon
    kukulj kukulj kukuljál el
    hejde hejde hejde kukuljál el
    
    s úgy elaludjál mint a nyúl a fűben
    s mint a nyúl a fűben s a halacska a vízben
    kukulj kukulj kukuljál el
    hejde hejde hejde kukuljál el
    
    menj el kutya menj el ne edd meg e lánykát
    menj el kutya menj el ne edd meg e lánykát
    kukulj kukulj kukuljál el
    hejde hejde hejde kukuljál el
    kukulj kukulj kukuljál el
    

    azért szerettem én falu végén lakni

    azért szerettem én falu végén lakni
    hogy az én édesim oda jár itatni
    s a lovát itassa magát fitogtassa
    gyenge szép orcáját széllel megfuttassa
    
    szeretőm e táncba gyűrűm ez ujjába
    minden forduláson ragyog ez ujjába
    szeretőm es voltál kerítőm es voltál
    verjen meg az isten ha igaz nem voltál
    
    igaz lettél lenne el sem vettél lenne
    de igaz nem voltál s azért el es hagytál
    igaz lettél lenne el sem vettél lenne
    de igaz nem voltál s azért el es hagytál
    
    verje meg az isten szeretőmnek házát
    de nem ez ő házát az ő édesanyját
    minek tiltotta el tőlem ez ő fiát
    minek tiltotta el tőlem ez ő fiát
    
    ha neki fia volt nekem szeretőm volt
    s ha neki édes volt nekem szerelmes volt
    mikor két édes szív egymástól megválik
    még az édes méz is keserűvé válik
    

    kerek erdő kerek mező

    kerek erdő kerek mező
    közepibe gyásztemető
    s abban vagyon babám háza
    piros rózsa nőve rája
    
    s a virágot én ültettem
    könyveimmel öntözgettem
    virág virág kicsi virág
    nem öntözlek elhervadtál
    
    erdő erdő mit vétettem
    mikor rajtad általmentem
    én egyebet nem vétettem
    csak én rajtad általmentem
    
    erdő erdő de magos vagy
    édes rózsám de messze vagy
    ha jez erdőt levághatnám
    édesemet megláthatnám
    
    olyan messze nem tudsz lenni
    oda el ne tudjak menni
    ha je lábam térdig váslik
    úgy is elmenek odáig
    
    fáj a szívem nem tagadom
    de miért fáj nem mondhatom
    csak magamban elgondolom
    s avval magamat hirvasztom
    

    ideki a csenderbe

    ideki e csenderbe csenderbe
    szegfű termett kenderbe kenderbe
    
    gyere rózsám szedjük le szedjük le
    köss bokrétát belőle belőle
    
    küldjed el e legénynek legénynek
    csicsó jános nevére nevére
    
    mikor jános megkérdi ki kötte ki kötte
    csicsó rózsa kötöttje kötöttje
    
    köss te rózsám másszor es másszor es
    kapsz te csókot százszor es százszor es
    

    csipkebokor csipkebokor pánkháló

    csipkebokor csipkebokor pánkháló
    csipkebokor pánkháló
    icca icca van-e borod áruló
    
    van e kicsit van e kicsi de nem jó
    van e kicsi de nem jó
    icca icca beléköpött a hernyó
    
    borom es van borom es van áruló
    borom es van áruló
    icca icca lányom es van kiadó
    
    borom es van pálinkám es áruló
    pálinkám es áruló
    icca icca fiam es házasító
    

    odakinn a hegytetőn

    odakinn a hegytetőn hij a hegytetőn
    integet a legkedvesebb szeretőm
    
    ne integess ne sóhajts soha ingemet
    mert megcsaltad azt az árva szívemet
    
    gázló vize halastó hijde halastó
    beleestem szekerestül lovastul
    
    gyere babám húzzuk ki hejde húzzuk ki
    ne kívánj a halastóban elveszni
    

    ideki e híd alatt

    ideki e híd alatt híd alatt
    libidari-dombori lombori hegyen
    'z én szeretőm ott maradt
    
    'z én szeretőm e csinos e csinos
    libidari-dombori lombori hegyen
    nagy sétálós papucsos
    
    e szeretőd egy izmos egy izmos
    libidari-dombori lombori hegyen
    egy tapsi bocskoros
    
    s e bocskorát úgy köti úgy köti
    libidari-dombori lombori hegyen
    'z utakat es megsepri
    
    s ideki e piacon piacon
    libidari-dombori lombori hegyen
    szegfűt árul egy asszony
    
    jere ide lássuk meg lássuk meg
    libidari-dombori lombori hegyen
    s ha szépecske vejük meg
    
    s ha szépecske vejük meg
    libidari-dombori lombori hegyen
    jános nevezetűnek
    

    jertek lányok ligetre

    jertek lányok ligetre
    itt a világ közepe
    
    s itt árulják s a rózsát
    s abból kötnek bokrétát
    
    s aki kérdi ki kötte
    virág boris kötözte
    
    virág boris kötözte
    nagy asztalra letette
    
    bíró istván felvette
    kalapjára feltette
    
    kötsz te rózsám másszor es
    kapsz te csókot százszor es
    

    nincs pusztina békerítve

    nincs pusztina békerítve
    szabad kimenni belőle
    s úgy kimennék én belőle
    kiment a babám belőle
    
    s kiment a babám belőle
    egészen két esztendeje
    hej erre erre ne menj arra
    jobb az út erre mint arra
    
    mer én arrafelé mentem
    világimat elvesztettem
    hej mer én arrafelé mentem
    világimat elvesztettem
    
    világ világ hagyj békémet
    szeressek magamnak szépet
    világ nem hagyott békémet
    szeressek magamnak szépet
    
    es az eső szép csendesen
    fáj a szüvem keservesen
    nem tom néked fáj-e vaj nem
    nekem úgy fáj hogy szakad el
    
    s vártam az óra teljék el
    hogy én tőle búcsúzzam el
    adsza kezed keresztesen
    búcsúzzunk el örökösen
    
    menj ki babám a mezőre
    fúttasd meg szüved egy szélvel
    hogy ne fájjon többet érte
    mer most megvállottál tőle
    
    s mer miemtől most megválik
    soha nem találsz halálig
    s mer miemtől most megválik
    soha nem találsz halálig
    
    s ha szeretőm jános volna
    s az ökre jármos volna
    de szeretőm nem es jános
    s az ő ökre nem jó jármos
    
    császárkörte jó vadalma
    árvából lesz jó katona
    mer annak nincsen gyámola
    ki még őt meggyámolítsa
    
    gyámola lesz a jó isten
    mer az gyámola mindennek
    minden ember gyermekének
    nem csak egynek vaj kettőnek
    
    nem csak egynek vaj kettőnek
    hanem minden emberének
    nem csak egynek vaj kettőnek
    hanem minden emberének
    
    s ez az eső a nyomásra
    ma ? holnap másra
    ma ? holnap másra
    holnapután még a másra
    

    s jó életünk víg órája

    s jó életünk víg órája
    rajtunk a halál kaszája
    jaj nincsen itt maradásom
    jöjj el a számadásom
    istenem adj nyugodalmat
    mennyországban bé jutalmat
    s az úristen országában
    sok lakóhelyei vannak
    hej de nem tudjuk merre vannak
    hogy a holtak hol kínlódnak
    földből lettünk földből élünk
    földdé s porrá is mind leszünk
    ó te rettenetes keserű halál
    miként prédálád fel életemet
    elszakasztottad a testemtől én lelkemet
    miként prédálád fel életemet
    elszakasztottad a testemtől én lelkemet
    ó mária ó mária
    krisztus jézus édesanyja
    

    mind azt mondja e viola

    mind azt mondja e viola
    mért harmatos e rokolya
    harmatos búzát arattam
    szeretőmtől elmaradtam
    
    vajon ki járt kiskertembe
    fekete galamb képibe
    szedi virágomnak ágát
    violámnak szép virágját
    
    szent istenem hogy éljek meg
    hogy a világ ne szóljon meg
    szól a világ hadd hogy szóljon
    az istened el ne hagyjon
    szól a világ mit hajtok rá
    égjen a tűz ha tesznek rá
    
    s azt gondoltam én magamba
    már sohasem érek jóra
    vaj aratok vaj rabolok
    vaj egy fára fészket rakok
    
    s kimentem az útra sírni
    meg nem vigasztala senki
    minden anya könyörüljön
    gyermeket búra ne szüljön
    édesanyám én már megyek
    rólam minden gondot levett
    
    s én istenem magdó leányom
    hogy keljen tőled megváljon
    mikor magdó kicsi lány volt
    szép feteke gecája volt
    
    olyan házat csináltattál
    ablakot rá nem vágattál
    sem ajtaja sem ablaka
    sem aki bekopogtatna
    s elmentél a földbe lakni
    hogy ne taszigáljon senki
    
    szomorú éneket mondok
    én csak bús napokat kapok
    szomorú éneket mondok
    én csak bús napokat kapok
    s a nagy isten el ne tűrje
    csudát csináljon belőle
    

    isten áldjon kisleány

    isten áldjon kisleány
    mér sírsz e szeret martján
    hogy ne sírjak bácsikám
    elhagyott e jancsikám
    
    tegnap regvel hajnalon
    vígan ment le csónakon
    hagyjad menjen szegényke
    gyenge piros legényke
    
    árvacsihány koszorú
    mér vagy szüvem szomorú
    hogy ne legyek szomorú
    elhagyott e szigorú
    
    elhagyott e szigorú
    felfogott egy nyomorú
    elhagyott e szigorú
    felfogott egy nyomorú
    
    árvacsihány kert mellett
    s az én vérjem más mellett
    hagyjad legyen más mellett
    hogy ne üljön kert mellett
    

    recés a szőlő levele

    recés a szőlő levele
    vártalak rózsám az este
    
    s én vártalak te nem jöttél
    máshoz váratlan elmentél
    
    s úgy meg vagyok keseredve
    mint a fízfa tekeredve
    
    s megyek az úton lefelé
    senki se mondja gyere bé
    
    gyere bé öleljelek meg
    széket adok s leültetlek
    
    s úgy meg vagyok keseredve
    mint az újhold tekeredve
    

    tegnap voltam zabaratni

    tegnap voltam zabaratni ma megyek kötözni
    elvesztettem a bátyómat megyek megkeresni
    uccu pengő sarkantyú
    férj el tőlem minden bú
    kedves angyalom
    
    fut a bácsi ló után rezeg a szakálla
    íhaj íhaj rezeg a szakálla
    
    fut a bába utána döcög a kárpája
    íhaj íhaj döcög a kárpája
    
    a királyné a csárdában nem fér a bőrében
    a királyné azt gondolta száz aranyat érne
    de én azt megcselekszem hogy kendet ottfelejtem
    uccu pengő sarkantyú
    férj el tőlem minden bú
    kedves angyalom
    
    nihol megyen hét leány férjhez akar menni
    íhaj íhaj férjhez akar menni
    
    szegfűszál a kezükben nekem nem nyújtának
    íhaj íhaj nekem nem nyújtának
    
    hosszú a hajatok rövid az eszetek
    íhaj íhaj rövid az eszetek
    

    a fényes nap immár elnyugodott

    a fényes nap immán elnyugodott
    a főd szintén sötétbe maradott
    nappali fény éjjelre változott
    fáradtaknak nyugodalmat hozott
    
    minden állat megy nyugodalomra
    az istentől kirendelt álomra
    de én uram úgy menyek ágyamba
    mintha mennék gyászos koporsómba
    
    midőn ágynak adom a testemet
    deszka közé zárhatom éltemet
    hosszas álom érheti szememet
    a kakasszó hozhatja végemet
    
    vessünk számot hát édes istenem
    hogy lelkemet ne kelljen szenvednem
    hogy lehessen bátrabban szóllanom
    midőn meg kell előtted állanom
    
    színyed előtt mindennap elesem
    de te lettél atyádnál kezesem
    de megbocsáss mer szívemből szánom
    könnyek miatt szemembe nincs álom
    
    az ágyamba zokogva költözöm
    vánkosomat könnyemvel öntözöm
    s ha megtartatsz holnapi napodra
    nem fordítom azt megbántásodra