veres bársony süvegem keskeny szemű gergelem édes gergelem kedves gergelem édes voltál s kedves voltál be szívednél ördög voltál édes gergelem kedves gergelem mikor gergel legény volt nekem szép szeretőm volt édes gergelem kedves gergelem édes voltál s kedves voltál s utoljára be jó voltál édes gergelem kedves gergelem
titkon nyílik titkon hervad a rózsa bárcsak soha ne szerettelek volna jobb lett volna az én árva szívemnek hagytál volna békét a szerelemnek egyik árokból a másikba estem rólad babám minden gondom leveszem úgy leveszem soha eszembe se juss jóságodért fizessen meg a jézus
ezt a kerek erdőt járom én ezt a barna kislányt várom én ez a barna kislány viola én vagyok a vigasztalója elvágtam az ujjam jaj de fáj fügefa levelet tettem rá fügefa levele gyógyítsd meg gyere kisangyalom csókolj meg
én is voltam valamikor valaki
(Ördöngösfüzes - csárdás)
én is voltam valamikor valaki én is tudtam a lányoknak hazudni most már vagyok most már vagyok piros rózsa rég elhervadt levele elhervasztott régi rózsám szerelme nem tudom én az eszemből kivetni hogy is tudtam ilyen csalfát szeretni azt szerettem ki megcsalta ki megcsalta az én árva szívemet gyászba borította az életemet
sirass anyám sirass míg előtted járok mert ugyan nem tudom hol lészen halálom erdőn-e mezőn-e tenger fenekén-e tengernek feneke az én derekaljam erdei madárkák elénekelőim s az erdei vadak én eltemetőim
ha felmegyek arra magos nagy hegyre feltekintek a csillagos nagy égre csillagos ég merre van az én hazám merre sirat engem az édesanyám dehogy sirat rég el vagyok felejtve dehogy sirat rég el vagyok felejtve meg se haltam már el vagyok temetve meg se haltam már el vagyok temetve
ha elindul az a vonat sej de az a vonat hadd menjen énutánam senki ne keseregjen ha valaki énutánam kesereg azt kívánom a jó isten áldja meg édesanyám mi zörög a sej de mi zörög a zsebébe három alma adjon egyet belőle úgysem sokat ehetem az almáját mer viselem a ferenc jóska csákóját
kiszáradt a cserefa cserefa hol hálunk az éjszaka éjszaka terítsd le a lepedőt lepedőt tégy egy párnát vaj kettőt vaj kettőt írjátok fel keresztem fájára itt nyugszik egy szerencsétlen árva kinek nincsen sem apja sem anyja sem egy igaz atyafia-fija horgitai zöld erdő zöld erdő abban vagyon csipkebokor vessző oda reá szállott bús gerlice oda reá szállott bús gerlice körme között uticédulája s a szájával mind azt magyarázza s a szájával mind azt magyarázza itt nyugszik egy szerencsétlen árva