bolt.piarista.hu

Nóták

    Kallós Zoltán / Idegen földre ne siess

    1.

    idegen földre ne siess

    (Gyimesvölgye)

    idegen földre ne siess
    amíg hazádba megélhetsz
    ne menj messze földre lakni
    míg hazádba meg tudsz élni
    
    én elmegyek közületek
    mert köztetek nem élhetek
    valahára visszatérek
    még kapjak meg belőletek
    
    elbujdosom megpróbálom
    ha elveszek sem lesz károm
    engem úgy sincs ki sajnáljon
    ki értem könnyet hullasson
    
    édes rózsám vígy el veled
    ne hadd elmaradjak tőled
    mert ha elmaradok tőled
    megszakad a szívem érted
    
    elvinnélek de nem lehet
    mert idegen földre megyek
    mert az utak nagyok hosszak
    s a vizek is megáradtak
    
    ne menj rózsám kételegve
    arra nagy idegen földre
    ha le találsz betegedni
    ki fogja gondod viselni
    
    ki tud szívem reád nézni
    egy-két szóval megbiztatni
    vagy egy falást enned adni
    egy csepp vízzel megkínálni
    

    2.

    elmennél-e elhagynál-e

    (Magyarvista, Kalotaszeg)

    elmennél-e elhagynál-e
    szíved értem nem fájna-e
    ha fájna is mit tudsz tenni
    mikor ennek így kell lenni
    
    ha elmész is járj békével
    rólam ne felejtkezzél el
    csendes folyóvízből igyál
    ott is rólam gondolkozzál
    
    akkor jussak én eszedbe
    mikor kenyér a kezedbe
    akkor se jussak egyébről
    csak az igaz szeretetről
    
    talán szíved nem kőbálvány
    hogy itt hagynál ilyen árván
    de nem kő hogy elhassadjon
    sem nem viasz elolvadjon
    
    árva lettem mint gerlice
    mint akinek nincs senkije
    olyan árva mint a madár
    ki ott fent a fellegen jár
    

    a puszta tetején

    (Magyarvista, Kalotaszeg)

    a puszta tetején
    csikók nyeriteznek
    hej de rózsám édes rózsám
    elhagytál engemet
    
    szerelem szerelem
    átkozott gyötrelem
    hej de verjen meg az isten
    mért csaltál meg engem
    
    te voltál szívemnek
    első és utolsó
    hej de készül már számomra
    a gyászos koporsó
    
    elmegyek az ácshoz
    fejfát csináltatok
    hej de aranyos betűkkel
    nevem rávágatom
    
    azt vágatom rája
    itt nyugszik egy árva
    hej de kinek szerelemből
    történt a halála
    

    a csizmámra sárga patkót veretek

    (Magyarvista, Kalotaszeg)

    a csizmámra sárga patkót veretek
    már ezután árva kislányt szeretek
    mert az árva tud igazán szeretni
    édesanyja nem tudja eltiltani
    
    kiskoromba árvaságra jutottam
    életembe de sokat szomorkodtam
    megtanultam hogy kell tűrni szenvedni
    azt is tudom hogy kell szívből szeretni
    
    árva vagyok még a nap sem süt le rám
    árva vagyok mert nincsen édesanyám
    árvaságom még az ég is siratja
    sötét felleg ki a napot borítja
    

    este vagyon tizet ütött az óra

    (Magyarvista, Kalotaszeg)

    este vagyon tizet ütött az óra
    ilyen későn ki jár még a faluba
    én csavargok mert nem tudok elaludni
    fáj a szívem a szerelem gyötöri
    
    gyötör engem a szerelem nem táplál
    gyönge szívem nyugodalmat nem talál
    nem is gyógyít meg engemet csak a halál
    így jár aki hű szeretőt nem talál
    
    kilenc tulkot hajtottam a vásárba
    tizediket a babám udvarába
    kilenc tuloknak az ára a zsebembe
    ej még az éjjel jót mulatok belőle
    

    3.

    aki nem tud jól búsulni

    (Gyimesvölgye)

    aki nem tud jól búsulni
    jöjjön hozzám tanács kérni
    mer én jól tudok búsulni
    őt is meg fogom tanítni
    
    fáj a szívem nem tagadom
    hogy miért fáj nem mondhatom
    csak magamba letitkolom
    s azzal magamat hervasztom
    
    hasadj meg szívem kettőbe
    hogy vigyenek temetőbe
    hasadj meg szívem haljak meg
    az egész világ tudja meg
    
    olyan házat csináltatok
    ablakot rá nem vágatok
    sem ablaka sem ajtója
    sem aki bekopogtatna
    
    bánat bánat csukros bánat
    mér raktál szívemre várat
    várat raktál megnyugodtál
    örökre megszomorítál
    

    lovam haját lefelé fújja szél

    (Gyimesvölgye)

    lovam haját lefelé fújja szél
    köszönöm babám hogy eddig szerettél
    azt is igen hogy engemet megcsaltál
    nálamnál jobb szeretőre találtál
    
    kicsi csillag ha leesik elterül
    az én babám ahol lát is elkerül
    ne kerülj el édes kedves galambom
    mer én néked rosszadot nem akarom
    
    kicsi csillag jaj de rég hogy vándorolsz
    nem láttad-e juhaimat valahol
    láttam biz én hargita tetejébe
    egy fa alá le voltak telepdve
    
    felfogadtam fejőpásztor nem leszek
    a kezembe fejővedret nem veszek
    mert a juhnak igen rövid a lába
    sokat kell a hegyre mászni utána
    

    4.

    nem ismertem az örömet

    (Szék, Mezőség)

    nem ismertem az örömet
    azt sem tudom milyen lehet
    a bánatot jól ismerem
    mert az itt van mindig velem
    elosztották a bánatot
    ott sem voltam mégis jutott
    ha még egyszer elosztanák
    talán mind is nekem adnák
    
    mikor a bút elosztották
    három felé szakasztották
    nekem a nyagyobbját adták
    hogy ne kelljen többet osszák
    feljött a nap elhaladott
    búval kapott búval hagyott
    bús anyának bús gyermeke
    én vagyok annak egyike
    
    nem virradok örömömre
    nem sötétülök kedvemre
    este napszentület után
    könnyemmel áztatom párnám
    reggel napfeljötte előtt
    könnyemmel megmosdom előbb
    mosdóvízre nincsen gondom
    mert a könnyembe megmosdom
    

    jól esik a bús szívnek

    (Szék, Mezőség)

    jól esik a bús szívnek
    hogyha panaszolhat
    ha a maga bújából
    másoknak is adhat
    
    ó én édes galambom
    ó jaj hogy szeretlek
    százezerszer napjában
    én megemlegetlek
    
    még éjjel is álmomban
    képedet ölelem
    de amikor ébredek
    csak hűlt helyed lelem
    

    verjen meg az isten rózsám

    (Szék, Mezőség)

    verjen meg az isten rózsám
    ha te nem vagy igaz hozzám
    verjen meg az isten rózsám
    ha te nem vagy igaz hozzám
    mer én igaz vagyok hozzád
    olyan mint az édesanyád
    mer én igaz vagyok hozzád
    olyan mint az édesanyád
    
    verjen meg az én teremtőm
    ha nem voltál hű szeretőm
    verjen meg az egek ura
    mert nem voltál igaz soha
    
    verjen meg a sötét éjjel
    de sok örömtől zártál el
    verjen meg a piros hajnal
    kibe siratlak jajszóval
    
    szerettelek kedveltelek
    ameddig megismertelek
    mióta megismertelek
    örökre meggyűlöltelek
    
    szerettelek tiszta szívből
    elhagytalak keservemből
    tiszta szívből szerettelek
    de most másnak engedtelek
    

    magas a dézsi temető

    (Szék, Mezőség)

    magas a dézsi temető
    mellette a sűrű erdő
    magas a dézsi temető
    mellette a sűrű erdő
    ott bujdosik a kedvesem
    odamegyek megkeresem
    ott bujdosik a kedvesem
    odamegyek megkeresem
    
    jaj de sokszor jaj de régen
    jártam egy virágos réten
    ott láttam egy kis madarat
    kérdeztem a galambomat
    
    azt mondta hogy látta látta
    egy legény keblére zárta
    ha elvette éljen vele
    csak előttem ne ölelje
    
    ha elvette éljen vele
    ölje meg a bú mellette
    öröme is annyi legyen
    amennyit ő csinált nekem
    

    5.

    hazám hazám csendes hazám

    (Klézse, Moldva)

    hazám hazám csendes hazám
    bárcsak határid láthatnám
    látom füstjét de csak alig
    hogy az égen lengedezik
    
    azt gondolom hogy a füstje
    csak az erdő borult ködbe
    búsul a madár az ágon
    én is idegen országon
    
    mikor hazul elindultam
    színem se volt úgy búsultam
    a lábam meg porosodott
    időm sem volt hogy lepalljam
    
    idegennek jövevénynek
    nincsen becsüje szegénynek
    idegen földre siettem
    mert hazámba nem élhettem
    
    édesanyám ha most élne
    hozzám látni csak eljönne
    csontjaimat összeszedné
    koporsóba betétetné
    
    rakáskába rakogatná
    keservesen megsiratná
    jajszavakkal megsiratná
    senki azt meg nem kacagná
    

    6.

    fordulj kedves lovam napszentület felé

    (Válaszút, Mezőség)

    fordulj kedves lovam napszentület felé
    úgyse jövünk többet soha visszafelé
    messze földre megyek elbujdosok innet
    szép szülőhazámat nem látom meg többet
    
    fújd el jó szél fújd el hosszú útnak porát
    hosszú útnak porát fakó lovam nyomát
    jó ló volt a fakó jó a viselete
    áldja meg az isten aki felnevelte
    
    porladozik csontja fekete főd nyomja
    az én bús szívem is csak a bú rongálja
    árva vagyok árva mint réten a tarló
    kinek ékességét elvette a sarló
    
    az idegen földön olyan beteg vagyok
    szomszédim házáig alig elámbolygok
    szomszédim azt mondják talán meg is halok
    én is azt gondolom meg sem is maradok
    
    idegen országban idegen emberek
    járok az utcákon senkit nem ismerek
    szólanék hozzájuk de ők nem értenek
    ezen az én szívem de nagyon kesereg
    

    nihol kerekedik egy fekete felhő

    (Válaszút, Mezőség)

    nihol kerekedik egy fekete felhő
    az alatt repül el egy fekete holló
    állj meg holló állj meg hogy izenjek tőled
    apámnak anyámnak szívbéli mátkámnak
    
    ha kérdik hol vagyok monjad hogy rab vagyok
    a török császárnál talpig vasba vagyok
    megunta két lábam vasakat rengetni
    megunta két kezem hírharangot húzni
    
    rab vagyok rab vagyok szabadulást várok
    csak az isten tudja mikor szabadulok
    elapadt két szemem a nagy sötétségbe
    elhervadt két orcám keserűségbe
    

    jaj de búsan harangoznak

    (Válaszút, Mezőség)

    jaj de búsan harangoznak
    talán az én galambomnak
    most viszik a temetőbe
    el sem búcsúzhattam tőle
    
    bárcsak addig el ne vinnék
    amíg innet oda mennék
    koporsójára borulnék
    jaj de keservesen sírnék
    
    sirass borulj koporsómra
    hallgassál utolsó szómra
    vessél egy-két kapa földet
    talán megérdemlem tőled
    

    7.

    olyan vagy te rózsám

    (Válaszút, Mezőség)

    olyan vagy te rózsám
    mint az engedelem
    két piros orcádon
    játszik a szerelem
    
    jól gondold meg rózsám
    elejét utólját
    hogy kivel töltöd le
    az életed sorát
    
    mert nem kölcsön kenyér
    hogy visszaadhassad
    sem nem tiszta búza
    hogy learathassad
    
    ki a szerelemnek
    útján akar járni
    okosnak eszesnek
    kell is annak lenni
    
    mert én elindultam
    nem tudtam eljárni
    fele utaimból
    vissza kellett térni
    

    bánat bánat hol születtél

    (Válaszút, Mezőség)

    bánat bánat hol születtél
    talán a fellegből estél
    bánat olyan mint az enyém
    nincsen a föld kerekségén
    
    kinek panaszoljam magam
    kinek mondjam a bánatom
    kinek mondjam ki hallgat meg
    engemet ki vigasztal meg
    
    megmondanám a virágnak
    de az megmondja az ágnak
    nem mondom én csak a földnek
    mer az nem mondja senkinek
    
    fekete föld neked mondom
    te légy az én vigasztalóm
    hallgassál meg vigasztalj meg
    árva szívem nyugtassad meg
    

    válaszúti hegyet fújja a hideg szél

    (Válaszút, Mezőség)

    válaszúti hegyet fújja a hideg szél
    köszönöm galambom hogy eddig szerettél
    köszönöm a jókat a páros csókokat
    amit az orcámra sűrűn adogattad
    
    ne szeress ne szeress mert nekem nem kellesz
    elmúlt az az idő mikor voltál kedves
    te tettél fogadást én előttem nem más
    hogy én rajtam kívül sohasem szeretsz mást
    
    de te hamis voltál engemet megcsaltál
    egy-két páros csókért máshoz folyamodtál
    ha tudtad határát rövid szerelmednek
    mért nem hagytál békét én árva fejemnek
    

    borsa felől jön egy fekete felhő

    (Válaszút, Mezőség)

    borsa felől jön egy fekete felhő
    siess kislány mert elkap a nagy eső
    nem sietek kapok én még szeretőt
    arra kérem a jóságos teremtőt
    
    eredj kislány eredj hogy ne lássalak
    mert én téged már régen meguntalak
    hogy szerettél mindig eszembe jutsz
    jóságodért fizessen meg a jézus
    
    édesanyám volt az oka mindennek
    mért nem adott engem a szeretőmnek
    adott volna engemet oda annak
    kit a szívem kiválasztott magának
    

    válaszúti hegy aljában

    (Válaszút, Mezőség)

    válaszúti hegy aljában
    eltörött a lovam lába
    gyere rózsám fizesd meg a károm
    úgyis te leszel a párom
    
    erre gyere ne menj arra
    jobb út van erre mint arra
    erre gyere szívemnek a párja
    adj egy csókot utoljára
    
    páros csókot nem adhatok
    nem a te szeretőd vagyok
    páros csókot csakis annak adok
    kinek szeretője vagyok
    
    nem úgy van most mint volt régen
    nem az a nap süt az égen
    nem az a nap hej de nem az a hold
    nem az a szeretőm ki volt
    
    aki volt már rég elhagyott
    szebbre vágyott mint én vagyok
    szebbre vágyott hej de mégse kapott
    még olyant sem mint én vagyok
    

    nyisd ki rózsám az ajtót

    (Válaszút, Mezőség)

    nyisd ki rózsám az ajtót
    itt van a te galambod
    de nehezen nyitod ki
    mintha nem tudnád hogy ki
    
    nyitom nyitom kedvesem
    csak a lájbim keresem
    nyitom nyitom galambom
    csak a lájbim gombolom
    
    fehér fuszulyka virág
    ne jöjj hozzám napvilág
    gyere hozzám sötétbe
    hogy üljek az öledbe
    
    úgysem ülök sokáig
    csak tizenkét óráig
    az a tizenkét óra
    nekem csak egy minuta
    
    adj egy csókot én egy mást
    ne felejtsük el egymást
    két-három csók nem a világ
    száradjon meg aki nem ád
    

    8.

    nincs magasabb a nagy égnél

    (Magyarlapád, Küküllő mente)

    nincs magasabb a nagy égnél
    nincs nagyobb a szerelemnél jaj
    mert akit a szerelem fog
    nem kell annak semmi dolog jaj
    
    mert engemet is megfogott
    kell a kutyáknak a dolog jaj
    a szerelem a szerelem
    a szerelem sírba teszen jaj
    
    nem kell engem tanítani
    hogy kell szeretőt tartani jaj
    megtanultam én azt régen
    esztendeje múlt a télen jaj
    
    aki kettőt-hármat szeret
    azt megszólját az emberek jaj
    de én csak egyet szerettem
    mégis eleget szenvedtem jaj
    

    erdő felől dörög az ég

    (Magyarlapád, Küküllő mente)

    erdő felől dörög az ég
    mondd ki rózsám szeretsz-e még
    ha nem szeretsz azt is mondd ki
    ha nem szeretsz azt is mondd ki
    bátran ha kérdez valaki
    bátran ha kérdez valaki
    
    felkelt már a hajnalcsillag
    kelj fel rózsám mert megvirradt
    dehogy kelek még hajnal sincs
    szerelmünknek még vége sincs
    
    tudod rózsám mit fogadtál
    mikor kertembe sétáltál
    felfogadtam azt az egyet
    rajtam kívül mást nem szeretsz
    

    szeretném én azt megtudni

    (Magyarlapád, Küküllő mente)

    szeretném én azt megtudni
    szeretném én azt megtudni
    szabad-e másét szeretni
    szabad-e másét szeretni
    tudakoztam de nem szabad
    tudakoztam de nem szabad
    ezért a szívem megszakad
    ezért a szívem megszakad
    
    tiltnak rózsám tiltnak tőled
    titkon se beszéljek véled
    ahol látlak kerüljelek
    hogy én ne is szóljak véled
    
    csak egy utcán jártam hozzád
    azt is elkertelete anyád
    sem nem ággal sem nem fával
    az irigyek tanácsával
    

    régi szeretőmért mit nem cselekednék

    (Magyarlapád, Küküllő mente)

    régi szeretőmért mit nem cselekednék
    régi szeretőmért mit nem cselekednék
    dunából a vizet kalánnyal kimerném
    áj-rá-rá...
    
    annak fenekéből igaz gyöngyöt szednék
    a régi rózsámnak gyöngykoszorút kötnék
    
    kössed rózsám kössed te csak mindig kössed
    mert az én szeretőm nem leszel már többet
    
    ha a duna vize mind tintává válnék
    abból a rózsámnak csak levelet írnék
    
    írom levelemet nem írom nevemet
    úgyis tudja rózsám hogy hívnak engemet
    

    magos hegyről foly le a víz

    (Magyarlapád, Küküllő mente)

    magos hegyről foly le a víz
    rózsám bennem többet ne bízz
    
    ha bízol is csak úgy bízzál
    szeretőről gondoskodjál
    ha bízol is mindhiába
    mert el vagy szívemtől zárva
    
    úgy el vagy szívemtől zárva
    mint szép gúnya a ládába
    a szép gúnya szellő nélkül
    az én szívem tied nélkül
    

    9.

    a bazsarózsámnak lehajlott az ága

    (Visa, Mezőség)

    a bazsarózsámnak lehajlott az ága
    én is ráhajlottam egy hűtlen szavára
    mit ér a rózsafa piros bimbó nélkül
    mit ér a szerelem igaz hűség nélkül
    
    istenem nagy dolog ki egymást szereti
    mégis a jó isten össze nem vezeti
    de még nagyobb dolog ki egymást gyűlöli
    mégis két vénasszony összeköszörüli
    
    áldd meg isten áldd meg a szeretőm házát
    verd meg isten verd meg a benne lakóját
    azt sem mindegyiket csak az édesanyját
    mért tiltotta tőlem virágszál szép lányát
    

    kék ibolyát ültettem a pohárba

    (Visa, Mezőség)

    kék ibolyát ültettem a pohárba
    ez a legény válogat a leányba
    törje ki a sej-haj válogatós nyavalya
    én is voltam szeretője valaha
    
    kék ibolya ha leszakítanálak
    mit szóllanál babám ha elhagynálak
    mit mondanék sej-haj ha így hozta az idő
    ritka most az igaz szívű szerető
    
    kék ibolya búra hajtja a fejét
    mert a harmat nem öntözi a tövét
    szállj le harmat sej-haj kék ibolya tövére
    most találtam egy igaz szeretőre
    

    ága-bogas a diófa teteje

    (Visa, Mezőség)

    ága-bogas a diófa teteje
    csak egy kislányt neveltek a kedvemre
    azt az egyet nem adnám a világért
    az anyjának a mennybéli jussáért
    
    az anyjának kevés mennybe a jussa
    a lányának olyan édes a csókja
    olyan édes nem tudom felejteni
    hanem inkább jobban tudnám szeretni
    
    ősz az idő hull a fáról a levél
    megbánod te régi babám mit tettél
    megbánod te jutok én még eszedbe
    hogy milyen volt bús szívemnek szerelme
    
    le van az én selyem ingem vasalva
    nem vagyok én legényeknek az alja
    sem eleje sem az alja nem vagyok
    amér engem a szeretőm elhagyott