bolt.piarista.hu

Nóták

    Kerekes / Gyimesi és Moldvai népzene

    5. Keserves, lassú és sebes magyaros

    (Gyimes)

    könnyebb kősziklának

    (keserves, Gyimes)

    s könnyebb kősziklának
    lágy viasszá válni
    mint két édes szívnek
    egymástól megválni
    
    s mikor két édes szív
    egymástól megválik
    még az édes méz is
    keserűé válik
    

    sej búra búra búbánatra születtem

    (lassú magyaros, Gyimes)

    sej búra búra búbánatra születtem
    édesanyám árván nevelt fel engem
    az árvának mostohája világ is
    sej a száraz földből kiszárad virág is
    
    sej búra búra búbánatra születtem
    nem is édesanya nevelt fel engem
    nem is édes nem is egész mostoha
    s mer azt szerettem akit nem kellett volna
    
    sej a mindenit ennek a rossz világnak
    rosszabbul meg sorsom mint a kutyának
    mer a kutya lefekszik a szénába
    sej én meg pedig hányódom a világba
    mer a kutya lefekszik a szalmára
    sej én meg pedig bujdosom a világba
    

    lovam haját lefelé fújja a szél

    (lassú magyaros, Gyimes)

    lovam haját lefelé fújja \ja szél
    köszönöm rózsám hogy eddig szerettél
    s azt is igen hogy engemet megvettél
    hogy nálamnál szebb szeretőt kerestél
    
    adjon isten szebbet s jobbat nálamnál
    nékem pedig csak olyat mint te vótál
    adjon olyant kinek lova s szekere
    egyen meg a keserűség mellette
    adjon olyant kinek lova s szekere
    a patikát gazdagítsd meg belőle
    
    én istenem adj erőt a lovamnak
    hogy keressek más szeretőt magamnak
    s mer aki volt rég meguntam szeretni
    s szebbet s jobbat akarok én keresni
    s mer aki volt rég meguntam szeretni
    s szebbet s jobbat mást akarok keresni
    

    8. Katonás menet (keserves, lassú csárdás, Rákóczi-induló, féloláhos és verbunk)

    seprik a nagy erdő útját

    (keserves, Gyimes)

    seprik a nagy erdő útját
    viszik a székely katonát
    viszik viszik szegényeket
    szegény csángó legényeket
    
    úgy elviszik szegényeket
    mint a szél a leveleket
    úgy elviszik szegényeket
    mint a szél a leveleket
    
    mikor a nagy erdőn túl mész
    arra kérlek vissza ne nézz
    szívednek ne legyen nehéz
    hogy te idegen földre mész
    hogy te idegen földre mész
    

    erdély be vagyon kerítve

    (lassú csárdás, Gyimes)

    erdély be vagyon kerítve
    mégis kivisznek belőle
    olyan szép lányt hagytam benne hogy
    amíg élek fáj a szívem érte
    
    lányok gyimesbüki lányok
    szedjetek piros virágot
    tűzzétek a mellyetekbe hogy
    százszor jussak eszetekbe
    tűzzétek a mellyetekbe hogy
    gyertek vélünk a harctérre
    
    ott ahol az ágyúk szólnak
    apró fegyverek ropognak
    fejem felett kard bevillan a
    piros vérem a fődre kiloccsan
    
    őrmester úr arra kérem
    kösse bé a sebeimet
    kösse bé a sebeimet de
    mentse meg a betyár életemet
    
    megmenteném de már késő
    mind elfolyt a piros véred
    mind elfolyt a piros véred
    a kárpátoki csatatéren